Aba Novák Cefalu
Elhalálozott: Budapest, 2004. április 8. Szerző: Ladányi József Jogi egyetemet végzett. 1931-1933 között Aba Novák Vilmos szabadiskolájában tanult, majd 1936-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán ösztöndíjasként folytatta tanulmányait. 1936: a Szinyei Társaság díja, 1946: MNK Képzőművészeti díja; 1956: Munka Érdemrend; 1968: Nemzetközi képzőművészeti kiállítás bronzérme, Juvisy (FR); 1969: ezüstérem a Paris-Sud nemzetközi képzőművészeti kiállításon; 1980: a Kortárs festészet V. szicíliai fesztiválja I. Aba novák cefalu program. díja, Cefalù; 1991: a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje. Szabadiskolás korától a szolnoki művésztelepen, a 40-es évektől a Dunakanyarban, főként Zebegényben, Nagymaroson dolgozott. 1935-ben Olaszországban és Líbiában, 1939-ben Jugoszláviában járt. Pályája során még számos országban volt tanulmányúton. 1945 után részt vett a bajai és a kecskeméti művésztelep, valamint a Fészek Klub újjászervezésében és egyik alapítója és titkára volt a Rippl-Rónai Társaságnak. 1948-tól múzeumügyekért felelős hivatali funkciót töltött be, jelentős kiállításokat rendezett (Munkácsy, Rudnay, Székely Bertalan, Zichy), a Magyar Nemzeti Galéria munkatársaként dolgozott.
Aba Novák Cefalu News
Talán ennél az utazásnál is inspirálóbb volt Aba-Novák számára az motívumgyűjtő tanulmányút, amely egészen az olasz csizma déli végéig, sőt Sziciliáig vezetett. Szerencsére Elek Artúr művészeti író hagyatékában fennmaradt egy Cefaluból 1930. Aba novák cefalu news. május 16-án elküldött képeslap, amelyet két ösztöndíjas festő, Aba-Novák és Patkó Károly, két szobrász, Pátzay Pál és Vilt Tibor, valamint Gombosi György művészettörténész írt alá. Ennek a lapnak köszönhetően pontosan tudjuk, hogy a most vizsgált kép ihlető élményeit ekkor, 1930 májusában gyűjtötte össze és vetette papírra a mű alkotója. Aba-Novák utazásai során általában nem festett kész táblaképeket, inkább vizuális benyomásokat gyűjtött. Vázlatfüzeteibe gyorsan rögzített, bámulatosan friss ceruzarajzok, virtuóz akvarellvázlatok, téma és színötletek kerültek, amelyeket később dolgozott fel nagyobb méretű táblaképekké: egy részüket római műteremben, többségüket 1930 második felében már otthon, Budapesten öntötte végleges formába. Anyag és technika Aba-Novák feltehetően Patkó Károly hatására már Rómában áttért az olajfestékről a temperára, itáliai élményeit, a hegyekre kapaszkodó városok sajátos formarendjét evvel a médiummal fogalmazta újra.
28. Aba-Novák Vilmos. Műgyűjtők Galériája Aukciós Ház. Budapest, 1997. május–június. A magyar festészet rejtőzködő csodái – Válogatás magyar magángyűjteményekből II. MűTerem Galéria. Budapest, 2005. Reprodukálva: Magyar Művészet, 1931. 130. Farkas Zoltán: Aba-Novák művészete. Új Szín, 1931/2. 63. B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos. Budapest, 1966. 23. kép. Katalógus. 27. Szerk. : Virág Judit, Törő István. B. Supka Magdolna: Aba-Novák Vilmos (Corvina Könyvkiadó, 1966) - antikvarium.hu. Budapest, 2005. 153. Molnos Péter: Aba-Novák. Budapest, 2006. 117. kép. Legnagyobb magyar festménygyűjtemény Több mint 100. 000 magyar művészi alkotás. Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez Személyes megtekintés galériánkban Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten. Ingyenes festmény értékbecslés Ingyenes festmény értékbecslés Tanulmány Évtizedenként alig egy-két olyan alkotás bukkan fel a hazai műtárgypiacon, amelynek a kvalitása, az életműben és az egész magyar festészetben elfoglalt kiemelkedő helye a most bemutatott festményéhez mérhető.
Aba Novák Cefalu Program
Francia-magyar történelmi kapcsolatok, vázlat Díjainak, érmeinek száma ezután egyre gyarapodott. Elnyerte a padovai egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmét (1932), a kis állami aranyérmet (1936), a párizsi világkiállítás aranyérmét (1937), a Corvin-koszorút (1939) és a Velencei Biennálé nagydíját (1940). 1942-ben, halála után jelent meg válogatott rézkarcait és rézmetszeteit tartalmazó 12 lapos albuma. Bizzer István: Aba-Novák Vilmos (Kossuth Kiadó-Magyar Nemzeti Galéria, 2009) - antikvarium.hu. Ez évben rendezték meg emlékkiállítását a Nemzeti Szalonban, majd 1962-ben a Magyar Nemzeti Galériában és Szolnokon. Művészete Aba-Novák Vilmost a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legellentmondóbb egyénisége. Rieder Gábor írja róla: "…a múlt rendszer nem tudta neki megbocsátani, hogy a két világháború között a kultúrpolitika kiküldte Rómába, Mussolini képet vásárolt tőle, és hogy a hadvezető Horthyt ráfestette a szegedi Hősök Kapujának boltívére. Pedig Aba-Novák nem volt kurzusfestő, öntörvényű, utolsó szegig becsületes, hajlíthatatlan magyar ember volt, aki végtelen munkabírással rendelkezett […] Aba-Novák ugyanis nem hitt az izmusok formakísérleteiben, hiányolta belőlük az erőt, a becsületet és a tartalmat, így inkább visszanyúlt a bizánci ikonokhoz és az itáliai középkorhoz. "
Felesége Supka Magdolna művészettörténész, lánya ~ Eszter, textilművész. Főiskolás kora óta kiállító művész. Tájképeket, csendéleteket, figurális jeleneteket fest. Utazási élményeit, benyomásait színgazdag, lendületes, széles ecsetvonású, vastag faktúrájú képeken örökíti meg. Az 1960-as évek elejétől a Balaton környéki tájakat is ábrázolta. Irodalom NAGY Z. Aba-Novák Vilmos - Cefalu (Szicíliai tengerpart), 1930. : ~, Budapest, 1982 (irodalommal) ~ festőművész bibliográfiája, Szolnok, 1984 ~: Körhinta. Emlékforgácsok egy festő naplójából, Budapest, 1991 (irodalommal). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1939 • Városi Múzeum, Muraszombat (YU) 1942 • Műbarát 1948 • Művész Galéria [Szandai Sándorral] 1955 • Csók Galéria, Budapest [Nagy Gyulával] 1960 • Útiképek, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest 1961 • Kulturális Kapcsolatok Intézete, Szófia 1962 • Erkel Ferenc Múzeum, Gyula 1963 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár 1964 • Képcsarnok, Veszprém 1965 • Fényes Adolf Terem, Budapest • Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1966 • Katona József Múzeum, Kecskemét • a Hazafias Népfront XI.
Aba Novák Cefalu Na
Művészetének egyik mérföldköve a Gerevich Tibor által felajánlott olaszországi tanulmányút volt. Itt Aba-Novákot megragadta Itália sajátos középkori hangulata, az inspiráló mediterrán atmoszféra, és nem utolsó sorban itt felfedezhette azokat a freskókat, amelyek szín- és formavilága befolyásolni fogják további alkotásait. Mindennek ellenére messze állt attól, hogy tájképfestő legyen, tehetségének ezen vetületét is arra használta fel, hogy életképeit minél eredetibbé, sőt, stilisztikai szempontból egyedivé tegye. Vásári jelenet Körmenet, búcsúsok Szintén Rieder Gábortól olvashatjuk a következő sorokat: "A harmincas évekbeli műveit szinte kivétel nélkül az emberalakok nyüzsgő sokasága uralja. Aba novák cefalu na. Aba-Novák […] figurái groteszkek: hordóhasú zenebohócok, kockás nadrágágú kikiáltók, megkopott szépségu balerinák és kétes egzisztenciájú akrobatát – a cirkusz a nagyváros keserédes paródiája. De a falu is megkapja a magáét a szigorú muvésztol, vastag bocskorok, szájtáti gyerekek – még Brueghel sem festett ilyen bumfordi parasztokat, és pláne nem keverte őket ilyen jóízűen a vidáman heverésző disznók és a komótosan vonuló marhák közé.
Nem kötelezte el magát egyetlen korabeli stílusiránynak sem; a formaproblémákkal küszködő festészetben az elbeszélő művészet hagyományát folytatta.