Kiadó Ház Levelek
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Tudor Arghezi, eredeti neve Iosif Teodorescu (1880– 1967) román költő, író. Idézetek verseiből [ szerkesztés] Áprily Lajos fordításai [ szerkesztés] Késő ősszel Dérvert magányban, hol nagyúr a csend, szétfut a park, amerre lát a szem. Füstölgő tükrök gyászos ága leng a parkon fátyolos-sejtelmesen. (…) Fenyőfák értek össze a magasban s a parki fák kérő morajt cserélnek. Mint könyv, becsukódik az este lassan, s levelei közt zálog lesz a lélek. Egy vidéki ház falára Forrás mellett, lejtőn állsz, drága fészkem, körülraktam csillaggal csendedet. S itt hagylak, mint kék darvak, útrakészen, fehér falad fáim közt integet. Tudor Arghezi – Wikidézet. Zsoltár Tagadásnak s hívésnek vágya éget, de egyik sem nyugtatja lelkemet, álmom maradsz, melynél szebb nem lehet, s egedből nem merlek levetni téged. Ember! Vad, kapzsi ösztönök ragadnak, csak gyűjts, ember, csak gyűjts magadnak. Lopj, ölj, pusztíts, gyötörj bilinccsel, neked hatalom s drága kincs kell, palota és köntös, de mennyi!
Kiadó Ház Levelek 3
Megjelent a Nádihegedű című kötetben. A szöveg őrzi az eredeti írásmódot, csupán az értelemzavaró nyomdai hibák kerültek kijavításra. Azon kezdem az őszinteséget, hogy mint író, sok felől kapok sokféle levelet. Kiadó ház levelek gmail. Ezen nincs semmi különös, azt hiszem, ezzel így van mindenki, akinek az a keserves kenyere, hogy napról-napra kiálljon a piacra és forgassa a nevét az újságokban, hol jó, hol nem jó dolgok alatt, ami talán nem is mindig lényeges, a százesztendős jövendőmondó se mond mindig jó időt, mond az rosszat is, azért mégis mindenki ismeri, noha még senki se látta. Mondom, sokféle levelet kapok az olvasóktól, akikből, úgy látom, van a világ minden sarkában. Hol egy bombay-i honfitárs üdvözöl, hol egy kanadai s az egyformán meleg üdvözlet a klimatikus különbségek ellenére is. Egyszer egy nápolyi magyar küld cigarettát, máskor egy párizsi magyar küld témát, – sajnos, ez egyik se igen használható. A kairói cigaretta persze már egész más elbírálás alá esik, nem is szólva a newyorki szivarokról.
« De hát nem vizsgálóbíró vagyok én, hanem vádlott, még pedig teljes beismerésben. Csakugyan megvan az a nagy bűnöm, hogy ami véleményem van egyről-másról, azt a magam nevében mondom el, nem a dahomeyi királyéban, vagy a borsodbikityi főszolgabíróéban. Nem azért, mintha én a dahomeyi királyt, vagy pláne a bikityi főbírót sokkal nagyobb embernek nem tartanám magamnál, dehogy! Csakhogy magamat sokkal jobban ismerem, mint ezeket a notabilitásokat és én ismeretlen gentlemanekért nem vállalok felelősséget. Egyszer tettem meg kutya-újságírókoromban, hogy valami muszáj-óda alá nem mertem a magam nevét tenni, hát alá szerkesztettem egy mondvacsinált nevet: Palásty Fábiánt. Hát kicsibe múlt, hogy be nem csukatott érte a csanyi jegyző, akit véletlenül így hívtak. Kiadó ház levelek julianak. Nagyon mérgesen kérte a rektifikációt, hogy őbelőle ne űzzön bolondot senki, mert neki apja, öregapja, szépapja mind nagyon jóravaló, tökéletes ember volt s az mind megfordulna a sírjában, ha azt hallaná, hogy az ő elfajzott vérük verseket ír... Aztán ha már benne vagyok az őszinteségben, még egyet megvallok.