31 Éves Csúcson Az Infláció Az Oecd Országaiban - Igényesférfi.Hu
Még a britek sem nézhetik angol hidegvérrel az elszabaduló inflációt Az Egyesült Királyságban a közelmúltról azt fontos tudni, hogy a 2020. és a 2021. év jelentős részében 0, 1 százalék volt a brit alapkamat, melyet a brit jegybank 2022. március 17-ig több lépésben 0, 75 százalékra emelt. Az országban a februári éves inflációs adat 6, 2 százalék lett, és ez bizony még több kamatemelést tehet indokolttá. Kína még mindig a kamatcsökkentés útján A 2014-es 5, 75 százalékos szinthez képest 2022-re 3, 8 százalék lett a kínai alapkamat. A kínai infláció februárban az előző év hasonló időszakához képest mindössze évi 0, 9 százalékot tett ki. 2020. évi infláció mértéke. Ezért gondolhatja úgy a kínai jegybank, hogy a mostani piaci körülmények ellenére is megengedheti magának, hogy a kamatokat tovább csökkentse. Svájcban a negatív jegybanki alapkamat mellett még mindig mérsékelt az infláció Egészen 2015-től folyamatosan –0, 75 százalék a svájci jegybanki alapkamat. A februári infláció ennek ellenére is csak évi 2, 2 százalék volt.
- Infláció 2020-ban: 3,3 százalékkal nőttek az árak - Adó Online
- Index - Gazdaság - Három részre szakadt a világ az infláció és a kamatok miatt
- Az ukrán infláció 10,7 százalékra gyorsult februárban - Napi.hu
- Közel 31 éve nem látott szintet ért el az infláció az OECD-ben
Infláció 2020-Ban: 3,3 Százalékkal Nőttek Az Árak - Adó Online
A jegybank elérte az inflációs célját, a következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik, az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik – áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, márciusi Inflációs jelentésében. A gazdasági növekedés 2019-től fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. Az MNB a monetáris tanács kamatdöntő ülését követően nyilvánosságra hozta márciusi Inflációs jelentésének főbb számait. Ebben a korábban vártnál magasabb inflációt és gazdasági növekedést vár idén és jövőre. A legfrissebb Inflációs jelentés fő számai szerint az idei és a jövő évi infláció 3, 1 százalék lehet, 2021-ben az előző előrejelzéssel megegyezően 3, 0 százalék marad. Index - Gazdaság - Három részre szakadt a világ az infláció és a kamatok miatt. A gazdaság idén 3, 8 százalékkal bővülhet, az ütem 2020-ban 3, 2 százalékra, 2021-ben pedig 3, 0 százalékra lassul a prognózis szerint. A jelentés szerint kettősség figyelhető meg az infláció és az adószűrt maginfláció alakulását meghatározó tényezőkben: a változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét.
Index - Gazdaság - Három Részre Szakadt A Világ Az Infláció És A Kamatok Miatt
A nyugdíjasok közül sokan gondolják úgy, hogy a kormány tudatosan tervezte a 2020-as büdzsét csupán 2, 8 százalékos inflációval, hogy az időseknek kevesebb nyugdíjemelést kelljen juttatnia. A nyugdíjasok szervezetei szerint ugyanakkor a legfontosabb az lenne, ha a nyugdíjak reálértéke nem csökkenne, ez pedig évek óta nem valósul meg. 2020 évi infláció mértéke. A 2020-ra tervezett infláció és egyben a nyugdíjemelés mértéke megegyezik a Nemzeti Bank által prognosztizált 2, 8 százalékos jöcő évi inflációs előrejelzéssel. Minden év novemberében van lehetősége a kormánynak arra, hogy a törvényi előírások szerint összehasonlítsa az év első nyolc hónapjának inflációs adatait, valamint a korábban adott a nyugdíjemelés mértékét. Amennyiben az év első nyolc hónapjában az infláció mértéke nagyobb volt, mint amit korábban prognosztizáltak, akkor novemberben visszamenőleges nyugdíjemelés megadására van lehetőség. Ezzel várhatóan 2019-ben is élni fog a kormány, azonban konkrét bejelentést erről még nem tettek. A kormány azt ígéri, hogy amennyiben 2019-ben a pénzromlás mértéke meghaladja a 2, 7 százalékot, és mondjuk eléri a 3 százalékot is, akkor korrekciót fog végrehajtani.
Az Ukrán Infláció 10,7 Százalékra Gyorsult Februárban - Napi.Hu
Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2, 7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0, 3 százalékkal az előző havinál. 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3, 3 százalékkal nőttek az árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A szezonálisan ingadozó árú termékektől és az energiaáraktól megszűrt mutató, a maginfláció a novemberi 3, 9 százalékról az év végére ismét 4, 0 százalékra, a jegybanki inflációs célsáv felső határára emelkedett. Nagyításért KLIKK a grafikonra Az élelmiszerek ára 4, 9 százalékkal emelkedett az előző havi 6, 2 százalék után, mivel novemberhez képest átlagosan 0, 5 százalékkal estek az árak. Az idényáras élelmiszerek ára egy év alatt 11, 8 százalékkal emelkedett decemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az étolaj ára 13, 7, a cukoré 11, 7, a munkahelyi étkezésé 10, 2, a párizsi, kolbászé 7, 8, a liszté 6, 8 százalékkal emelkedett. A sertéshús 3, 9, a baromfihús 0, 9 százalékkal olcsóbb volt, mint az előző év decemberében. Az ukrán infláció 10,7 százalékra gyorsult februárban - Napi.hu. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 8, 8, ezen belül a dohányáruk 14, 4 százalékkal, a szeszes italok 2, 9 százalékkal drágultak.
Közel 31 Éve Nem Látott Szintet Ért El Az Infláció Az Oecd-Ben
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
chevron_right Közel 31 éves csúcson az infláció az OECD-ben 2022. 03. 07., 10:25 Frissítve: 2022. 07., 10:24 A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban átlagosan 7, 2 százalék volt az éves szintű fogyasztói áremelkedés januárban a decemberi 6, 6 százalék után. A januári adat közel 31 éve, 1991 februárja óta a legmagasabb, ami részben annak a következménye, hogy Törökországban 48, 7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Törökországot nem számítva az OECD-országok inflációja 5, 8 százalék volt januárban a decemberi 5, 5 százalék után. Az energiahordozók árnövekedése az OECD-országokban 26, 2 százalékra gyorsult a decemberi 25, 7 százalékról, az élelmiszeráraké pedig 6, 7 százalékról 7, 5 százalékra. Közel 31 éve nem látott szintet ért el az infláció az OECD-ben. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli, úgynevezett maginfláció januárban 5, 1 százalék volt, 1992 decembere óta a legmagasabb a decemberi 4, 7 százalék után. Az OECD-országokban tavaly átlagosan 4 százalék, 2000 óta a legmagasabb volt az infláció, jóval magasabb a 2020. évi 1, 4 százaléknál.