Aki Korpa Közé Keveredik Megeszik A Disznók: Arany János Tehetseggondozo Program Intézményei
De a pártból mintha kiveszett volna a jellem, tagjai pedig közömbösek lettek azokkal az alapvető értékekkel kapcsolatban, amelyeket azelőtt mindegyikük képviselt. A közömbösség pedig az első lépés a feladás felé vezető úton. Második lépésben lemondunk tisztességünkről, végül feladjuk a jogainkat. 95: "Aki korpa közé keveredik azt megeszik a disznók". Aztán amikor a választó is közömbössé válik, először az országos magyar politikai képviselet szűnik meg, az asszimiláció felgyorsulásával pedig idővel a szlovákiai magyar kisebbség is. Nem én mondom, hanem a történések mutatják azt, hogy a Híd képviselői már ugyanolyan értékrendet vallanak, mint a smeres vagy SNS-es politikusok. A örök bölcsesség most is igaz: "Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. " És a Hidat meg is ették.
- Aki korpa közé keveredik… - Hetihírek
- 95: "Aki korpa közé keveredik azt megeszik a disznók"
- Arany János: Kertben : hungarianliterature
Aki Korpa Közé Keveredik… - Hetihírek
Egy hete Fertődön.
95: "Aki Korpa Közé Keveredik Azt Megeszik A Disznók"
Aki bármilyen szempontból rossz, neki nem való társaságba keveredik, annak csak baja lehet belőle. Aki korpa közé keveredik… - Hetihírek. Aki olyan kétes üzelmekbe fog, amihez nem ért, nincs kapcsolata, az hamar megüti a bokáját, meg ehhez hasonló jelentése van az elsőnek. Aki csak beszél, attól nem kell félni, nem cselekszik. Aki fenyeget szóban, az tettben úgysem meri, aki dicsekszik szóban, tettekben nem mutatja, stb. Nem mondanám nehéz feladatnak:) Ha hosszabb lemzés kell, akkor vegyél példákat a való életből, akár saját dolgaidból.
De az életben mindig eljön az igazság pillanata, amely bizony keményen megbünteti azokat, akik saját maguktól elvakultan cselekszenek. Azaz a "korpa" közé keverednek. Kocinkó
Szerény leszek kivánatimban: Nem kérek, oh Sors, kincseket, Nem kérek én aranyt, ezüstöt (Neked sincs tán): adj bankjegyet.
Arany János: Kertben : Hungarianliterature
Kinek nyúlfarknyi a reménye S többé se kér se vár sokat: A multban él, ez ócska lom közt Tesz-vesz, keresgél, rakogat. Emlékeimmel olykor én is, Mint rongya közt egy vén szipó - Elbíbelődöm: ilyen emlék Ama fentírt vándor cipó. A tékozló fiú regéjét Sokan csináltuk újra már: Én nem vagyont, kincset pazarlék, (Apámnak is lett volna bár! ) Hanem jövendőt, biztos állást, Meg ami erre útnyitó, Légvárak-, ábránd- s délibábért... Tanulság: egy vándor cipó. Hogy aztán a goromba élet Jeges zuhannyal önte le: "Megyek - kiáltám - vészes út ez, Vissza megint bölcsőm fele! " Ma fizetés-nap; húsz forintra Jut húsz krajcár "proporció": Harminc gyalog mérföldre abból Kifutja... egy vándor cipó. Mondám s tevém; - a dél-ebéd már A nagy országuton lele; Sebaj! kinek hátán a háza És kebelén a kenyere. De majd az estve!... hátha rablók... Eh! nincs velem sok földi jó: Egy zsebkendőbe minden elfért: A gárdrob és vándor cipó. Egy bot talán jó volna mégis - Ahol egy tört "lógó"-darab! Ettől ugyan valódi medve Nem fél; de képzelt megszalad.