Pest Első Állandó Magyar Színháza - Cultura.Hu — Ii János Pál Pápa Elleni Merénylet

July 10, 2024

– Az első nemzeti színház (A Vörösmarty Mihály c. diafilm részlete) 1837. augusztus 22-én Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámájával NYITOTTA MEG KAPUIT A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZ, melynek első igazgatója Bajza József volt. Az épület – az akkor a város szélének számító – Kerepesi úton, a Grassalkovich-telken, a mai Rákóczi úton állt, szemben a mai Astoria szállóval. A közadakozásból és Pest megye támogatásával felépített színház a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban – Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után. A Pesti Magyar Színház az 1840-es országgyűlésen hozott törvény értelmében Nemzeti Színházként működött tovább. 1875-ben a színházépületet megnagyobbították, még egy emeletet húztak rá, és hozzáépítették a négyemeletes bérházat, amely a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magában foglalta. A színházépület így beékelődött a Rákóczi úti Pannónia szálló és a Múzeum-körútra néző bérház közé. 1908 nyarán az épületet tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták.

Nemzeti Színház 1837 T

"A televízió tegnap esti egyik műsorszámában Szepesi György beszélgetett Sarlós Istvánnal, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága elnökével, aki bejelentette, hogy lebontják a Nemzeti Színházat" – írja az Esti Hírlap 1964-es februári 14-i száma az előző esti tévés bejelentésről. Pontosabban egy évvel később, 1965 április 23-án robbantják majd azt a színházat, ahol az ország vezető társulata 56 évig játszott. Az első színház 1837-ben az Astoriánál épült, de 71 éves működés után tűzveszélyesnek nyilvánították, lebontották, így 1908-ban onnan költözött át "ideiglenesen" a társulat a mostani Blaha Lujza téren álló díszesebb és nagyobb Népszínházba, hogy ott ragadjanak fél évszázadra egészen a metró építéséig. (A második épületet végül az első világháború kitörése miatt nem húzták fel. ) Az 1964-es februári bejelentéskor a lapok egyébként ezt az utasítást kapták: "Nem gyászolni. Nem írni, minél kevesebb hírt adni. " Kattintson a romért! "Mint mondotta, az épület útjában áll a városrendezési tervek megvalósításának - folytatta az Esti Hírlap.

Nemzeti Színház 1837 5

Az intézmény első igazgatója Bajza József volt, a nyitóelőadáson mutatták be Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékát. 1840-ben a színház a vármegyétől az állam tulajdonába került, és nevét Nemzeti Színházra változtatták. Fontos intézmény, a kor legnagyobb magyar színészeivel Az intézmény alapításától fogva fontos szerepet játszott a magyar drámairodalom és a nemzeti művelődés szolgálatában, jelentős tényező volt a politikai és társadalmi mozgalmakban is. Első évtizedét a nemzeti kultúra alapművei fémjelezték, mint például Katona József Bánk bánja és Erkel Ferenc Hunyadi Lászlója. Többnyire elsőként mutatta be a magyar klasszikusok darabjait, 1879-ben Vörösmarty Csongor és Tündéjét, 1883-ban Madách Imre Az ember tragédiáját. A színház a hazai és főleg a francia romantikus dráma mellett, Shakespeare -művek, illetve a nemzeti opera otthona lett. 1837. augusztus 29-én került sor az első operabemutatóra, A sevillai borbélyt adták elő, két hónappal később, október 28-án játszották az első nagyoperát, Bellini Norma című művét.

Nemzeti Színház 1837 N

1914 júliusában az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló törvényjavaslatot már nem lehetett beiktatni az országgyűlés napirendjébe, mert kitört az első világháború. 1920 márciusában a Népszínház előtti teret Blaha Lujza térnek nevezték el. 56 évig játszott a Blaha Lujza téri épületben a Nemzeti Színház társulata. 1964. február 13-án jelentették be a televízióban, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat. 1964. június 28-án tartották meg az utolsó előadást. 1965. január 15-én elkezdték a színházépület bontását. 1965. március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit (l. robbantás). 1965. április 23-án a színház utolsó falszakasza is leomlott (4., utolsó robbantás). III. Nemzeti Színház a Nagymező utcában /1964-1966/ 1964. október 2-án a Nagymező u. 22-ben /a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén/ kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata. A Nagymező utcai színház megnyitásakor Az ember tragédiáját mutatták be. Két évig játszott a Nemzeti Színház társulata a Nagymező utcában.

A pesti Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után a negyedik magyar nyelvű játékszín volt az országban. "Mielőtt Pesten házunk volt, sokan azt hitték, hogy csak ezt kell építeni, a többi magától megyen, s a sült galamb önkényt röpülend szánkba. Íme, itt az épület, s mit nyertünk vele? Hol állunk még mindig? Megszűntek színház iránti aggodalmaink? Korántsem, sőt mindennap rettegnünk kell, hogy amily nyakra-főre megnyitók azt fordított színdarabbal*, oly pompásan bezárjuk eredeti operával. S ez a Nemesis* keze lesz rajtunk, makacs egyet nem értésünk bűne miatt. " (Bajza József: Szózat a pesti Magyar Színház ügyében) "Én a magyar színház ügyét sokkal magasabb szempontból nézem; hogy vele nem puszta mulatságot és időtöltést akarok, hanem nyelvet és nemzetiséget, nemzeti érzelmeket, szimpátiákat stb., szóval egy intézetet, mely egészen magyar szellemtől legyen lelkesítve, mely kebeléből magyar levegőt leheljen e két városra. " (Bajza József: Szózat a pesti Magyar Színház ügyében) Az első pest-budai állandó, kőépületű magyar nyelven játszó színház végül 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesti Magyar Színház néven.

Emberismeretemnek magam, tapasztalásimnak, melyekből itt közlök némelyeket, talán mások is hasznát vehetendik, kiket a sors a színházi igazgatás virágtalan pályájára helyezend. Célom a hazafiak figyelmét a pesti Magyar Színházra fordítani. Nem tetszeni, hanem használni akarok, s így ha nem lesznek kedvesek, miket mondok, nem ütközöm meg benne. Ki a dolgokat saját nevökön nevezni s miket lelkének belsejében igazaknak talált kimondani is szereti, annak nem könnyű tetszésre szerttenni, annak gondolatain bár a legmézebb szavakba burkolva is, csípősség fog érzeni, mi nem minden ínynek kedves. Pesten, szeptemberben 1839.

A püspök kezdeményezésére belefoglalták a Fatimai Szűzanya szobrának koronájába. " A láthatatlan kéz, amelyik eltérítette a lövedéket Tíz évvel később, 2010. május 12-én XVI. Benedek pápa Portugáliában járva felidézte az eseményt, amikor fölkereste a jelenések kápolnáját, és e szavakkal fordult Máriához: "Tiszteletre méltó II. János Pál pápa, aki háromszor látogatott meg téged itt, Fatimában, és köszönetet mondott azért a "láthatatlan kézért", amelyik megszabadította a haláltól, majdnem harminc évvel ezelőtt, május 13-án, a Szent Péter-téren elkövetett merénylet során, föl akarta ajánlani a fatimai kegyhelynek a golyót, amelyik súlyosan megsebesítette, és amit a te koronádba helyeztek, Béke Királynője. Mélységesen vigasztaló a tudat, hogy nemcsak örömeink és reményeink aranyával, ezüstjével ékes a koronád, hanem aggodalmaink és szenvedéseink lövedékével is. ". Isten a mi atyánk A XX. DUOL - Merénylet II. János Pál pápa ellen a római Szent Péter téren. század annyi konfliktusa, üldöztetése és fájdalma után II. János Pál a megbocsátást választotta. 1983. december 27-én, a római Rebibbia börtönben szentmisét mutatott be a fogva tartottaknak, és találkozott merénylőjével is.

A Pápa Elleni Merénylet Vádlottjával Fotózkodott Vona Gábor | Híradó

Ali Agcát a rendfenntartók azonnal elfogták, majd az olasz bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Ali Agca vallomása szerint itt három bűntársával találkozott, egy törökkel és két bolgárral, a műveletet Zilo Vassilev az olaszországi bolgár katonai attasé irányította. Azt állította, hogy egy Bulgáriában élő török maffiózó, Bekir Çelenk bízta meg a merénylettel. A terv az volt, hogy a merénylet után egy kis robbanást idéznek elő, majd a kialakult pánik következtében ők észrevétlenül a bolgár követségre menekülnek. A pápa elleni merénylet vádlottjával fotózkodott Vona Gábor | Híradó. Május 13-án végül csak Ali Agca hajtotta végre a merényletet, egy 9 milliméteres Browning pisztolyból az audienciát tartó egyházfőre négy lövést adott le, amelyek közül kettő a tömegben lévő személyeket, kettő pedig II. János Pál testét találta el, súlyos belső sérüléseket okozva ezzel a pápának. II. János Pált azonnal kórházba vitték, az olasz hatóságok pedig rögtön átfésülték a helyszínt bizonyítékért. Agca bűn- és merénylőtársa – egyébként ő volt a tartalék fegyveres –, Oral Çelik pánikba esett és elmenekült a helyszínről anélkül, hogy tüzet nyitott volna, vagy felrobbantotta volna a bombáját.

Ii. János Pál Pápa Lap - Megbízható Válaszok Profiktól

Bármi is az igazság tettének valódi okával kapcsolatban, azt a mai napig homály fedi. Forrás: Horn Gyula, Budapesten dőzsölő török maffiózó-terroristák és a pápa elleni merénylet 'vörös' háttere – Amikor a KGB meg akarta gyilkolni II. János Pál pápát – Börtönévei alatt áttért a katolikus hitre II. János Pál pápa merénylője – Lelkipásztorrá szeretne válni II. János Pál merénylője – Hogyhogy nem halt meg? Én pontosan céloztam! – mondta a merénylő II. János Pál pápának – II. II. János Pál pápa lap - Megbízható válaszok profiktól. János Pál merénylője találkozna Ferenc pápával – Máig sötét homály fedi a II. János Pál elleni merényletet – A Vatikán tervelte ki a II. János Pál elleni merényletet Agca szerint – A második merénylő, aki II. János Pál pápa életére tört – (Rózsa András – Szent Korona Rádió) Elhalasztják az Eucharisztikus Kongresszust – Ferenc pápa nem jön idén Magyarországra Ferenc pápa a gender-elmélet ellen – a németországi "katolikusok" lázadnak Kerecsen – Magyarország egyik legrégebbi íjászboltja és íjászlőtere – A Szent Korona Rádió támogatója (X)

Duol - Merénylet Ii. János Pál Pápa Ellen A Római Szent Péter Téren

Azzal, hogy 1978. október 16-án Karol Wojtylát megválasztották Róma püspökének, egészen új "politikai helyzet" állt be, ugyanis lengyelként olyan valaki lett Szent Péter utóda, aki a vasfüggönyön túlról származott, felkavarva az állóvizet a szovjet blokkon belül is. A 777 cikke. II. János Pál pápává választásának negyvenedik évfordulója alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a lengyel Instytut Pamieci Narodowej (IPN) szervezett konferenciát októberben a Parlamentben, ahol külön szekcióban foglalkoztak ennek politikai oldalával is. A történelmi keretek Az 1961-től 1989-ig meglévő Berlini fal volt az egyik szimbóluma annak a kelet-nyugati megosztottságnak, amit az Egyesült Államok és a Szovjetunió dominált. Ebben a kettős helyzetben kellett valahogy a keresztény egyházaknak helytállni a keleti blokkon belül és a kommunista országokban, persze korlátok közé szorítva, sok helyen erős elnyomásban. 1978. október 16-án hatalmas meglepetésre lengyel pápát választottak meg a Vatikánban, aminek hatalmas jelentősége volt, mert ezzel Lengyelország, tágabb értelemben pedig a szocialista országok több figyelmet kaptak egyházi szempontból is.

Blikk.Hu - Hírek Első Kézből, Hitelesen

A szereposztásról annyit el kell mondani, hogy a keleti blokk országainak intenzív szovjetizálása után alapvetően Moszkva adta azokat az utasításokat, amelyek alapján a szatellit államok kialakították a titkosszolgálati struktúrát, az ún. "vonalakat", ami egy adott területet fedett le (például a "klerikális reakció" elleni fellépés, vagy a nyugati országok elleni hírszerző és elhárító tevékenység területei). II. János Pál vonatkozásában a szovjetek alapvetően a Moszkva-Varsó-Budapest trióra építették az információszerző tevékenységet, amiben Lengyelország szerepe egyértelmű, Magyarország pedig azért kapott helyet, mert az ezirányú releváns lengyel források 10 százalékát a "magyar elvtársak" szolgáltatták, ami egy idő után 2 százalékra csökkent. Ez azt mutatja, hogy egyrészről a későbbiekben csökkent a lengyel és magyar állambiztonsági szolgálatok egymás felé tanúsított bizalma és idővel, az 1980-as években megváltoztak az irányvonalak is a struktúrán belül. A konferencián Dr. Wladyslaw Bulhak, a lengyel Nemzeti Emlékezet Bizottságának (IPN) varsói munkatársa prezentációjában a fentiek mellett beszélt arról is, hogy a hozzáférhető archív anyagok alapján a kommunista állambiztonsági szolgálatok nagy érdeklődést mutattak Szent II.

János Pál 1983 karácsonyán (illetve már előtte is kétszer) megbocsátott Agcá-nak, aki megbánta tettét, és a következőt kérdezte: "Hogyhogy nem halt meg? Én pontosan céloztam, és az a lövedék halálos volt…" A pápa azt válaszolta, hogy a golyót a Szűzanya keze térítette el. A fatimai Madonna Karol Wojtyla már fiatal korában is kiemelten foglalkozott a Madonnával, akit védőszentjéül választott. A merénylet után egy évvel, fatimai zarándokútján egy őrült spanyol szerzetes, Juan Maria Fernandez y Krohn akarta megkéselni, aki egészen abszurd módon szovjet ügynöknek nevezte őt. 1985-ben felállíttatta a fatimai Madonna szobrát a Vatikánban, és a Szűzanyának ajánlotta a sínylődő Kelet-Európát. Utószó Agca a börtönévei alatt áttért a katolikus hitre. 2000-ben a Szentatya közbenjárására hazatoloncolták, ahol még 10 évet töltött börtönben egy újságíró korábbi meggyilkolása miatt. 2014 decemberében virágcsokrot vitt az addigra szentté avatott egyházfő sírjához, később pedig többször is jelezte, hogy találkozna Ferenc pápával.

Dr Kóczi Zoltán