Istenhegyi Szent László Templom | Concerto Budapest Mozart Nap
Gyûjtöttek a svábhegyi mûvészek, ill. a Fácánnál (ma Normafa) tartott elôadásuk jövedelmét e célra fordították. Ferenc József király 200 forintot, Erzsébet királyné egy értékes miseruhát ajándékozott a kápolnának. A terveket Romano von Ringe udvari építész készítette, egyes források szerint pedig a kápolnát Ybl Miklós építette. A templom, amely mindössze 162 m2, 1860 nyarára készült el és Scitovszky János hercegprímás szentelte fel Szent László király tiszteletére. 1992-tôl a nem igazán kedvelt "Szabadsághegy" név megszûnésével a plébánia engedélyt kapott a korábbi "Istenhegyi Szent László Plébánia" név használatára.
- XII. kerület - Hegyvidék | Közösségi ház épül a Istenhegyi Szent László-templom mellé
- Budapest-Istenhegyi Szent László plébánia - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
- Éjféli mise a Budapest Istenhegyi Szent László plébánia templomból
- XII. kerület - Hegyvidék | Istenhegyi Szent László Plébánia
- Turizmus Online - Mozart-nap a Zeneakadémián
- Concerto Budapest / Mozart-nap | Bartók események | Bartók World Competition
Xii. Kerület - Hegyvidék | Közösségi Ház Épül A Istenhegyi Szent László-Templom Mellé
A ravatalozóban Kocsis István, az budapest-istenhegyi Szent László-templom plébánosa, az Anna nővér által vezetett gyermekotthon lelki igazgatója felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a szertartásra küldött üzenetét. "Anna nővér hivatása kettős elköteleződésen alapult: egész életét Istennek ajánlotta, hogy minden figyelmét a látássérültek gondozásának és tanításának szentelhesse. Szelíd határozottsággal és nagy szeretettel fordult a rábízottak felé, gyógypedagógiai tudásával számos sérült gyermek számára teremtette meg az elfogadó, biztonságos környezet mellett a fejlődés lehetőségét is" – fogalmazott a miniszterelnök. Kiemelte: "Hálásak vagyunk, hogy az ő előkészítői munkájának köszönhetően jelenhetett meg Magyarországon az első Braille-írásos Biblia, és hogy több mint harminc éven át irányította a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonát, ahol ő jelentette az állandóságot, és pótolta a gyakran hiányzó szülői szeretetet. " Végül így fogalmazott: "Engedjék meg, hogy ezúton fejezzem ki együttérzésemet, és a következő, nehéz időszakhoz sok erőt kívánjak önöknek. "
Budapest-Istenhegyi Szent László Plébánia - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Éjféli Mise A Budapest Istenhegyi Szent László Plébánia Templomból
Pokorni Zoltán polgármester mellett Erdő Péter bíboros, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarlós István főpolgármester is részt vett az Istenhegyi Szent László-plébánia közösségi házának alapkőletételén. A kétszintes, összesen 600 négyzetméteres létesítmény a Diana utcai parkban, a templom szomszédságában épül. A Miniszterelnökség támogatásával megvalósuló beruházás alapkőletételét megelőzően Erdő Péter bíboros celebrálta a Szent László-templomban megtartott ünnepi szentmisét, majd megáldotta azt az időkapszulát, amelyet Gulyás Gergely közreműködésével, a közösségi ház kijelölt alapjának mértani közepében helyeztek el. Kocsis István plébános arról beszélt, hogy amikor 2000 augusztusában első alkalommal tartott misét a Szent László-templomban, a plébániának csak egy alig tizenöt négyzetméteres hittanterme volt. Később sikerült egy harminc fős teret is létrehozni, ám ez is kevésnek bizonyult. Erdő Péter bíboros támogatásával döntötték el, hogy létrehoznak egy nagyobb közösségi házat, hiszen "a közösségi élmény megéléséhez, megfelelő térre van szükség".
Xii. Kerület - Hegyvidék | Istenhegyi Szent László Plébánia
Gyűjtöttek a svábhegyi művészek, ill. a Fácánnál (ma Normafa) tartott előadásuk jövedelmét e célra fordították. Ferenc József király 200 forintot, Erzsébet királyné egy értékes miseruhát ajándékozott a kápolnának. A terveket Romano von Ringe udvari építész készítette, egyes források szerint pedig a kápolnát Ybl Miklós építette. A templom, amely mindössze 162 m2, 1860 nyarára készült el és Scitovszky János hercegprímás szentelte fel Szent László király tiszteletére 1860. október 7-én. Az eredeti oltárképet Than Mór festette, amely azonban az 1886-os restaurálás során elveszett. A ma látható oltárképet Stetka Gyula festette. A templom 1886-ban restaurálásra szorult. Ekkor kerül kialakításra a belső kórus Pfaff Ferenc tervei szerint, és ő látta el a templomtornyot tűhegyű sisakkal. A templomot belső mennyezettel 1913-ban látták el, majd 1914-ben újból felszentelték. 1902-től expositura, 1938-tól a krisztinavárosi plébániából kihasítva önálló lelkészség, 1968-tól plébánia. A plébánia területén a Költő utcában telke volt a piarista rendnek, a Széchenyi-hegyen az Isteni Szeretet Leányai Társulatának volt rendháza (ma Rendőrtiszti Főiskola).
Cím Budapest, 1025, Diana u. 4. Svábhegy a főváros felett elhúzódó Budai-hegység része, kedvelt kirándulóhely. A 'Svábhegy' elnevezésnek igen hosszú története van. Ez a név először csak 1833-ban jelenik meg. 1847-ben javaslat született arra, hogy az egész hegyet Istenhegynek hívják, ami hivatalosan meg is történt, azonban nem vált általánossá. (Ma az Istenhegy a Svábhegyet alkotó hegyek egyike, amelyen a templom is épült. ) Az elmúlt 50 év alatt pedig 'Szabadsághegy' névre keresztelték át. A Svábhegy jelentősége akkor kezdett növekedni, amikor 1780 körül új városrész keletkezett a hegy aljában: Krisztinaváros. A hegy korábban területileg a Krisztinavárosi plébániához tartozott, e plébánia lelkészei végezték a szentmiséket 1790-tôl vasárnaponként egy tiroli stílusú fakápolnában az itt lakó híveknek. Buda város tanácsa még 1850 előtt az Istenhegyen egy telket hagyott a valamikor felépítendő imaház számára. 1852-ben mozgalom indult a templom felépítésére, amelynek élén báró Eötvös József állt, aki maga is svábhegyi lakos volt.
Mert hiszen Mozart nemcsak a hangversenyközönség örök kedvence, hanem a muzsikusoké is. Öröm és szépség, dráma és megtisztulás, nemes emelkedettség és dévaj humor: egynapos körutazás a zsenialitás magaslati és mégis oly emberközeli birodalmában. Kimerítő program – a lehető legtávolabb a kimerülés veszélyétől. A Mozart-zene teljessége – természetesen még így is a teljesség igénye nélkül. 11. 00 Nagyterem - Mozart-nap 1. Mozart: C-dúr hegedű-kettősverseny, K. 190 Közreműködnek: Abouzahra Amira, Abouzahra Mariam (hegedű) Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante oboára, klarinétra, kürtre és fagottra, K. 297b Közreműködnek: Horváth Béla (oboa), Klenyán Csaba (klarinét), Mohai Bálint (fagott), Tóth Bálint (kürt) Concerto Budapest Vezényel: Keller András JEGYVÁSÁRLÁS 12. 30 Solti terem - Mozart-nap 2. Mozart: 22. (B-dúr) vonósnégyes, K. 589 Mozart: 5. (D-dúr) vonósötös, K. 593 Szűcs Máté (brácsa) Engegård Quartet: Arvid Engegård, Alex Robson (hegedű), Juliet Jopling (brácsa), Jan Clemens Carlsen (cselló) JEGYVÁSÁRLÁS 13.
Turizmus Online - Mozart-Nap A Zeneakadémián
Az első hangverseny programján egy korai zenekari darab, a Két kép után Bartók utolsó műveinek egyike, a Pásztory Dittának írt 3. zongoraverseny szerepel, majd Beethoven 5., Sors melléknevű szimfóniá ja következik. Hasonló elrendezést követ a második est, amelynek során előbb Bartóktól a Két portré, azután a 2. zongoraverseny, végül pedig Beethoven 3., Eroica szimfóniá ja lesz hallható. A koncertek a Bartók Tavasz keretében a Zeneakadémiával közös programként, a Müpa szervezésében valósulnak meg. Várdai István (Fotó/Forrás: Németh András Péter / Concerto Budapest) A hónapot újabb kétzeneszerzős műsor-összeállítás zárja: április 26-án a Müpában két 20. századi orosz komponistaóriás, Sosztakovics és Sztravinszkij művészete kerül egymás mellé. A hangverseny első felében Sosztakovics könnyed hangvételű, mégis fanyar I. jazzszvit je szólal meg, amelynek inspirációs forrásáról a cím is árulkodik, majd a II. jazzszvit jól ismert keringője hangzik el. A zeneszerző komolyabb arcát mutatja meg a Második csellóverseny, ennek szólistájaként a külföldi koncertpódiumokat viharos sebességgel meghódító Várdai István t, a bécsi Zeneakadémia tanárát köszönthetjük.
Concerto Budapest / Mozart-Nap | BartÓK EsemÉNyek | BartÓK World Competition
CONCERTO BUDAPEST / MOZART-NAP - 3. KÖRKAPCSOLÁS KÜLFÖLDRE - YouTube
A korabeli szórakoztató zene darabjai után komoly váltással az a d-moll zongoraverseny (1786) szólal meg Angela Hewitt főszereplésével, amelyről a Mozart-specialista zenetudós, Volkmar Braunbehrens így írt: "Olyan hallgatót feltételez, aki nem engedi, hogy bármi is elterelje figyelmét, és teljes egészében a műre összpontosít, mert szemlélődésének az adott műalkotás az egyedüli tárgya. " Ennek az osztatlan figyelmet kikövetelő versenyműnek a nyomában azután a "kései" Mozart-szimfóniák hármasából való Esz-dúr darab hangzik el, amelyet kissé még mindmáig leárnyékol a "nagy" g-moll és a C-dúr "Jupiter" szimfónia szomszédsága. S ezzel még mindig nem ér véget a nap programja, merthogy kilenc órától a "Kis éji zene" elnevezésű zárószakaszban felhangzik egyrészt természetesen a nevezett G-dúr szerenád, másrészt az a nemrégiben előkerült rövid zongoradarab, a D-dúr allegro, amelyet épp csak a legutóbbi hónapokban ismerhetett meg a közönség, hiszen első nyilvános megszólaltatására idén januárban került sor Salzburgban.