Utolsó Útjára Kísérték Regéczy-Nagy László Nyugállományú Dandártábornokot - Sümegi Vár
Regéczy-Nagy László 96 éves volt, temetéséről a család később gondoskodik. Kapcsolódó írásunk: – Csak az elnyomás gyűlölete kevés volt a nemzeti egységhez. 1956. Búcsú Regéczy-Nagy Lászlótól - KKETTK Alapítvány. október 23-a ritka történelmi pillanat volt, amikor mindenki önmaga fölé nőtt – emlékezik a Bibó–Göncz–Regéczy-per harmadrendű vádlottja, aki börtönben töltött éveiről és egy másik, sokkal nagyobb börtönről is mesélt portálunknak. Jakus Ágnes Képek: Füle Tamás
- Parókia – Elhunyt Regéczy-Nagy László
- Búcsú Regéczy-Nagy Lászlótól - KKETTK Alapítvány
- Búcsú Regéczy-Nagy Lászlótól - Terror Háza Múzeum
- Mesebeli várak a Balatonnál: lenyűgöző világba kalauzolják el a látogatókat - Utazás | Femina
- A város története | Sümeg Város
Parókia – Elhunyt Regéczy-Nagy László
– 1957. június 19-én letartóztattak. Hajnali kettőkor jöttek értem. Feleségem akkor volt nyolcadik hónapos várandós. A saját ügyünk mellett tanúként kihallgattak a Nagy Imre-perben is. Nagy bátran viselkedett a vérbíró Vida Ferenc előtt. Én 14 hónapot töltöttem vizsgálati fogságban. Először egy olyan zárkába vittek, amelyben csak egy szalmazsák volt. Minden reggel ötkor ébresztő, akkor kihúzták a szalmazsákot, és csak egy büdös vécé volt az ember társa egész nap. Hátratett kézzel kellett sétálgatni a fal mellett. Búcsú Regéczy-Nagy Lászlótól - Terror Háza Múzeum. Ha leguggoltam, mert elfáradtam, mindjárt rám ordítottak. Este kilencig ez ment. Közben rendszeresen elvittek kihallgatásra. Ez kiszívta az életerőt az emberből. De előzőleg megbeszéltük, hogy vállaljuk, amit tettünk, hiszen nem követtünk el bűnt. Nem tudtuk, mi lesz a vége, csak azt láttuk, hogy a rendszer folyamatosan Moszkvára figyel. És így maradtunk életben. – Hogyan? – Akkoriban nyitott Budapesten diplomáciai képviseletet India. Egy fiatal indiai tiszt megismerkedett Bibóval és Gönczcel.
Búcsú Regéczy-Nagy Lászlótól - Kkettk Alapítvány
A Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke, magyar katonatiszt, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő Bibó–Göncz–Regéczy-per harmadrendű vádlottja életének 97. évében adta vissza lelkét Teremtőjének. 1956. október 23-a ritka történelmi pillanat volt, amikor mindenki önmaga fölé nőtt – fogalmazott Regéczy-Nagy László abban a portréinterjúban, amelyet még 2012-ben adott portálunknak. Parókia – Elhunyt Regéczy-Nagy László. Regéczy-Nagy László 1925. február 17-én született Budapesten, köznemesi eredetű családban. Fiatalon katonai tanulmányokat folytatott Pécsett, Kőszegen és Marosvásárhelyen, 1944-ben Vasváron avatták tisztté. A második világháborúban részt vett a szovjetek ellen folytatott harcokban az 1. harckocsiezred kötelékében. 1945 elején egységével Németországban folytatta a harcot, itt azonban angol hadifogságba esett. 1946-ban tért haza Magyarországra, ám nyugati hadifogsága miatt, illetve horthysta katonatisztként katonai működését nem folytathatta, mivel a rendszer szemében megbízhatatlannak számított.
Búcsú Regéczy-Nagy Lászlótól - Terror Háza Múzeum
A letartóztatásunk után tudomására jutott, hogy halálos ítélet fenyeget minket. Ezért India bécsi nagykövete utasítást kapott, hogy lépjen kapcsolatba a szovjet vezetéssel az érdekünkben. A Szovjetunió ugyanis akkoriban nagyon szerette volna Indiát az el nem kötelezett országok táborából a maga oldalára állítani. Ráadásul a nyugat-európai kommunista pártok is meghasonlottak az 1956-os szovjet beavatkozás miatt, őket is meg kellett tartani. Ezért Moszkvából azonnal ideszóltak Budapestre, hogy meg kell kímélni az életünket. – Jól értjük, a szovjetek fékezték meg Kádárék túlbuzgóságát? – Igen. Eredetileg a szovjetek kedvéért lógtunk volna, és végül az ő kedvükért maradtunk életben. Bibó és Göncz életfogytot kapott, engem 15 évre ítéltek. Először a váci börtönbe vittek. Ott négyen szorongtunk egy egyszemélyes zárkában, a földön, matracokon aludtunk. Az nagyon keserves volt. Később átvittek a Gyűjtőbe, az Váchoz képest üdülő volt. Ott csak reggel hatkor ébresztettek. Nagyon úri dolog volt ez.
Vígjátéki helyzet lehetne, hogy a cserepek összeszedését a tettes hencegve minősíti jó válságmenedzselésnek, s mézes mosollyal kínálja szolgálatait a következő üzleti szezonra is. Regéczy-Nagy László
A sümegi vár a Balaton-felvidék nyugati szélén áll egy pici, magányos várdombon. A 13. századi várban sok programot is szerveznek a nyáron, a környékén pedig több vendéglő található, így érdemes meglátogatni. Fotó: Wikipedia/Peter Stehlik PS-2507
Mesebeli Várak A Balatonnál: Lenyűgöző Világba Kalauzolják El A Látogatókat - Utazás | Femina
Sümeg története A város története az őskorig követhető, régészeti kutatások bizonyítják, hogy már ebben a korban lakott volt a terület. A Sümeg déli határában elterülő Mogyorósdombon az újkőkorból származó kovakőbánya feltárásakor számos használati eszközt, szerszámot és egyéb leletet hoztak felszínre. Sümeg vidékének őskultúrája a késői bronz és korai vaskorban – hallstatti kor – érte el fénykorát. A kor emlékei arra utalnak, hogy e vidéken egykor virágzó bronzkori telepek léteztek. Mesebeli várak a Balatonnál: lenyűgöző világba kalauzolják el a látogatókat - Utazás | Femina. A rómaiak fennhatóságát számos tégla és cserépedény-töredék jelzi. Az 1877-ben, a település nyugati határában végzett ásatások során egy négyzetalapú saroktornyos villa és egy ókeresztény bazilika alapjait is feltárták. A város fejlődésének és történelmének alakulásában nagy szerepe van a várnak, amely a tatárjárás után, IV. Béla várak építését ösztönző rendelkezéseit követően épült. Ebben a korban a vár és a település sorsa szinte mindig egybefonódott a várban történtek hatással voltak az erődítmény lábainál elterülő településre is.
A Város Története | Sümeg Város
A Sümeg szomszédságában található Rendeki-hegy évmilliók történetét és ősi tengereket őriz különleges geológiai alakzataival. Két, egymással össze is köthető túrát ajánlunk, ami igazán nem jelent nagy kitérőt, ha a Balaton nyugati medencéje az úti cél. A Sümeg határában található magaslat, a Rendeki-hegy a Bakony délnyugati nyúlványa, amelynek legmagasabb pontja a 374, 6 méter magas Csúcsos-hegy. A város története | Sümeg Város. A Fehér-kövek Sümeg felől, a Kőkatlan tanösvény Csabrendek felől közelíthető meg. Most pedig elmeséljük, milyen volt őket meghódítani egy téli délutánon. A Rendeki-hegy évmilliók geológiai folyamatairól tanúskodik Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton Fehér-kövek, Sümeg A geológiai alakzatot egy rövid kapaszkodó leküzdésével hódíthatjátok meg. A sümegi vár parkolójától a Vincellér utcán át a zöld jelzés vezet fel a 200–350 méteres tengerszint feletti magasságban, a hegy oldalában található sziklákhoz. Az utat a 16 állomásból álló sümegi városi tanösvényhálózat is jelzi, ami a város nevezetes kultúrtörténeti és természeti értékein vezet végig – ezt is érdemes végigjárni, ha van időtök.
Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton A sziklák környezete a Sümegi Fehér-kövek Természetvédelmi Terület, illetve a Fehér-sziklák Erdőrezervátum része. A helyet nem a geológiai háttere, hanem növényvilágának védelme miatt nyilvánították természetvédelmi területté. Olyan értékes erdőtársulások találhatók itt, mint a Déli-Bakonyra jellemző középhegységi bükkös vagy a gyertyános kocsánytalan tölgyes. Kőkatlan tanösvény, Csabrendek A Sümegtől néhány km-re található Csabrendek egykori kőfejtőjét a faluközpontból induló zöld jelzést vagy a zöld T jelzést követve lehet megközelíteni. Az átmenet gyors lesz: az egyik pillanatban még a falu kanyargós utcáin sétáltok, aztán egyszer csak egy másik világba, egy elvarázsolt, 25-30 méter magas sziklák által közrefogott katlanba kerültök. A buszmegállótól indul a jelzett útvonal Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton Hirtelen egy másik világba cseppentek Fotó: Kőrösi Tamás - We Love Balaton A Kőkatlan tanösvényen nem táblák mesélnek, hanem QR-kódokat leolvasva ismerhetitek meg a hely történetét, amelyből most csak néhány mozzanatot emelünk ki.