Népi Böjti Ételek | Tisza Élővilágának Emléknapja
Naponta kétszer étkeztek, ebédre olajos levest, böjtös süteményt, vékony pitét ettek, vacsorára pedig olajos nyerskáposzta, savanyú paprika, dió és méz jutott. Szokás volt, hogy a nagyböjt kezdete előtt az asszonyok pogácsát készítettek, lesütötték a szalonnát, elmosogatták és eltették a zsíros edényeket és legközelebb csak húsvét napján vették elő újra. Népi böjti ételek angolul. Böjti időszak alatt tilos volt lakodalmat, bálokat és különböző zenés összejöveteleket tartani. Napjainkra persze már sokat enyhült az egyház szigorúsága: először a zsírral való főzés tilalma szűnt meg, majd a húsfogyasztás negyvennapos tilalma. Manapság böjtös napnak csak a hamvazószerdát és a pénteki napokat tartják meg, vagyis, ezeken a napokon nem lehet húst fogyasztani, és jól lakni is csak egyszer lehet. Jellegzetes böjti ételek Népi konyhaművészetünkben jellegzetes böjti ételnek számított a cibereleves, a korpából készült savanyú leves, a tejleves, túrós vagy mákos csikmák (házi, gyúrt tészta, amelyet kinyújtás után csíkokra vágnak, frissen, forrásba levő vízben kifőznek, majd cukrozott, darált mákkal megszórva fogyasztják), különböző aszalt gyümölcsök, tojás, halételek és sóban főtt bab, vagy a paprikás lepény.
- Npi böjti ételek
- Népi böjti ételek csirkemellből
- A Tisza Élővilágának Emléknapja + VIDEÓK, FOTÓK | Szeged Ma
- Tisza Élővilágának Emléknapja: huszonegy éve volt a tiszai cianidszennyezés – Szegedi hírek | Szeged365
- A Tisza élővilágának emléknapja – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat
- Ma van a Tisza élővilágának emléknapja – Klasszik Rádió 92.1
- Február 1. a Tisza Élővilágának Emléknapja - Greenfo
Npi Böjti Ételek
Szívesen ettek vakhal nevű savanyú mártást is. A zselici Patosfán még a század elején is szokás volt, hogy némelyek a nagyböjti szerdát, pénteket, szombatot három szem búzán meg vízen böjtölték meg. Ezt azzal indokolták, hogy Jézus is így cselekedett a pusztában. A negyvennapos böjt egyes szakaszait Somogyban is megkülönböztették, ennek részletei azonban mára elhomályosultak. Húshagyókedd A húshagyókedd a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben, azaz a hamvazószerda előtti nap. A név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Nagyböjt hatodik hétvégéjén böjti ételt kínáltak Kürtön, a kőtésfesztiválon | Felvidék.ma. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak e naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet. Francia neve Mardi gras, szó szerint "kövér kedd". Angol neve Shrove Tuesday (gyóntató kedd), inkább a böjt előtti megtisztulásra utal. A húshagyókedd mozgó dátumú ünnep, időpontja a húsvét időpontjától függ, a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd, azaz a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik nap.
Népi Böjti Ételek Csirkemellből
A húsvéti előkészület ideje a hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjedő időszak. A nagyböjti bűnbánati idő a népi kultúrában a lányok és menyecskék egyszerűbb, sötétebb színű ruhájában is kifejezésre jutott. Elsősorban a nagyböjt volt az ideje a különböző népi ájtatosságoknak. Nagyböjt idején tartózkodtak a hús és a zsíros ételek fogyasztásától. Jellegzetes böjti étel volt a korpából készült savanyú leves. A tavaszi munkák kezdetének ideje, tilosak voltak ilyenkor a lakodalmak, vigadalmak. Az étkezési, szórakozási tilalmak ellenére a népi kultúrában mégis kialakultak ebben az időszakban bizonyos hagyományos szokások és játékok. A téli időszakot követő nagyböjti vasárnapok szép idő esetén az ifjúság különböző szórakozására adtak alkalmat. Ilyen volt Ipolyvarbón a mancsozás, amely a legények és lányok kedvelt elfoglaltsága volt. Npi böjti ételek . Csoportosan játszották, egy magasba dobott golyót kellett ütővel eltalálni. Az Ipoly mentén jellemző volt még a kásának nevezett fogócskázós játék a fiatalok körében.
2000. év eleje a magyar természetvédelem gyásznapja volt, ugyanis 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította. A vállalat ülepítő tavának gátja 2000. január 30-án kb. 22 órakor, mintegy 25-30 méteres szakaszon átszakadt. Ma van a Tisza élővilágának emléknapja – Klasszik Rádió 92.1. 100-120 ezer m3 cianiddal és nehézfémmel rendkívüli mértékben terhelt szennyvíz került a Zazar- és Lápos-patakokba, ahonnan a Szamoson keresztül a Tiszába jutva a Magyarországon eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezést okozta. Az első hivatalos, írásbeli román információ a vízszennyezésről 2000. január 31-én este 6 óra 20 perckor érkezett a Felső-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségre.
A Tisza Élővilágának Emléknapja + Videók, Fotók | Szeged Ma
A diákok szabadjára engedték fantáziájukat, melynek eredményeként különleges, kreatív munkák születtek. Szilágyi Katalin Az alsó tagozatos gyerekek a Tisza élővilágának emléknapja alkalmából az intézmény udvarán hal formát alakítottak ki. A Tisza Élővilágának Emléknapja + VIDEÓK, FOTÓK | Szeged Ma. Az élőkép célja, hogy megemlékezzünk a 2000. január 31-én bekövetkezett ökológiai katasztrófára, valamint felhívjuk a figyelmet a Tisza élővilágának megóvására. Martonosi Míra
Tisza Élővilágának Emléknapja: Huszonegy Éve Volt A Tiszai Cianidszennyezés – Szegedi Hírek | Szeged365
9 éve ezekben a napokban vonult le a ciánszennyzés a Tiszán. Az országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává emelte. A 2000. év eleje a magyar természetvédelem gyásznapja volt. 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel árasztotta el a Szamos és a Tisza folyókat. Akkor még nem lehetett tudni, virágzik-e még a Tisza valaha, horgászunk, halászunk-e még legmagyarabb folyónkban. Szerencsére a Tisza valamint élővilága túlélte a súlyos szennyezést. Kilenc éve a képernyőn láttuk, ahogy a hatalmas busákat és egyéb halakat vasvillával hányják konténerekbe, emberek százezrei döbbentek meg az elhullott vadak és madarak láttán. Tisza Élővilágának Emléknapja: huszonegy éve volt a tiszai cianidszennyezés – Szegedi hírek | Szeged365. A természetvédők az egész ökológiai rendszer felborulásától féltek, s attól, hogy nem virágzik ki többé szőke folyónk. De a természet erősebbnek bizonyult, s a Tisza majdnem újra olyan, mint a szennyezés előtt volt.
A Tisza Élővilágának Emléknapja – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat
Aki megélte, biztosan soha nem felejti el azt a pusztítást, amely pontosan huszonegy éve sújtotta a Tisza folyó élővilágát. 2000. január 31-én ugyanis a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. Ez volt az eddigi legsúlyosabb Magyarországot is érintő vízszennyezés, ami alig két hét alatt felmérhetetlen károkat okozott Szegednél a Tisza élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította. Fotó: A MÉRGEZŐ ANYAG KONCENTRÁCIÓJA 180-SZOROSAN HALADTA MEG A MEGENGEDETT HATÁRÉRTÉKET A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán felbecsülhetetlen károkat, ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja a magyarországi szabvány szerinti határérték 180-szorosát is meghaladta. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló cianidfolt két hét alatt vonult le.
Ma Van A Tisza Élővilágának Emléknapja – Klasszik Rádió 92.1
A Tisza Közép-Európa egyik legfontosabb és Magyarország második legnagyobb folyója. Teljes hossza 1. 419 km volt, de a szabályozások után – melyek 1846-ban kezdődtek – 962 km lett. A folyó élővilága rendkívül fajgazdag. A Tisza egyik leglátványosabb jelensége a tiszavirágzás. A Tisza otthont ad a védett és folyómederben fejlődő sárgás szitakötőnek, valamint a védett és Natura 2000-es tompa folyamkagylónak is. A halfajok közül nagy számban él a folyóban a széles durbincs, a bolgár csík, de a német és a magyar bucó halfaunisztikai értéke is nagyon jelentős. Tiszai katasztrófát előidéző események láncolata kezdődött meg 2000-ben, január 30-án este Romániában, Nagybánya mellett, amikor átszakadt egy bányászati cég cianidos, 93 hektár területű zagytározójának töltése, és az ott felhalmozott százezer köbméternyi cianiddal és nehézfémekkel szennyezett toxikus elegy több vízfolyáson keresztül a Tiszába jutott. A soha nem tapasztalt léptékű szennyezés két nappal később, február 1-jén ért hazánk területére, majd levonulva a folyón megtizedelte annak élővilágát.
Február 1. A Tisza Élővilágának Emléknapja - Greenfo
Ezek mintegy 20 százaléka betelepített vagy spontán betelepülő hal, nagyobb része pedig őshonos, köztük sok védett vagy fokozottan védett. Horgászvizsgára készülők sorolják is: réti csík, kövi csík, felpillantó küllő, halványfoltú küllő, fürge cselle, pénzes pér…
Felidézték, hogy a szegedi vízmércén – a szennyeződés levonulásának idején – a vízállás nem haladta meg az 500 centiméteres szintet, így a hullámtéri területekre lényegében nem jutott ki a méreggel szennyezett tiszai víz. A szennyező hullámot kísérő halpusztulás mértékét akkor még megbecsülni sem lehetett. Az Alsó-Tiszán uszályokból összeállított műszaki zár segítségével a partra terelt és kihalászott több tonna haltetemből sokan arra következtettek, hogy a Tisza élővilága teljes mértékben megsemmisült. A ciános víz nemcsak a halakat, hanem a vízzel, illetve mérgezett hallal közvetlenül érintkező vízi madarak és hullámtéri élőlények sokaságát is elpusztította. A 2000 januári cianidszennyezés óriási károkat okozott a Tisza folyónak. Becslések szerint mintegy 1240 tonna hal pusztult el, emellett sok más populáció is súlyos károkat szenvedett. A tragédiát követő években a természet lenyűgöző megújulási képességéről szerezhettek bizonyságot a szőke folyó mentén élők. Ám elképzelni is szörnyű, milyen pusztítást végzett volna a méreg, ha akkor, valami oknál fogva nem sikerül a vízügyes bravúr.