Szent Márton Hóban Lovagolt, Névadónk
Szent Márton-dal " Szent Márton hóban lovagolt, lova a szélnél is gyorsabb volt. Szent Márton lovagolt vígan, meleg köpenybe burkoltan. A hóban koldus vacogott, nem viselt mást, hitvány rongyot. "Ó, légy a segítségemre, vagy megvesz az Isten hidege! " Húzza Szent Márton a gyeplőt, megáll a didergő előtt. Márton nap.... Szent Márton éles szablyája a meleg köpenyt szétvágja. Felét Szent Márton od'adja, koldus hálásan fogadja, de Szent Márton már vágtat el köpenye másik felével. "
- » Sziasztok Pajtikák!
- Lébény: SZENT MÁRTON ÜNNEPE
- Márton nap...
- Index - Urbanista - Nem kell, hogy operettdíszlet legyen egy népi stlusú középület
&Raquo; Sziasztok Pajtikák!
Lébény: Szent Márton Ünnepe
Még szebb madár a kánya, a világot bejárja, mégsem kopik csizmája, megkíméli a szárnya. Mégis legszebb a fecske, odaszáll az ereszre, eresz alatt csicsereg, irigylik a verebek. Jaj, de büszke a kakas, hogy a feje tarajas, ha jóllakik, azt mondja: sóra, fára nincs gondja. The post Libás versek ovisoknak appeared first on.
Márton Nap...
Szent Erzsébet-napja Tél elejét szabja, Az András-napi hó A vetésnek nem jó. Verseghy Erzsébet: Libanátha Lúdanyónak könnye pereg, kislibája nagyon beteg. Megfázott a csupasz lába, mezítláb ment óvodába. Jó mamája borogatja, forró teával itatja, meg is gyógyul harmadnapra, holnapután vasárnapra. Hétfőn reggel korán költik, tó vizében megfürösztik, csizmát húznak lúdtalpára, úgy küldik az óvodába. Osvát Erzsébet: Eltörött a liba lába Eltörött a liba lába. Nem mehet az iskolába. Gazdasszonya, Gizike, segít rajta izibe. Beköti a libalábát, megveti a liba ágyát. Lefekteti, mesél neki, tengerivel megeteti. Ábécére is tanítja, ha hibát ejt, kijavítja. Lébény: SZENT MÁRTON ÜNNEPE. A gi-gá-gát jól tudja ez az okos libuska. Gyakorolta előre, ötöst kapott belőle. Kopré József – Libák libasorban Három buta kis liba sétálgat a réten. Azt kérdi a legelső: Mért vagyunk mi négyen? Akármerre fordulok, jön velem a párom. Szólítgatom, kérdezem, sehol sem találom… megy a napsütésben. Megszólal a második: Nem vagyunk mi négyen! Öten vagyunk!
Népköltés – Nincs szebb madár, mint a lúd Nincs szebb madár, mint a lúd, nem kell néki gyalogút, télen, nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Még szebb madár a kánya, a világot bejárja, mégsem kopik csizmája, megkíméli a szárnya. Mégis legszebb a fecske, odaszáll az ereszre, eresz alatt csicsereg, irigylik a verebek. » Sziasztok Pajtikák!. Jaj, de büszke a kakas, hogy a feje tarajas, ha jóllakik, azt mondja: sóra, fára nincs gondja. The post Márton-napi gyerekversek appeared first on. Hirdetés
Népköltés – Nincs szebb madár, mint a lúd Nincs szebb madár, mint a lúd, nem kell néki gyalogút, télen, nyáron mezítláb nevelgeti a fiát. Még szebb madár a kánya, a világot bejárja, mégsem kopik csizmája, megkíméli a szárnya. Mégis legszebb a fecske, odaszáll az ereszre, eresz alatt csicsereg, irigylik a verebek. Jaj, de büszke a kakas, hogy a feje tarajas, ha jóllakik, azt mondja: sóra, fára nincs gondja.
Életrajz Kós Károly 1883. december 16-án született Temesváron. A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1901-ben, majd Budapesten szerzett építészmérnöki diplomát. Építészként a magyar népi építkezésre alapozott. Részt vett a budapesti Állatkert épületeinek megtervezésében. Stílusát jellemzi a zebegényi katolikus, Kolozsvárt a Monostor úti református ("kakasos") templom, Sepsiszentgyörgyön pedig a Székely Nemzeti Múzeum "tornyos palotája. " Az első világháború idején családjával Sztánán felépített házába, a Varjúvárba vonult vissza (1914). Kós károly movie . 1918-ban kinevezték tanárnak a budapesti Iparművészeti Főiskolára, de nem fogadta el a kinevezést. Lemondó levelében, többek közt, ezt írta: "... hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám". Sokoldalú szerepet vállalt a Romániába került magyarság gazdasági, kulturális, politikai életének fellendítésében. Kalotaszeg címen saját maga szerkesztette folyóiratot adott ki. Sorra jelentek meg tanulmányai, publicisztikai írásai, szépírói művei.
Index - Urbanista - Nem Kell, Hogy Operettdíszlet Legyen Egy Népi Stlusú Középület
Budapest, Kelenföld, 1990, 335 p. Néprajzi képeskönyv Erdélyből. Budapest, Tárogató, 1994, 223 p. Népi földművelés Kalotaszegen. Debrecen, Györffy István Néprajzi Egyesület, 1999, 161 p. Studii de etnografie. București, Kriterion, 2000, 299 p. A Mezőség néprajza. Marosvásárhely, Mentor, 2000. Torockói népművészet; többekkel; Kriterion, Kolozsvár, 2002 Néprajz és muzeológia; szerk. Kós Béla; Kriterion, Kolozsvár, 2011 Népi földművelés Kalotaszegen. 1941-1944. évi helyszíni gyűjtés alapján; Művelődés Egyesület–Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár–Sztána, 2016 (Sztánai füzetek) Források [ szerkesztés] Magyar néprajzi lexikon III. (K–Né). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1980. 280. o. ISBN 963-05-1288-2 Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 366. ISBN 963-9257-04-4 Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 1101. ISBN 963-547-414-8 Búcsú Kós Károlytól. Kós károly művelődési ház. in: Néprajzi Hírek XXV. 1996. 1–4. sz.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok! új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x