Magyar Nemesi Családok Leszármazottai
A magyar nemesi családok, grófok és bárók leszármazottai büszkén viselik a nevüket és céljuk, hogy a nemzet alapkövei lehessenek. Idén negyedik alkalommal szervezték meg a Történelmi Magyar Családok Emléknapja találkozót a Magyar Nemzeti Múzeumban, nemesi családok leszármazottainak a részvételével. Az eseményre a 7 is bejutott, s ha csak pár óra erejéig is, de újra részesei lehettünk a történelemnek. Az esemény megálmodója és főszervezője a Gróf Széchenyi Család Alapítvány kuratóriumi elnöke, Széchenyi Tímea. A történelmi családok részéről Bethlen Farkas, Dr. Nyáry György és Ugron Imre Gábor, dr. Nagy István agrárminiszter képviseletében Weidel Walter, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Pest megyei vezetője mondott beszédet. MACSE | Családok. Soltész Miklós egyházi és nemzeti kapcsolatokért felelős államtitkár is tiszteletét tette a rendezvényen. A magyar nemesi családok, grófok és bárók leszármazottai büszkén viselik a nevüket és a találkozón egyértelművé tették: nem titkolt céljuk, hogy a nemzet alapkövei legyenek.
- Családfakutatók, nemesi családok utódai tájainkon III. | Felvidék.ma
- MACSE | Családok
- Tagfelvétel – Magyar Történelmi Családok Egyesülete
- Zichy Pál: ne hagyjuk elpusztulni értékeinket!
- Így élnek most a Batthyány család leszármazottai - Blikk
Családfakutatók, Nemesi Családok Utódai Tájainkon Iii. | Felvidék.Ma
Közülük kevesen is élnek már, de a gyermekeik, az ötvenes évek szülöttjei is mintha tabuként kezelnék a deklasszált múltjukat. V. T. : – Az idősebbek inkább eltemették a fájdalmas történeteket. 1953-tól a kitelepítések és internálások után némiképp konszolidálódott a helyzet, de kárpótlásukról szó sem volt, a munkahelyen, a továbbtanulásban is akadályozták őket, ezért kénytelenek voltak hallgatni, de a harmadik generáció, a mai harmincasok-negyvenesek már érdeklődnek és büszkék a családi hagyományra. Sz. : – Én már nem félek, sőt büszkén vállalom a Széchenyi nevet, és komolyan gondolom, hogy a név kötelez: meg kell tanítanom a nemzeti tudatot, a hagyománytiszteletet a gyerekeimnek is. El kell döntenünk, hogy vagy újra elkezdünk élni, és megmutatjuk magunkat, vagy végképp kihullunk az idő rostáján. Tagfelvétel – Magyar Történelmi Családok Egyesülete. 2013-ban jött létre a Gróf Széchenyi Elemér Sárvár-Felsővidék Alapítvány, melynek nagyrészt igazi Széchenyi-leszármazottak a tagjai. Egyik első intézkedésünk az volt, hogy kiadjuk Széchenyi Viktor hadinaplóját, de tevékenységeink között még megemlíthetem az épített és szellemi örökségünk védelmét, a nagycsaládosoknak pedig Széchenyi-tábort szerveztünk, és létrehoztuk az Év Széchenyi Vállalkozása Díjat.
Macse | Családok
Nagyapámig bezárólag ebben az épületben született az összes apai ági felmenőm a 18. század végétől. A kastély üres, nem látogatható és őrzik, tehát engedély nélkül nem is lehet bejutni. A képeket nem én készítettem, inkább csak illusztrációként szolgálnak. Ahogy látom, a témával foglalkozó fórumokon többször felmerül a kérdés, hogy hol vannak az eredeti tulajdonosok, miért hagyják így lepusztulni ezeket az épületeket. Hát hol vannak? A legtöbb kastély sorsa Magyarországon hasonló: 1944/45-ben a szovjetek fosztották ki, majd a kommunizmus alatt elüldözték az eredeti tulajdonosokat. Őket kikiáltották osztályellenségnek, börtönbe, munkatáborba zárták. Végül a helybéliek vitték el, ami mozdítható. Így élnek most a Batthyány család leszármazottai - Blikk. Egy másik, döbbenetes állapotban lévő Zichy-kastély, amely barokk stílusban épül Nágocson, 1714-ben Aztán jó esetben lett belőlük kultúrház, rossz esetben hagyták őket pusztulni. A rendszerváltáskor az eredeti tulajdonosokban megvolt a remény, hogy visszakapják azt, amit elvettek tőlük, de csalódniuk kellett.
Tagfelvétel – Magyar Történelmi Családok Egyesülete
Példaként említve, egy nemes férfi leányának a fiának a fia stb. nem apai egyenes ági leszármazás. Csupán a nemes férfi fiának a fiának a fia stb. számít apai egyenes ági leszármazásnak, csakis így lehet nemesi rangot örökölni (törvényes házasságok útján). Nagyon sokan kérdezik, sérelmezik, hogy mai modern időnkben az MTCSE miért nem fogadja el a nemesség leányágon való öröklődését. A nemesség átöröklődése és igazolása országunk egykori törvényei, ezeréves szokásjogai, és korábbi belügyminiszteri irányelvei szerint történhet; ezen pedig csak Magyarország koronázott uralkodója tudna változtatni. Ezek a szabályok tehát jelenleg kőbe vésettek, amelyeket az MTCSE nem tud megváltoztatni, azokat csak alkalmazni tudja. Abban az esetben, ha egy személy nemessége a keletkezés (adományozás) idején úgy volt meghatározva, hogy kizárólag apai egyenes ágon öröklődik, akkor ezen utólag, mai időnkben mi nem tudunk változtatni. Sokan tévesen arra hivatkozva kérik tagfelvételüket, hogy egy kihalt nemesi család leányági leszármazottai, és így a család utolsó férfi tagjának leánya szükségszerűen és automatikusan (! )
Zichy Pál: Ne Hagyjuk Elpusztulni Értékeinket!
A Hont megyei nemesi családok kutatói-leszármazottai Ipolybalog után északi irányba vették útjukat, hogy a további ősök nyomába eredjenek. Így jutottak el Kelenyébe, a történelmi táj ugyancsak régi helysége, amely az Ipolytól északra, 218 méter tengerszint feletti magasságban települt a szlovák-magyar nyelvhatáron, dombok, hegyek karéjában. Első okleveles említése 1257-ben fordul elő Kelenen alakban. Hosszú időn át a gróf Koháryak, a Szmrecsányiak; a Luka, a Kubinyi és a Csáky-Pallavicini családok birtokolták. Itt keresendők a Stummer-Ipolyi családok anyai ágának felmenői. A falu szülötte Szmrecsényi Arzénia (1802-1881), az a művelt nagyasszony, aki Ipolyi Arnold tudós püspök édesanyja volt, s akinek Ipolyi a keresztény nevelést, az anyanyelvünk, történelmünk és irodalmunk iránti szeretetet köszönhette. A Stummer Ferenc főszolgabíróval kötött házasságukból hat gyermekük született: Arnold, Lajos, Auguszta, György, Gyula és Mária, akikkel aztán Ipolykeszin, Korponán, Bajmócon és Disznóspusztán is laktak.
Így Élnek Most A Batthyány Család Leszármazottai - Blikk
– Több évtizedes kényszerű hallgatás után újra lehet beszélni az osztályként és magyarként is kisebbségi létbe szorított réteg dicső és tragikus múltjáról – jelentette ki Major Anita. A tárlat egyik kurátora szólt a történelmi családok mai leszármazottjainak a rendszerváltást követő visszaszolgáltatás során vívott harcáról, amelyet a témáról megjelentetett könyvben, filmsorozatban és a Hódmezővásárhelyen 2020. január 20-ig látható kiállítás formájában is dokumentáltak. A megnyitón a Németh László Gimnázium, Általános iskola diákjai működtek közre erdélyi népdalcsokorral. Fotók: Emlékpont/Arany-Tóth Attila
Természetes hát, hogy egy ilyen asszony falujába elzarándokoltak az utódok. Megálltak abban a templomban, melynek oltáránál gyermekkorában Szmrecsányi Asrzénia is oly sokat imádkozott, s ahol felravatalozták Ipoly atyai nagyatyját, az 1821. nov. 3-án Kelenyén elhunyt Szmrecsányi Elek (sz. 1770) honti alispánt, akinek feleség volt az a horváti és disznósi Horváthy Ágnes (1771-1832), akinek révén a Szmrecsányiak a disznóspusztai udvarházhoz jutottak. A túrzókat Kelenyén a falu polgármester asszonya s a templom egykori gondnoka fogadta. Kár, hogy a falu hajdani két szép kastélya közül ma már egyik sem áll. Kelenye egyébként az Ipolyfödémesi Plébánia filiája volt hosszú időn át. A község római katolikus temploma egyes források szerint a XVII. században, más adatok szerint (Schematizmus bratislavsko-trnavskej arcidiecézy 1995) 1787-ben épült barokk stílusban. 1789-ben valójában egy felújításra került sor, akárcsak a XIX. század végén, illetve 1946-ban s néhány évvel ezelőtt. Az utolsó felújítás során eltűnt a XVIII.