Ég A Fülem

"A kilátástalanságban egyetlen emberben bíztak a csantavériek, az 1917-ben ide helyezett karizmatikus lelkületű Takács Gáspár plébánosban, aki a népet összetartotta. Nélküle a lakosság széthullott volna, mint a pásztor nélküli nyáj" – olvashatjuk a könyvben. Büksi Zsuzsanna: Ütések és hárítások (3.rész) -. A kötet emléket állít a falu 437 hősi halottjának, ismertetve a legfontosabb adataikat (akikről ez föllelhető volt). Néhányukat újratemették, de a legtöbbjük idegen földben nyugszik Szerbia, Montenegró és Albánia területén, mások Szlovénia és Olaszország határán, az Isonzó vidékén, sokan pedig Ukrajnában, Galíciában.

1. Ukrajna: lebombázott épület alól mentették ki a sportvezetőt - NSO
2. Egy ég alatt - Alapítvány a kultúra sokszínűségéért - Mazsike - MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET
3. Büksi Zsuzsanna: Ütések és hárítások (3.rész) -

Ukrajna: Lebombázott Épület Alól Mentették Ki A Sportvezetőt - Nso

Őszi reggelen ébredtem, de a szürkület a napot még nem keltette. A csendes utcákon sétált a fény, keletről köszönt be, mondta, jó reggelt kedveském. A horizonton lassan elterült egy gyújtott világ s végig simogatva bearanyozta testével a föld anyát. Az ég tiszta, a fogyó hold is még fent volt, mint apa és anya gyermeküket világította meg, mint egy tengeri égbolt. Egy ég alatt - Alapítvány a kultúra sokszínűségéért - Mazsike - MAGYAR ZSIDÓ KULTURÁLIS EGYESÜLET. Az őszi színek spektruma szőnyegként simultak a tájba s az elmúlás színeiben a tél köszönt be, sugallva, pihenj meg, mert a gondolatok várnak. A kanapén ülve csend honolt fejemben, a fülem sípolt, a túlvilágról próbáltak üzenni nekem, de nem értettem, mert e világ még itt volt. Zöld teám ébresztett s kortyolva ízével üzentem vissza, ha hulló falevélként távoznék, tavasszal hozzatok vissza. Érchegyi Csaba Rudolf Létrehozva: 2021. 10. 24. Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Egy Ég Alatt - Alapítvány A Kultúra Sokszínűségéért - Mazsike - Magyar Zsidó Kulturális Egyesület

Szeretnék hinni abban, hogy a világ alapvetően jó, és nem arról szól, hogy átverjük a szeretteinket, még ha egy randi erejéig S zeretném hinni, hogy arról szól, segítjük egymást, és ha másként alakulnak a dolgok, mint ahogy eredetileg terveztük, akkor arról nyíltan kommunikálunk, és nem verjük át a másikat, mint a novella lányszereplője. A kötetet ajánlom olvasásra mindenkinek, akit érdekelnek az olyan történetek, amelyekben a jelen kapcsolati világa virtuális eszközeink használatával jelenítődik meg.

Büksi Zsuzsanna: Ütések És Hárítások (3.Rész) -

Isten is ugyanúgy lát minket onnan fentről, akárhol vagyunk, ezt a tanítónk mondogatta a templomban. Mintha sejtette volna, mekkora útra indulok én egyszer. Akkor talán nem vagyok elveszve egészen. Bár most, hogy ilyen sok időm van, mert a macedón határt lezárták, és itt vesztegelünk a görög oldalon sátrakban, a nyakig érő sárban, mégis elkezdtem gondolkodni, hogy vajon számít-e Istennek egyáltalán, hogy én hol vagyok, melyik kontinensen, vagy melyik országban. Mert onnan fentről ez aztán olyan mindegy. De erre most inkább nem akarok gondolni, mert attól félek, akkor nem élném túl ezt a menetelést. Inkább elhiszem, amit Mohamed állít itt mellettem, hogy a csillagok nekünk világítanak, és őriznek minket itt, az idegen földön, ebben a nagy, sötét éjszakában. Istenről inkább nem beszélünk, mert róla merőben különböző nézeteink vannak. Esténként tüzet rakunk, hogy melegedjünk, és lássunk végre valami szépet. Ez nekünk a luxus most. Mintha nem is a határokon bújkálva, lopakodva, szögesdrótokon átmászva vonulnánk végig az európai kontinensen.

A fürdő területén található büfé(k)ben kizárólag feltöltőkártyával és bankkártyával lehet fizetni (készpénzzel történő fizetés nem lehetséges). Ki ne ismerné a bulik, bálok, legénybúcsúk, lakodalmak, tejfakasztók híres nótáját. De ki ne ismerné a nóta tárgyát, a hazai cserjefajok leggyakoribb tagját a bodzát, hiszen lépten-nyomon belébotlunk akarva, akaratlan. Többnyire persze a fekete bodzába, pedig rajta kívül még két másik faj is él kis hazánkban. A bodza (Sambucus) nemzetség sokáig önálló volt, ám újabban a botanikusok a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjába sorolták diktatórikusan, vagyis véleményét nem kérdezvén. Amúgy a bodzáknak valószínűleg nincs semmi bajuk ezzel, a pézsmaboglárkák meglehetősen kellemes népség, kora tavasszal nyílnak, mikor bogyósunk még csak a leveleit bontogatja, így a fenológiai eltolódás nem ad lehetőséget a rokoni civakodásra. A bodza ismertségét számos népi neve is bizonyítja: bocfa, csete, fái bodza, fekete bodza. Neve több áttétellel a latin sambūcus ("öreg fa"), az ősi görög sambúkē ( σαμβύκη) és egy arámiai ősi hangszerből eredeztethető.

A szirének lakhelye néhány kies sziget volt: mikor barlangjukból hajót láttak közeledni, énekükkel előbb lenyűgözték a hajósokat, aztán magukhoz csalogatták, végül pedig elfogták és legyilkolták őket. Énekük nem volt egyforma, hanem mindenkit a természetéhez leginkább illő dallammal csábítottak el. Olyan veszedelmesek voltak, hogy szigeteik már messziről fehérlettek a temetetlenül maradt holtak csontjaitól. Kétfajta módszert és orvosságot fedeztek fel ellenük: az egyiket Odüsszeusz, a másikat Orpheusz. Odüszszeusz viasszal tömette be társai fülét, míg saját magát, mivel meg akarta ugyan tapasztalni a dolgot, ám a veszélyt is el akarta kerülni, az árbochoz kötöztette, és szigorúan meghagyta, hogy senki ne oldozza ki, még ha kérné, akkor sem. Ezzel szemben Orpheusz, mindenféle bilincs nélkül, lantján az istenek dicséretét zengve némította el a sziréneket és így menekült meg. " (Francis Bacon: Az ősök bölcsessége. 31. A szirének avagy a gyönyör. - részlet) A szimbolikus költészetben a szirének kétféle természetűek lehetnek.