Hedvig Lengyel Kiralyneő Magyar

Az Anjou-ház magyar királyi ágából származó Szent Hedvig lengyel királynő, Litvánia Istentől vezetett apostola és nagyhercegnéje; betegek, árvák, szegények, elesettek gyámolítója; a Dunakanyar védőszentje 1373. december vége és 1374. február közepe között született Magyarországon. Meghalt Krakkóban, 1399. július 17-én. Boldog Hedvig lengyel királynő, Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermeke volt. Hedvig lengyel kiralyneő magyar. Egy szerződés értelmében, melyet atyja, Lajos király Lipót ausztriai herceggel kötött, Lipót fia, Vilmos hitvesének szánták. A házasságkötés szertartását a négy éves Hedvig és a nyolc éves Vilmos között 1378. június 15-én Haimburgban Demeter bíboros, ostrzyhomiai érsek végezte. A két gyermeket ezután együtt nevelték Bécsben. Amikor Hedvig 6 éves lett, hazahozták Magyarországra, hogy itt készüljön föl a tényleges házasságkötésre. Atyja, Nagy Lajos Vilmossal együtt a magyar trónra szánta, de a király halála után az özvegy Erzsébet királyné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a magyar trónra, Hedviget pedig a lengyel trónra rendelték.

1. Szent Hedvig – Július 18. - Imalánc.ro
2. Híres magyar nők – Szent Hedvig királynő - Montázsmagazin
3. BOLDOG HEDVIG
4. Szent Hedvig | Napjaim

Szent Hedvig – Július 18. - Imalánc.Ro

Vác hivatalos honlapja (Hozzáférés: 2014. ) Szent Hedvig élete kifesthető lapokkal gazdagított füzetben (Hozzáférés: 2014. ) Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Lengyelország uralkodóinak listája Lengyel fejedelmek és királyok családfája Anjou Hedvig Capeting–Anjou-ház, magyar királyi ág Született: 1374. Elhunyt: 1399. július 17. Előző Lajos Lengyelország királynője 1384. Szent Hedvig – Július 18. - Imalánc.ro. július 17. Következő II. Ulászló

Híres Magyar Nők – Szent Hedvig Királynő - Montázsmagazin

Jadwiga Lengyelország nemzeti szentje lett. Nevét most is nagy tisztelet övezi, a Wavelben található síremlékét állandóan virágok és koszorúk borítják. Bár tevékenységével Lengyelországot tette naggyá, Hedvig mégis magyar királylány volt, akire nemcsak a lengyelek, hanem mi is méltán lehetünk büszkék. Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők 1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000) 2. Gizella királyné (~980~1059) 3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213) 4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) 5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292) 6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270) 7. Szent Hedvig királynő (1373-1399) 8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436) 9. Szent Hedvig | Napjaim. Szilágyi Erzsébet (1410-1483) 10. Báthori Erzsébet, "a csejtei boszorkány" (1560-1614) 11. Báthory Anna (1594-1636) 12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660) 13. Báthory Zsófia (1628-1680) 14. Széchy Mária (1610-1679) 15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688) 16. Zrínyi Ilona (1643-1703) 17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714) 18.

Boldog Hedvig

Hedviget eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el még négy évesen, – mivel Vilmosnak szánták a magyar trónt is – mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló Ulászló 1386-ban házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól. Hedvig lengyel királynő. Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat, hangsúlyozva, hogy: Ha vissza is adtuk javaikat, ki fogja visszaadni elsírt könnyeiket?

Szent Hedvig | Napjaim

| 2021. február 18. Szent Hedvig királynő – Anjou Hedvig (ismert még mint Magyarországi vagy Lengyelországi Hedvig, lengyelül: Jadwiga Andegaweńska, litvánul: Jadvyga de Anjou; Buda, Magyar Királyság, 1374. február 18. – Krakkó, Lengyel Királyság, 1399. BOLDOG HEDVIG. július 17. ), a Capeting–Anjou-házból származó magyar királyi hercegnő, I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné legifjabb leánya, aki apja 1382-es halálát követően Lengyelország királynője 1399-ben bekövetkezett haláláig. Hedvig, Nagy Lajos király legkisebb leánya egyik legcsodálatosabb történelmi nőalakunk. Ennek ellenére Magyarországon kevésbé ismert, mert a kor, amelyben élt, Lengyelországba sodorta, ahol már életében szentként tisztelték, és ma is nagy megbecsülés övezi. A király három lánya közül csak a két fiatalabb, Mária és Hedvig érte meg a felnőttkort. A kor szokása szerint szülei Hedvig számára is dinasztikus kapcsolatot kerestek. Még csak négy éves volt, amikor eljegyezték Vilmos osztrák herceggel, sőt a gyermekeket az esztergomi érsek össze is eskette.

Buda Elhunyt 1399. (25 évesen) Krakkó Nyughelye Waweli székesegyház Édesapja I. Lajos magyar király Édesanyja Kotromanić Erzsébet Testvérei Mária magyar királynő Anjou Katalin magyar királyi hercegnő Házastársa II. Ulászló lengyel király Gyermekei Erzsébet Bonifácia királyi hercegnő Vallás római katolikus A Wikimédia Commons tartalmaz Anjou Hedvig témájú médiaállományokat. Szent Hedvig Tisztelete Egyháza római katolikus egyház Boldoggá avatása 1979. május 31., Róma Boldoggá avatta: II. Hedvig lengyel kiralyneő filmek. János Pál pápa Szentté avatása 1997. június 8., Krakkó Szentté avatta: II. János Pál pápa Kegyhely Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház Ünnepnapja június 8. Védőszentje Lengyelország, Inowrocław, Nieszawa, Radomsko, Tczew, Dunakanyar Életrajza Szerkesztés I. Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet lánya. Lajosnak Erzsébettől három lánya született, Katalin, Mária és Hedvig. Apja halála után a magyar trónt Mária örökölte. A kassai privilégiumnak megfelelően a lengyel trón is Máriára, illetve leendő férjére Zsigmondra szállt volna, mert Lajos a két országot egyben kívánta örökíteni.

1384-1399), jóllehet, ebben a házassága körüli bonyodalmak is szerepet játszottak. A lengyel urak ugyanis Mária jegyese, Luxemburgi Zsigmond után Habsburg Vilmost is alkalmatlannak ítélték a trónra, és döntő többséggel az akkor még pogány litván fejedelemmel, Jagellóval kívánták frigyre léptetni az ifjú királynőt, aki – nehezen bár, de – végül kötélnek is