Az Állatok És Növények Világa Gyerekeknek - Afrika Állatvilága
Az afrikai kontinens legészakibb területein hatalmas kiterjedésű sivatag terül el. Délebbre haladva füves szavanna a jellemző növénytakaró. A trópusi éghajlati övben az afrikai esőerdők jöttek létre. A földrész mérsékelt éghajlatú részén lombhullató és száraz erdők alkotják a növényzetet. Az afrikai sivatagban él az egyiptomi ugróegér, melynek hátsó lábai hosszú ugrólábakká alakultak. A csíkos hiéna magányosan vagy kis közösségekben él, főként dögökkel és kisebb emlősökkel, madarakkal és hüllőkkel táplálkozik. A sivatagi róka könnyen felismerhető jellegzetes, nagy füleiről. Az afrikai szavannákon hogy van a tápláléklánc?. Kis testű gerincesekre és rovarokra vadászik, de növényi eredetű táplálékot is fogyaszt. A sivatagi hiúz, más néven karakál nem csak a sivatagos területeken, hanem a szavannákon is előfordul, ahol kis testű emlősöket és madarakat zsákmányol. A sivatagi körülményeket jól bírja az egypúpú teve, melyet háziasítottak is. Afrika két jellegzetes tája: a füves szavanna és az afrikai esőerdő Rovarok Afrika egyik legrettegettebb betegségét a maláriát a maláriaszúnyog ok terjesztik.
Az Afrikai Szavannákon Hogy Van A Tápláléklánc?
Franquet-repülőkutya A repülőkutyák gyümölcsökkel táplálkoznak. Vörös uakari A majmok elsősorban növényekkel táplálkoznak, ügyesen mozognak a fák között. A vörös uakari a dél-amerikai esőerdők lakója. Vörös bőgőmajom A dél-amerikai esőerdők jellegzetes állatai a bőgőmajmok Mandrill A mandrill az afrikai esőerdőkben él. Gorilla A gorilla az afrikai esőerdők fokozottan védett emberszabású majma. Lajhár A lajhár a világ egyik leglassúbb emlősállata. A dél-amerikai esőerdők növényevője. Jaguár A jaguár a dél-amerikai esőerdők macskaféle ragadozója Leopárd A leopárd a trópusi Afrika és Ázsia nagyragadozója. Az esőerdőktől a trópusi füves pusztákig elterjedt. Hárpia A hárpia a dél-amerikai esőerdők legnagyobb testű ragadozó madara. Majomevő sas A majomevő sas majmokat, lemurokat, madarakat zsákmányol. A Fülöp-szigeteken honos. Sisakos kazuár A sisakos kazuár az ausztráliai esőerdők mindenevője. A sűrű aljnövényzetben szarvszerű sisakjával tör magának utat. Tollazata szőrszerű. Paradicsommadár A paradicsommadarak az ausztráliai esőerdők lakói.
Az Amazonasban és mocsaras területeken fordul elő. Szárazság idején beássák magukat az iszapba, és egy nyálkatokkal veszik magukat körül, mert a szárazon elpusztulnának. Kétéltűek Az esőerdő ad otthont a pompás színű nyílméregbékák nak. Nevüket onnan kapták, hogy az indiánok a békák bőrmirigyei által termelt mérgező váladékkal kenik be nyilaikat, amikkel azután emlősökre vadásznak. A békák élénk színei a többi állatot arra figyelmeztetik, hogy mérgezőek. Ha valamelyik mégis zsákmányt lát bennük, és bekapja őket, rögtön ki is köpi. Ez a fura kinézetű kétéltű, a pipabéka. Arról nevezetes, hogy a nőstény békáknak a hátában nevelkednek utódai. A petéket a hátára rakva bőre burjánzani kezd, és az ennek hatására kialakuló bemélyedő "bölcsőkben", azaz üregekben fejlődnek ki a kis békák. Hüllők A zöld leguán a gyíkokkal rokon hüllő. Fákon él, főleg növényi táplálékot fogyaszt, leveleket, bogyókat és gyümölcsöket. A dél-amerikai őserdőben számtalan kígyó él, óriáskígyók és mérgeskígyók is. Az óriáskígyók, mint a boa vagy az anakonda, mivel méregfogaik nincsenek, zsákmányukat izomerejükkel ölik meg, úgy, hogy rátekerednek, és összeroppantják.