József Attila Anyja
-ig (Bp., 1964); Szabolcsi Miklós: J. és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez (Kritika, 1965); Forgács László: J. esztétikája (Bp., 1965); Gyertyán Ervin: J. (Bp. 1966); Hankiss Elemér: J. komplex képei (Kritika, 1966); Szabolcsi Miklós: József Attila élete és pályája. I-III. (Bp., 1962-1998). József attila anyja neve. – Szi. József Jolán: A város peremén (r., Bp., 1950); Berda József: Elrévedés (J. -ról emlékezvén) (vers, Csillag, 1955); Illyés Gyula: Doleo, ergo sum. emlékének (vers, Irodalmi Újság, 1955); Nagy László: Az örök hiány köszörűjén (vers, Irodalmi Újság, 1955); Porumbacu, Veronica: J. -hoz (vers, ford. Kiss Jenő, Irodalmi Újság, 1955); Simon István: J. -hoz (vers, Csillag, 1955); Zelk Zoltán: Nem tudsz te meghalni (vers, Irodalmi Újság, 1955); Kassák Lajos: Meghajtott zászlóval (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Képes Géza: J. -hoz (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Orbán Ottó: J. (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Takáts Gyula: Az emberekhez (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Gosztonyi János: Tiszta szívvel (színmű, Thália Színház, 1963); Vas István: Rapszódia J.
József Attila - Gyakori Kérdések
A sajtótájékoztatón Felföldi László megyéspüspök egy város legkifejezőbb jelképének nevezte a keresztutat. A főpásztor rámutatott, minden ember élete, akár hívő, akár nem hívő, bárhol és bárhogyan éli is az életét, amelyben nem kevés szenvedés van jelen. Ezért mondjuk, hogy mindenkinek megvan a maga keresztje, melyet nem vehetünk el egymástól, de segíthetünk annak hordozásában. József attila anyja halála. Ez a közösség lényege, mert közösség csak ott van, ahol segítik egymás keresztjét vinni, egymást erősíteni, bátorítani családon, közösségen és városon belül is. Jézus szenvedéstörténetéhez kapcsolódva, a keresztutat járva mindenki el tudja helyezni abban saját élettörténetét, rátalál saját keresztjére. A kereszt felvétele, az elesés, a kudarc, a talpraállás, az újra elindulás, a gyász mindnyájunk életének része. A stációkat végigelmélkedve mindenki azt érzi, hogy részese lesz az egésznek, azt látja, hogy ez az ő keresztútja, az ő személyes története. A keresztút üzenete, hogy végigjárva azt, több és jobb emberként élhetjük tovább az életünket, egymással jobban összetartva, jobban odafigyelve egymásra - nyilatkozta Felföldi László püspök, majd hozzátette, világnézeti és felekezeti hovatartozástól függetlenül nagy szeretettel várnak minden érdeklődőt.
József Attila Élete És Munkássága Röviden
Ady mellett a m. forradalmi líra legnagyobb költője. – M. J. A. Összes művei (Kritikai kiadás, szerk. Waldapfel József és Szabolcsi Miklós I–III. Bp., 1952, 1958); J. összes versei és műfordításai (Bp., 1963); J. Összes versei (Bp., 1966). – Irod. Reguli Ernő: Írások J. -ról (Bibliográfia, Szeged, 1955); Révai József: J. költészetéről (Kortárs, 1958, Válogatott irodalmi tanulmányok, 1960); J. 1905–37 (Bev. József attila - Gyakori kérdések. Révai József, Bp., 1958); Koczkás Sándor: A motiváló "eredet" (Irod. tört. 1959) J. ülésszak (MTA I. Oszt. Közl. XIV. 1959); Szabolcsi Miklós: J. (Költészet és korszerűség, Bp., 1959); Révai József: J. (Válogatott irodalmi tanulmányok, Bp., 1960); Egri Péter: J. költészetének látomás- és álomszerű mozzanatai (Irod. 1960); Tamás Attila: Eszmélet (Tanulmányok a magyar szocialista irodalomból, Bp., 1962); Irod. emlékszáma (Bp., 1962); Gyertyán Ervin: Költőnk és kora (Bp., 1963); Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. Pályakezdése (Bp., 1963); Vértes György J. és az illegális Kommunista Párt (Bp., 1964); Saitos Gyula: J. Makón (Bp., 1964); Tamás Attila: Költői világképek fejlődése Arany Jánostól J.
Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!