Apponyi Albert Beszéde - Napkeleti Bölcsek Ajándékai

July 18, 2024

"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kéne feltennie magának, hogy legyen-e öngyilkos azért, hogy ne halljon meg" – így foglalta össze Trianon drámáját a magyar tárgyalódelegációt vezető gróf Apponyi Albert 1920. január 16-án elmondott beszédében. A magyar kormány képviselői január 9-én érkeztek Párizsba, ahol egy hétig őrizet alatt várták, hogy elmondhassák érveiket, amire végül csak a szerződés szövegének végleges lezárása után kaptak lehetőséget. Máthé Áron történész, forgatókönyvíró a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, Apponyi Albert beszéde olyan összefoglalója a történelmi Magyarország megjelenítésének, amelynél jobbat, összeszedettebbet azóta sem írt meg senki. Hozzátette, A beszéd – Apponyi Albert a magyar ügy védelmében című film erre a beszédre épül, és a film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján írták meg.

Apponyi Albert Beszéde A Duna Televízió Műsorán | Demokrata

A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei onyi a történelmi Magyarország egységének fenntartását tekintette volna ideális megoldásnak. Hangsúlyozta, hogy az ország területe természetes földrajzi egységet képez, mely szerencsés adottságainak köszönhetően harmonikus gazdasági együttműködést tesz lehetővé, s amely éppen ezért egységes kormányzást is kíván. Márpedig a magyar állam ezer éves fennállása alatt bizonyította életképességét és teljesítette hivatását: a nyugati civilizáció terjesztését a közép- és kelet-európai népek körében. Ezenkívül évszázadokon át fontos szerepet játszott a térség egyensúlyának és stabilitásának fenntartásában, "biztosítva így Európa békéjét a keletről fenyegető közvetlen veszedelmekkel szemben".

A Beszéd - Apponyi A Magyar Ügy Védelmében | Médiaklikk

A beszéd, amelyben a békedelegációt vezető Apponyi Albert gróf nem egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte a békefeltételeket, hanem úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, "úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg" - olvasható a közleményben. A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával - és történész szakértői kiegészítésekkel - a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek. Az összegzés felidézi, hogy 1920 januárjában Párizsban szembesült a magyar békedelegáció az antant hatalmak békefeltételeivel. A történelmi Magyarország számára bosszúból a modern korban ismert legsúlyosabb büntetést szánták a győztes hatalmak. Az Apponyi Albert vezette békedelegációnak mindössze egy napot szántak arra, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben.

Baon - Raffay Ernő Szerint Ma Is Nagyon Időszerű Gróf Apponyi Albert Trianoni Beszéde

A magyar küldöttség elhagyja a Trianon palotát, a békeszerződés aláírása után Forrás: Wikimedia Commons A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyéből kapott területeket. Clemenceau Wilson amerikai elnök társaságában a párizsi békekonferencián Forrás: Pixels Összességében a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A konferenciaterem, ahol Apponyi gróf elmondta "Magyarország védőbeszédét" Forrás: Wikimedia Commons A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3, 2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben a határok mentén.

Nem a véletlen, hanem a dolgok lényege nyilvánul meg ebben. Magyarország az organikus egység minden feltételével rendelkezik, egyet kivéve, és ez a faji egység. De mint az imént mondottam, azok az államok, amelyeket a békeszerződés értelmében Magyarország romjain építenének fel, szintén nem rendelkeznének a faji egységgel – az egység egyetlen olyan elvével, amely Magyarországnak nincs meg –, s hozzáteszem, hogy az egység egyetlen alapelvével sem fognak bírni. Az alakítandó új államok átvágnák a földrajz természetes határait, megakadályoznák a hasznos belső vándorlást, amely a munkást a kedvezőbb munkaalkalmak felé irányítja; megszakítanák a tradíció fonalait, amelyek a századokon át együtt élőket közös mentalitásban egyesítették, akik ugyanazon eseményeket, ugyanazt a dicsőséget, fejlődést és ugyanazokat a szenvedéseket élték át. Nem jogosult-e tehát a félelmünk, hogy itt az állandóságnak kipróbált oszlopa helyett a nyugtalanságnak újabb fészkei fognak keletkezni? Ha Európának ebben a részében, amely nagyon közel van a bolsevizmus még mindig égő tűzfészkéhez, Önök megnehezítik a munka feltételeit, megnehezítik a termelőmunka újból való megkezdését, ezáltal súlyosbítják a társadalmi békét fenyegető veszélyeket.

A MEÖT tagegyházai közös istentisztelete a Deák téri evangélikus templomban Fotó: Sebestyén László A bölcsek nyomában – A textusok választását az újszülött Királyhoz látogató napkeleti bölcsek története ihlette: "…láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt. " Függesszük tekintetünket a napkeleten megpillantott csillagra, és engedjük, hogy bennünket is vezessen. […] Ma ez a csillag Krisztus jelenlétére mutat, aki nyilvánvalóvá lett számunkra, és akinek fénye ránk ragyog – fogalmazott Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára bevezetőjében. A főtitkár elmondta, az egyház közös fellépése, munkája és élete ma is fénylő bizonyságtétel lehet, amely másokat is Krisztus ismeretére vezethet. A napkeleti bölcsek útja a világ Üdvözítőjéhez – Kocsis Imre írása | Magyar Kurír - katolikus hírportál. "Kitartó közös könyörgésre van szükségünk, mert van, amire Krisztus akkor válaszol, ha együtt kérdezzük" – mondta Balog Zoltán igehirdetésében. Az élni akarás nem elég – A napkeleti bölcsek pogányok voltak, messziről érkeztek Jézushoz: az egész világ vágyakozását, várakozását hozták Betlehembe – mondta Erdő Péter bíboros, prímás beszédében.

A Napkeleti Bölcsek Útja A Világ Üdvözítőjéhez – Kocsis Imre Írása | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál

2009. december 23., szerda Mindenekelőtt kíváncsiak voltak, érdeklődtek, nem uralkodott el rajtuk a közöny, hanem tudtak, akartak és mertek cselekedni: "láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt" (Mt 2, 2/b) – mondják. Mások is – bizonnyal többen – láthatták az égbolton ragyogó, fényes csillagot, de a látást, az érzékelést nem követte cselekedet. Bölccsé nem a megpillantott, a csupán észrevett, hanem a követett világosság tehet minket! A napkeleti bölcsek vállalták a csillagkövetés, az utazás kockázatát, és megérkeztek Jézushoz. A mi életünk égboltján is felragyogtatja Isten azt a csillagot, amely elvezet a betlehemi Gyermekhez: talán egy igét, egy jó szót, egy figyelmeztető jelet, egy mosolyt, egy könnyet tár szemeink elé Urunk. Vegyük észre! Ne engedjük megkeményedni a szívünk, ne hagyjuk, hogy a közöny ellepje életünket! Legyünk nyitottak, érdeklődők Isten világa, dolgai iránt! Nem lehetett könnyű és akadályoktól mentes a napkeleti bölcsek útja. A közöny, a reménytelenség béklyóitól meg kell szabadulnunk, hogy leküzdhessük az úton előttünk tornyosuló akadályokat!

A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát. A szeretet barátságos az időszűke ellenére is. A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van. A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni. A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni. A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. A divat változik, az okostelefonok elavulnak, a felszínes élmények feledésbe merülnek… de a szeretet ajándéka megmarad. " És lám, Brüsszel és itthoni helytartóik ezt is el akarják venni tőlünk. Ám ahogy eddig nem sikerült, ezután sem fog, mert a magyarok egymás iránti szeretete megvéd minket az idegenek rossz szándékától. Ahogy a karácsonyi énekünk ezt elmondja: "A kis Jézuskát egyenlőképpen imádják, imádják, / A nagy Úristent ilyen nagy jóért mind áldják, mind áldják. "

Magyar Vadászpilóták Névsora