A Beszélő Köntös (Film, 1969) – Wikipédia / A Fehérlófia Mese

July 30, 2024

A szultán ilyen személyt nem adott, de küldött a városnak egy díszes kaftánt. A hagyomány szerint, ha ezt felöltötték és megmutatták az átutazó törököknek, azok térdre borulva megcsókolták a szegélyét és csak akkor maradtak a városban, ha arra a bíró engedélyt adott. "Varázserejét" a díszek közé hímzett szavak adták: "engedelmeskedjetek e köntös viselőjének". Hogy a beszélő köntös valóban létezett, arról Hornyik János két 17. századi városi feljegyzést is közzétett. Kutatásai során sok példát talált arra, hogy a török elöljárók a kegyelem és a megtisztelés jeléül valakit "felkaftánoztak". A kaftán történetének fontos forrásai a nevezetes egyházi személyek (Blahó Vince, Káldi György, Telek József, Fábri Mátyás, Scherer György) nyomtatásban is megjelent prédikációi. A kaftán és a szultáni kegylevél hollétéről már Hornyik János idejében sem tudtak. Egyes vélekedések szerint az esztergomi káptalannál helyezték biztonságba, de erre nincs konkrét adat. 1837-ben Literáti Nemes Sámuel régiséggyűjtő egy kopott ruhafoszlányt mutatott be a városházán, mint az egykori beszélő köntös maradványát, de erről senkit nem tudott meggyőzni.

Beszélő Köntös 1991 Relatif

Fekete-fehér, magyar történelmi film, 89 perc. Az 1600-as években Magyarországot a törökök és labancok fosztogatják. Nem mentes ez alól Kecskemét, a szabad királyi város sem. Miska, Lestyák szabómester csavaros eszű fia azt javasolja a városi tanácsnak, hogy állandó béget kérjenek Budáról, ezzel óvva meg Kecskemétet a portyázó csapatok zaklatásaitól. A város összeállítja ajándékát, ékszert, kelmét, egy gyönyörű lányt, és Miska elindul Budára. Útközben a fiatal cigánylány beleszeret Miskába, aki fiú ruhában megszökteti. Ezt azért is teheti meg, mert a remélt bégség helyett csak egy díszes köntöst kapnak a város védelmére. Akkor még nem is sejtik, hogy a köntös mekkora kincset ér. Viselője előtt minden igazhitű porba omlik és minden parancsát teljesíti. (A beszélő köntös az első magyar film, amelyben egyes jelenetek színesben láthatók. ) rendező: Radványi Géza író: Mikszáth Kálmán forgatókönyvíró: Nóti Károly, Asztalos Miklós, Palásthy Géza, Pacséry Ágoston operatőr: Hegyi Barnabás zene: Vincze Ottó látványtervező: Básthy István, Iliszi Sándor vágó: Vincze Ottó Szereplők: Jávor Pál (Ifjabb Lestyák Mihály) Kiss Ferenc (Lestyák Mihály) Tasnády-Fekete Mária (Cinna) Csortos Gyula (Budai pasa) Bilicsi Tivadar (Putnoky) Lehotay Árpád (Szűcs Mihály) Bihari József (Pintyö)

Beszélő Köntös 1941 Avengers

Vonzerejét a fordulatos és romantikus alaptörténet mellett a sztárszínészek adják, akik a kor igényeinek megfelelő – ma már mesterkéltnek ható – színpadias gesztusokkal és hanghordozással alakítják a főbb szerepeket, de még a jellegzetes kabaréhumor sem hiányozhat a filmből (a forgatókönyvön a vígjátékíró Nóti Károly is dolgozott. ) Radványi ugyanakkor közvetetten, de mégis reagál az éppen zajló világégésre, a két ellenséges hatalom árnyékában a saját útját kereső Kecskemét városa hasonló helyzetben van, mint a világháborúba éppen a forgatás ideje alatt belesodródó Magyarország. Ez volt az első, részben színesben forgatott magyar film Hogyan készült? A beszélő köntös a korszakban kimagaslónak számító, 350 ezer pengős költségvetésből készült, amelyből bőven futotta nagyszabású díszletekre, kosztümös statisztériára és külső helyszínekre. 1941 májusában még fekete-fehér nyersanyagra kezdték meg a forgatást, csak később merült fel ötletként – a reklámcélokra készített színes diák nyomán –, hogy a hátralévő külső felvételeket színesben kellene rögzíteni (erre végül a Kecskeméthez közeli Bugacpusztán került sor).

Beszélő Köntös 1991 Relative

(1964) Kísértet Lublón (1976) Akli Miklós (1986) Szent Péter esernyője 1917 1935 1958 A Noszty fiú esete Tóth Marival 1928 1937 1960 A beszélő köntös 1941 1969 Tévéfilmek Prakovszky, a siket kovács (1963) Az én kortársaim (1964) A vén gazember (1966) Házasodj, Ausztria! (1970) Egy éj az Arany Bogárban (1970) Szent Péter esernyője (1971) A sipsirica (1980) A szelistyei asszonyok (1981) A körtvélyesi csíny (1995) Éji séták és éji alakok (2010) Tévésorozatok A fekete város (1972) Itt járt Mátyás király (1973) Beszterce ostroma (1976) Különös házasság (1984) Rövidfilmek Egy fiúnak a fele (1924) Egy éj az Arany Bogárban (1992)

Beszélő Köntös 1941 Godine

Az első színes film természetesen kasszasiker lett, s minden addigi bevételi rekordot megdöntött, ami által a gyártási költség rövid idő alatt megtérült. Majd telt-múlt az idő, s "Az első magyar színes világfilm", A beszélő köntös sok más korabeli filmmel együtt elveszett. A negyvenes évek szuperprodukciója csak a nyolcvanas évek elején került elő Németországból. 1984-től ismét játszani kezdték itthon, de a film csak fekete-fehérben pereghetett újra, mert színei csaknem teljes mértékben elvesztek. Ugyanis a korai filmek nitrocelluloid anyagra készültek, amely elkészülése pillanatától kezdve folyamatosan bomlik. Ez a folyamat megfelelő tárolással lassítható, de idővel mégis a film pusztulásához vezet. A digitális restaurálás terve legelőször 2000-ben merült fel. Még az év októberében el is készültek az első biztató próbák, majd 2002-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megteremtődtek a munka anyagi feltételei is. 2003 májusa óta az első magyar színes felvételek újra színesben láthatók.

Beszélő Köntös 1941 Icm Holding

De az elgondolást tett követte. Hamarosan Berlinből rendeltek 2100 méter akkoriban "platinaértékű ritkaságnak számító" agfacolor nyersanyagot, amiből csak 1200 métert tudtak rendelkezésükre bocsátani. S mivel akkoriban Németországban is még kísérleti stádiumban volt a színes nyersanyaggyártás, senki nem vállalt felelősséget a felvételek sikeréért. Ezért - a biztonság kedvéért - a színes nyersanyagra leforgatott jeleneteket fekete-fehérre is felvették. Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a film férfi főszereplője, Jávor Pál, nemcsak az első színes film elkészítésekor volt jelen, hanem a magyar filmtörténet előző fordulópontjának, a hangosfilm megszületésének is aktív résztvevője volt. De nemcsak ő, hanem a többi szereplő sem törődött a kétszeres forgatás fáradságával, és a sok izgalommal sem, mert be akarták bizonyítani, hogy úgy idehaza, mint külföldön, a magyarok szintén tudnak színes filmet készíteni. Az 1200 méter színes nyersanyagból végül 1080 métert használtak fel, s ebből 280 méter került a filmbe.

A történet a messzi múltba repít minket, amikor Magyarországo a török "vendégeskedett" 150 évig. Kecskemét városa híres volt vásárairól, szép leányairól. Ebben a regényben is vannak kemcskeméti szép leányok, gyönyörű portékák, törökök, kurucok és egy tehetséges, de hetvenkedő szabó. De miről beszél a köntös? Szereplők: Lestyák Miska, a szabó fia, főbíró; Cinna, cigánylány; Lestyák, a szabó; Olaj bég; Csuda István, kuruc vezér. Helyszínek: Kecskemét. A rövid tartalom: Gonosz praktikák. Papoknak az ő nagy kapósságuk A történet a török megszállás idejében játszódik. Kecskemét azon ritka városok közé tartozik, amelyek szabadok, így azonban a törökök is, a kurucok is sanyargatják, mert nem tartozik egyikükhöz sem. A kecskeméti vásárt meg is kell szüntetni a különböző ellenséges csapatok állandó garázdálkodása miatt. A vásár megszűntével újabb módszert ötölnek ki a csapatok, hogy pénzt csikarjanak ki a várostól: elrabolják a papokat, hogy csak váltságdíj fejében válthassa ki őket a város. Mikor a város már inkább úgy dönt, hogy lemond a papjairól, akkor a város vezető személyiségeinek a feleségeit rabolják el.

Oda megy a griff madár a bokorhoz. Kérdezi Fehérlófiától: – Mivel háláljam meg, hogy megmentetted fiaimat? – Nem kell nekem semmi, – felel Fehérlófia. – De csak kivánj valamit, mert nem mehetsz úgy el, hogy meg ne háláljam. – No hát vigy fel a felvilágra. Azt mondja rá a griff madár: – Hej ha ezt más merte volna kivánni, tudom nem élt volna egy óráig, de neked csak csak megteszem; hanem eredj, végy három kenyeret, meg három mázsa szalonnát, kösd a kenyeret jobbról, a szalonnát balról a hátamra, s ha jobbra hajlok, egy kenyeret, ha balra, egy szalonnát tégy a számba, ha nem teszel, levetlek. Fehérlófia épen úgy tett mindent, a mint a griff madár mondta. Elindultak aztán a felvilágra. Mentek jó darabig, egyszer fordult a griff madár jobbra, akkor beletett a szájába Fehérlófia egy kenyeret azután balra, akkor meg egy mázsa szalonnát. Nem sokára megint megevett egy kenyeret, meg egy mázsa szalonnát, azután az utolsót is megette. Már látták a világosságot ide fent, hát egyszer csak megint forditja a griff madár balra a fejét, Fehérlófia kapta a bicskáját, levágta a bal karját, azt tette a griff madár szájába; azután megint fordult jobbra a madár, akkor a jobb lába szárát adta neki oda.

A Fehérlófia Mese Magyarul

Ezt is szolgálatába fogadta; már itt négyen voltak. Itt a mint mennek-mendegélnek, rájok esteledett, ők is megtelepedtek, gunyhót csináltak. Más nap azt mondja Fehérlófia Fanyüvőnek: – No te maradj itt, főzz kását, mink elmegyünk vadászni. Elmentek; de alig hogy tüzet rakott, hogy a kása főzéshez hozzá fogott Fanyüvő, ott termett egy kis ördög, maga nagyon kicsi volt, de a szakálla a földet érte. Fanyüvő nem tudott hova lenni ijedtében, mikor meglátta, hát még mikor rá kiáltott. – Én vagyok Hétszűnyű Kapanyányimonyók, add ide azt a kását, ha nem adod, a hátadon eszem meg. Fanyüvő mindjárt od'adta. Hétszünyű Kapanyányimonyók megette, avval visszaadta az üres bográcsot. Mikor haza-jöttek a czimborák, nem volt semmi enni való, megharagudtak, jól eldöngették Fanyüvőt, de az nem mondta meg, hogy mért nincs kása.

A Fehérlófia Mese Film

Fehérlófia - Szöveges feladatok Írd ki a meséből a csodás, csak a mesékben létező szereplők nevét! Sorolj fel a meséből csodás eseményeket! Hány helyszínen játszódnak az események? Sorold fel, melyek ezek! Keress meseszámokat a mesében, és írd le, mihez kapcsolódnak! Sorold föl, mi mindenen kell Fehérlófiának keresztül mennie! Sorold föl Fehérlófia segítőit! Hogyan végződik a mese? Válaszd ki a megfelelő szót! Szomorúan, vidáman, mulatságosan, tragikusan, nevetségesen 12 fejű sárkány Fehérlófia lakodalma Sárkányölés

A Fehérlófia Mese Full

A mai rohanó világban a pörgéshez, kicsit kapcsolódhat a tánc. Itt is folyamatos mozgásról, zenéről, dinamikáról van szó. Mindehhez, ha egy jó történet társul amivel a kicsik együtt tudnak utazni, akkor talán el tudják felejteni a mobiltelefonjukat – mondta el Ifj. Mlinár Pál, aki a darab koreográfiájáért is szerepel. Az azonos című magyar népmese alapján a darabot színpadra írta Szabó Attila, zenét szerzi Lovas Gábor. A darabot január hatodikán mutatják be a Békéscsabai Jókai Színház nagyszínpadán.

A Fehérlófia Mese 1

– Bambi és az erdő hercege... Rózsaszín párduc 18-retro rajzfilm Clouseau... Kicsi piros traktor - Szerencsés nap - rajzfilm... Bogyó és Babóca: A kanárifiókák Roary a versenyautó - Dönts végre Roary rori,... Kicsi piros traktor - A létra - rajzfilm pici... Miss Mallard nyomoz -Az esőerdők... Dóra a felfedező újra újabb kalandra indul,... SpongyaBob - Kockanadrág - Otthon, édes... Postás Pat és a zsibvásár Az ipafai papnak fapipája van, ezért az ipafai... Hé, Arnold! - Szellemvonat-vicces rajzfilm... Bogyó és Babóca: A barátság Chuggington - Koko és az alagút vonatos... Macska repülni próbál - Pizsihősök - A... Babóca segít Kelemennek a kanári madárnak,... Magyar népmesék: A papucsszaggató... Nouki és barátai - Nouki számolni tanul Mit meg nem tesz Apa... I. rész-rajzfilmsorozat... Sam a tűzoltó - Különös karnevál Kisvakond és a rakéta - régi gyerek mese... Nouky és barátai: Lola és a szürke felhők Mia és én - Egy korszak lezárul Noddy and the Broken Bicycle - angol verzió -... Karácsony ünnepén Halász Judit Magyar népmesék: A halhatatlanságra vágyó... A Rózsaszín Párduc 59-retro rajzfilm Clouseau... Éljen Julien király!

Buda Ferenc • Fehérlófia | A teljes mese | Magyar népmese | Hangoskönyv - YouTube

Billie Eilish Rajz