Gobbi Hilda Fiatalon - Légkörzés - Havassy
Gobbi Hilda Kossuth-díjas színművésznő 1988. július 13-án hunyt el – tisztelegjünk előtte. A már fiatalon tehetségével kitűnő Gobbi Hilda legnépszerűbb szerepeinek egyike Szabó néni volt, a rádióban hetente jelentkező Szabó család című sorozatban. Nevéhez fontos intézmények alapítása fűződik: Bajor Gizi Emlékmúzeum; Horváth Árpád Színészkollégium, Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon. Sokoldalú művész volt: színészi skálája a bohózattól a tragédiáig ívelt. Rendkívüli humora, karikírozó képessége számos felejthetetlen alakítást eredményezett színpadon, filmen és rádióban egyaránt. Tiszteletére 2001-ben a MASZK Országos Színészegyesület kezdeményezésére, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a MASZK megalapította a Gobbi Hilda-díjat. Gobbi hilda fiatalon a mi. Rendkívüli humora, karikirozó képessége sok felejthetetlen alakítást eredményezett színpadon, filmen, rádióban egyaránt. Kezdeményezésére jött létre a Bajor Gizi emlékmúzeum, a színinövendékeknek a Horváth Árpád kollégium, az idős színészek számára pedig a Jászai Mari és az Ódry Árpád színészotthon.
Index - Kultúr - Agg Delnők És Toprongyrémek
Július 5-én a Bajor Gizi Színészmúzeumról tekinthetnek meg egy riportfilmet a nézők, 12-én pedig a versmondó művészt is megismerhetik: Gobbi Hilda Pablo Neruda Béke című versét tolmácsolja egy korai, 1962-es felvételről. MTI/para
Mégsem feltétlenül kiemelkedő alakításai azok, amelyek miatt nevét a mai napig emlegetik, sokkal inkább a nőkhöz fűződő vonzalma, valamint az, hogy elkötelezett baloldali volt, ami nem egy problémát okozott számára. Lapozz a részletekért!
Légkörzés - Havassy
A két zárt cella között jön létre a harmadik keringési rendszer, melynek főbb mozzanatai a következők: A térítők környékén leszálló levegő nem csak az Egyenlítő, hanem a sarkkörök felé is áramlik, hiszen ott is alacsony légnyomású területek vannak. Ez is elősegíti a nyugatias szelek övezetének kialakulását, bár ez csak az egyik ok. (A nyugatias szelek kialakulása nagyon összetett folyamat és minden vonatkozásában még ma sem tisztázott. ) A nyugatias irány megint csak az eltérítő erőnek köszönhető. Nagy foldi légkörzés. A nyugatias szelek és a sarki szelek összeáramlásának zónájában (a sarkköri szélességek környékén) gyakori a ciklonképződés, amely a magasabb szélességek felől érkező hideg és az alacsonyabb szélességek felől érkező meleg légtömegek hőkicserélődésében játszik fontos szerepet. A troposzféra legfelső rétegeiben megvalósul az ideális állapot, azaz a szél az Egyenlítő felől a sarkok felé áramlik, létrehozva a futóáramlásnak nevezett nyugatias irányú szeleket. A nyugatias irány itt is az eltérítő erő miatt lép fel.
Ezért elméletben a földfelszín felett a sarkvidékektől az Egyenlítő felé, a magasban pedig fordítva kellene áramlania a levegőnek. A valós helyzet Az erős egyenlítői felmelegedés miatt a levegő felszáll és a magasban észak ill. dél felé mozog. A magasban a sarkok felé induló levegő a Föld alakja miatt egyre szűkebb térfogatú területekre érve összeszorul, így még nagyobb nyomásúvá válik. Egy idő után nehézsége miatt leereszkedik a földfelszínre és ott magas nyomású területet hoz létre. E magasnyomású terület a térítők környékén található. Innét a szél az Egyenlítő alacsony nyomású területei felé áramlik. Ez a passzátnak nevezett szél többé–kevésbé állandóan fúj, ezért a hajósok már régóta kihasználják. A passzát keleties irányú szél, aminek az eltérítő erő az oka. (A magasban ezzel ellentétesen fújó szelet antipasszátként emlegetik. ) Az Egyenlítő környékén felszálló légmozgást a passzát felszálló ágának, a térítők környékén leszálló légmozgást pedig a passzát leszálló ágának nevezzük. A felszálló ág környezetében bőséges csapadék hull, hiszen a felemelkedő levegő lehűl és felhők képződnek.