Hunyadi Család Címere: Origo CÍMkÉK - Degenfeld-KastÉLy
Származásáról nincs kétség, noha mindig akadtak, akik ezt kétségbe vonták. Az azonban már bizonytalan, hogy Serbe fia Vajk milyen társadalmi rétegből és honnan jött. " – [4] A Hunyadi-család eredetéről Engel Pál professzor a következőket írta a Magyarország története 1301-1526 című egyetemi történelemtankönyvben: [5] "Hunyadi János kisgyermek lehetett, amikor atyja, Vojk a románok lakta Havasalföldről áttelepedett Magyarországra, és Zsigmond király udvari lovagja lett. 1409-ben örök adományul megkapta urától az erdélyi Hunyadvár (Vajdahunyad, ma Hunedoara) falut, amelyhez kisebbfajta uradalom tartozott, és ezzel annak a birtokosi rétegnek lett a tagja, amelyet korábban 'nagybirtokos köznemességnek' neveztünk. " Radu Lupescu román történész szerint a Hunyadi-család kapcsán "valószínűleg bojárcsaládról van szó, és az sincs kizárva, hogy rokonságban állt a havasalföldi uralkodói dinasztiával, a Basarabbal. Jánoshalma település - TúraBázis.hu. " [6] Az első havasalföldi fejedelemről így ír Katus László professzor az Európa története a középkorban című egyetemi történelemtankönyvében: "Havasalföld a 14. század első évtizedeiben szerveződött állammá a kun származású Basarab (1317-1352) vajda uralma alatt. "
Jánoshalma Település - Túrabázis.Hu
Ugyanaz a címer Richental művének (1483) müncheni változatában (m10a) Rácország [ szerkesztés] Rácország címere előfordul Velence 18. századi nagycímerében is. (Vö. Albánia címere) II. Ferenc császár 1804-es nagycímerében Rácországnál arany alapon három fekete patkó látható. Rácország Szerbia egyik korábbi, 19. század előtti elnevezése. A szerbiai Raška (Ras, Rassza, Rasszon) nevü város nevéből ered, amelyből a Ratka (Rascia, Rácország) mint tartományi elnevezés, valamint a rácok megnevezés keletkezett. A későbbiekben egyre inkább a törökök elől menekülő, Magyarországra dél felől érkező, az ortodox egyházhoz tartozó betelepülteket nevezték rácoknak, köztük a görögöket és macedónokat is. Raška neve 962-ben jelent meg először, mint Tihomily Cseszláv nejének birtoka, később (1159 után) az első Nemanyák is felvették a rasciai fejedelmi címet, de Dusán cár nem használta. A magyar királyok is használták a Rácország királya címet és az 1848-as államcímerben Rácország (három patkó) és Szerbia címere (vadkanfej) is szerepel.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Búzás családok címerével foglalkozik. Búzás 1631 [ szerkesztés] Búzás Miklós 1631. október 9., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége és egyik testvére Mihály R 64 Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: [1] Hunyadi-Buzás [ szerkesztés] "... furcsaság, amikor – valószínűleg a heraldikai ismeretek hiánya miatt – szabálytalan címerek születnek. Erre jó példa a Hunyadi-Buzás család címere, amelyre az adományozó Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613– 1629) zárt hercegi koronát rendelt. Így a köznemesi rangra emelt iskolamester címerében a sisakra heraldikai korona helyett rangjelző korona került. A rangok kifejezésére íratlan szabályként a sisakok számának növelését is kezdték alkalmazni, de ebből csak nagy kuszaság keletkezett. Öt sisak szerepel például a gróf kollegradi Kollonitz család címerén, hét a német eredetű gróf Schönborn család pajzsán, sőt ugyanennek a családnak tagja, Frigyes Károly (1729–1746) már csak tizenegy sisakos címerrel érte be.
Még egy alkalmazottja van a kúriának: egy nő, aki a férjével rendben tartja az épületet és az udvart. A leírás és a képek forrása:
Degenfeld Kastély Hadad Rimmon
A park menthető fáit, cserjéit folyamatosan ifjítják, a kivágott öreg odvas fák helyére facsemetéket telepítenek. A kastélykertben családi és ifjúsági események tartására nyílik lehetőség. Az impozáns U alakú kastély 300 négyzetméteres terasza önmagában is különleges – ám a közvetlen közelében méltóságteljesen fölé emelkedő óriás platánnal páratlan látványt nyújt az év minden időszakában. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Megyei Lapok. Feliratkozom a hírlevélre
Degenfeld Kastély Hadad
1995-től több mint 20 évig üresen, kifosztva állt a kastély, csak 2006-ban került Baktalórántháza önkormányzatának tulajdonába. 2015-ben újították fel, majd 2016 március 15-én megnyitotta kapuit a Dégenfeld Kastélymúzeum. Dégenfeld Kastélymúzeum A helytörténeti, néprajzi, természettudományi múzeum egyedi, innovatív technikai megoldások révén, interaktív informatikai eszközökkel, táblagépek kameraképén keresztül virtuálisan felépített világot is bemutat a látogatóknak. [1] 2019-ben a múzeum két további állandó kiállítással bővült: egy különálló épületet gróf Károlyi Gyula miniszterelnök emlékházának rendeztek be. A főépület emeletén pedig interaktív erdészeti kiállítást alakítottak ki. A kastély 2021 novemberében Károlyi Gyula miniszterelnök emlékházának egyik terme a gróf életnagyságú alakjával A kastélypark A kastély parkjában egyedülálló fa-ritkaságok vannak. A környező 312 hektár területű erdő – mely Nyírerdő néven ismert [1] – egy része természetvédelem alatt áll. Degenfeld kastély hadad alwi. [2] Jegyzetek Források A kastély honlapja (hozzáférés: 2016. április 6. )
1593 előtt Bakta már a Báthoriak ecsedi birtokához tartozott. 1630-ban II. Ferdinánd új adományként szalai Barkóczy Lászlónak adta: "... possessionibus Bakta curiaque nobilitari ibidem fundata et exstructa... " azaz: "Bakta helységben alapított és épített nemesi kúriával". A hagyomány szerint a mai kastély elődjét Barkóczy László építette 1630-körül. 1687-től Barkóczy Krisztina és Károlyi Sándor házassága révén a kastélynak új részbirtokosa lett, a nagykárolyi Károlyi család. 1720 és 1724 között felújították az épületet, emeletet is építettek rá. A kastély utolsó nagyobb átalakításait 1840 körül végezték. 1919-ben a Tiszántúlt megszálló román hadsereg egyik főhadiszállása lett a baktai kastély. Kivonulásuk után az épület üresen, kifosztva maradt vissza. Degenfeld kastély hadad goslar. A helyreállítás után a második világháború végéig a Degenfeld család lakta. 1945 után a baktai erdő adottságaira támaszkodva tüdőszanatóriumként hasznosították az épületet. A kastély parkját gondosan karbantartották, az 1970-es években hivatalosan is természetvédelemi terület lett.