Új Munkatörvény: Rabszolgaság, Vagy Az Igazság Helyreállítása? | Kárpátalja, Helyi Iparűzési Adó 2020 3
Szerintük az új törvény jelentősen csökkenti a dolgozók jogait, ront a munkakörülményeken, és megkönnyíti az elbocsátásokat, míg a kormány szerint azért van szükség új jogszabályra, hogy javuljon a gazdasági és befektetési környezet. A tiltakozók szerdán azzal fenyegettek, hogy elfoglalják a Bosznia-hercegovinai Föderáció parlamentjének épületét, ezért azt a rendőrség különleges egységei védték. Fadil Novalic, az országrész miniszterelnöke azt mondta, ha nem fogadták volna el a jogszabályt, akkor azzal ellehetetlenítették volna a munkahelyteremtéseket, a külföldi befektetéseket és az előcsatlakozási alapokhoz való hozzáférést is. A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje egyelőre még nem tárgyalta a tervezetet, ám az ott élők is hasonló tiltakozásokra készülnek. A boszniai statisztikai hivatal adatai szerint az országban 27, 5 százalékos a munkanélküliség, a fiatalok körében azonban ennél jóval magasabb, meghaladja a 40 százalékot is. A tiltakozók szerint az új törvény miatt a fiatalok még nehezebben találnak majd munkát, mint eddig.
- Nem akarnak kevesebb jogot, könnyebb elbocsátást a dolgozók- HR Portál
- Mit hoz az új munkatörvény?
- Helyi iparűzési adó 200 million
Nem Akarnak Kevesebb Jogot, Könnyebb Elbocsátást A Dolgozók- Hr Portál
Szerző(k): Dr. Molnár Gergő Zsolt | 2020. 06. 18 | Munkajog A régi Munkatörvény könyve alapján volt egy olyan rendelkezés, miszerint ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt akart létesíteni, köteles volt azt a munkáltatójának bejelenteni. Ezt követően pedig a munkáltató dönthetett arról, hogy megtiltja a másodállást vagy sem. Tiltásra akkor volt lehetősége, ha az újabb munkaviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztette. A bejelentési kötelezettség az új Munkatörvény könyvében már nincs előírva, ellenben a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmét változatlanul fenntartotta a jogszabály, ezzel biztosítva a munkáltató számára azt, hogy megtilthassa a másodállás elvállalását, vagy akár erre hivatkozással felmondással éljen. Az új Munkatörvény könyve rendelkezik arról is, hogy a hatálya alá tartozók – így a munkavállaló is – kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényegesek.
Mit Hoz Az Új Munkatörvény?
Hagyjuk a formalitásokat... A sajtó már majd egy éve elemzi a készülő munkatörvényt, attól a naptól kezdve, hogy az előző kormányba annak átalakítása után belecsöppent Saša Radulović miniszter, aki túl sok mindent akart megrefomálni és ebbe hamar bele is tört a bicskája. A kormány akkori első alelnöke megelégelte a minden területen megszigorításokat eredményező elképzeléseket. Ugyanezek a javaslatok az előrehozott választások után ismét terítékre kerülnek, immár hivatalos kormányjavaslatként. Mégpedig az előirányzott közvita nélkül, amit a haladók egy kézlegyintéssel elintéznek, mondván, nem fogunk most talán holmiféle formalitásokhoz ragaszkodni. A közvita valóban gyakran puszta formalitás, mondja Ruža Ćirković, a Danas újságírója, s hozzáteszi, "ennek ellenére, a nyilvánosság alig ismeri az új munkatörvény részleteit, keveset tud például a munkaidő újraelosztásáról vagy a hatalom azon próbálkozásáról, hogy lineárisan csökkentse mindenki bérét, amivel egyébként ennek a törvénynek nem is lenne szabad foglalkoznia".
12. ÉJSZAKAI MŰSZAKBAN VÉGZETT MUNKA – Ha a munkát váltott műszakban végzik, mely éjszakai műszakot is magában foglal, a munkáltató köteles biztosítani a műszakok váltakozását, oly módon, hogy a munkavállaló éjszakai műszakban folyamatosan legfeljebb egy hetet dolgozzon.
A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott helyi adó. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található (állandó jelleg), vagy az önkormányzat területén ideiglenes jelleggel 30 napot meghaladóan vállalkozási tevékenységet végez. Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel. Az adó maximális mértéke az adóalap 2 százaléka. Ettől az önkormányzatok eltérhetnek, dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 forint. Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, annak elővállalkozása, illetve ezek projekttársasága.
Helyi Iparűzési Adó 200 Million
500. 000 Ft-ot. Iparűzési adó kedvezmény Amellett, hogy a 2, 5 milliós adóalap-határig az önkormányzat adhat a vállalkozó számára iparűzési adó kedvezményt vagy mentességet, a vállalkozó jogosult az adóalapja csökkentésére akkor, ha az átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóévhez képest bővült. A helyi iparűzési adó kedvezmény összege növekvő létszám esetében 1. 000. 000 Ft/fő. Helyi iparűzési adó KATA adózásnál Gyakori kérdés, hogy az iparűzési adó KATA átalányadózásnál pontosan hogyan működik? A katás adózás esetében háromféle HIPA fizetési mód lehetséges, attól függően, melyik a legelőnyösebb számunkra: Tételes iparűzési adó fizetés Nettó bevétel alapján történő adómeghatározás (80%) Tételes költségelszámolás Változtatás esetén az adóév februárjának 15. napjáig kell jelentenünk az adózás változtatásának igényét. Ha lekéssük a határidőt, várnunk kell a következő évig, ha más adózási módban szeretnénk az iparűzési adó összegét fizetni. Az iparűzési adó bevallása A helyi iparűzési adó bevallása egy egységesített, központi, vagy az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatvány kitöltésével zajlik papíralapon vagy elektronikus úton.