Központi Statisztikai Hivatal
Vagyis nyolcvan év múlva majdnem fele annyi dolgozónak kell kitermelnie egy nyugdíjas ellátását, mint ma. Említettük, hogy az utóbbi évtizedekben már megfigyelt tendencia volt a várható életkor növekedése, ez az előrejelzés szerint folytatódik majd. Ötven évvel ezelőtt egy átlag magyar a születésekor kevesebb mint 70 éves életkorra számíthatott, ez mostanra 76, 6 évre emelkedett. 2050-ben viszont már 80 év felett lesz, 2100-ban pedig egyáltalán nem lesz álom elérni a 87 éves életkort sem. Ebben továbbra is a nők állhatnak majd jobban, 2100-ban már közel 90 év lehet a várható élettartamuk. Magyarország korfa 2013 relatif. A fentiekből következik az is, hogy egyre nagyobb teher hárul majd a nyugdíjrendszerre, hiszen nem elég, hogy nő a nyugdíjasok száma, de az emberek egyre tovább élnek majd a 65. életévük betöltése után. Ma egy átlagos magyar 16, 5 évet tud eltölteni nyugdíjban, 2050-ben ez a szám már 19, 9 év, 2100-ban pedig 24, 2 év lehet ( mai nyugdíjkorhatárral számolva). A hasonló kihívásokra a nyugdíjrendszer egyetlen választ tud adni, a korhatár emelését, vagyis könnyen lehet, hogy 20-30 év múlva kénytelenek leszünk 70 évesen is dolgozni, hogy fenntartható maradjon a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer.
Magyarország Korfa 2013 Relatif
A probléma az, hogy ez az arányszám az utóbbi években nem nagyon akar emelkedni. A 2010-es évek elején sikerült 1, 2-ről 1, 5 közelébe feltornászni, de azóta gyakorlatilag stagnál. Vagyis ma egy átlagos szülőképes korú magyar nőre 1, 5 gyermek jut, miközben a népességfogyás megállításához 2, 1-re lenne szükség. Ezt egyébként Európában nagyon kevés helyen sikerül elérni, nem véletlen, hogy a kontinens társadalma vészesen öregszik, és a bevándorlás nélkül fogy. A magyar kormány különböző családpolitika lépései éppen azt célozzák, hogy ezt a termékenységi arányszámot feljebb lehessen vinni. Ezt várhatják az idei évre ígért újabb családvédelmi akciótervtől is, melyben Orbán Viktor szavai alapján jó eséllyel benne lesz a háromgyermekes nők szja-mentessége 2021-től. Persze a különböző lépések lehetséges hatását előzetesen nehéz modellezni, inkább utólag lehet majd következtetéseket levonni. Központi Statisztikai Hivatal. Az ENSZ demográfiai szakértői most arra számítanak, hogy a magyar termékenységi ráta valamelyest emelkedik majd, de 2050-ben is csak 1, 67 lesz, míg 2100-ban 1, 75.
Magyarország Korfa 2021
Ami jól látszik a grafikonból, hogy míg a rendszerváltás előtt a kivándorlás volt meghatározó, 1992-től a bevándorlás jelenik meg egyre hangsúlyosabban, és ma már a népszaporulattal vetekszik. Természetes, migrációs és teljes népszaporulat Szlovákiában az 1950-es évektől kezdődően. Forrás: Több a nyugdíjas, kevesebb a dolgozó A grafikonok közül az egyik legérdekesebb a korfa. Szlovákia korfája. Forrás: Az alábbi korfa a 2007-es állapotokat veti össze 2016-tal. Szabó Laura - Népességtudományi Kutatóintézet - Központi Statisztikai Hivatal. Jól látható, hogy az ötvenes évei végén és a harmincas évei végén lévő lakosság a legnépesebb, miközben a 15 évesek száma alig feleannyi. Ez azt jelenti, hogy egyre több ember lépi át a következő években a nyugdíjkorhatárt, miközben egyre kevesebben lesznek azok, akik aktív korba lépnek. Ez hatalmas nyomás alá helyezi majd a nyugdíjrendszert, mivel egyre kevesebb dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast. A Pénzügyminisztérium mellett működő Pénzügypolitikai Intézet tanulmánya szerint ma Szlovákiában az átlagos nyugdíjas havi juttatásának biztosításához 2, 2 munkásnak kell dolgoznia (vagyis egy nyugdíjast 2, 2 munkás tart el), és ha nem változik a népszaporulat, a következő 15-20 évben az 5 fő sem lesz elég.