Báthory István Erdélyi Vajda Papir
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. ecsedi Báthory István 1430 – 1493, erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér. Báthory István (meghalt 1444) és Buthkai Borbála hat fia közül az egyik, ükapja Báthory Erzsébetnek. Élete 1458 -tól asztalnokmester, 1471 -től 1493 -ig országbíró. Részt vett a kenyérmezei ütközetben győzelmet aratott. Több hadjáratott vezetett a törökök és Moldva ellen. 1479 -től 1493-ig erdélyi vajda. Mátyás halála után II. Ulászló szolgálatába áll. Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534) – Wikipédia. Kinizsi Pállal együtt az egyetlen ütőképes sereg vezére. 1490. július 4-én szétverte Corvin János hadait Csontmezőnél, és vissza foglalta Miksa osztrák uralkodótól Fehérvárat. Az Erdélyben véghezvitt zsarnokságai miatt a székelyek lázadozni kezdtek. 1493-ban Ulászló Bakócz Tamás közben járásával lemondatta. Bukását nehezen viselte és hamarosan meghalt. Utóélete A kenyérmezőnél szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított, melynek templomában temették el. Itt fennmaradt szépen faragott szarkofágja és reneszánsz lófejpajzsos címere.
- Báthory István erdélyi fejedelem uralkodása | tortenelemcikkek.hu
- Minden oldalon - Uniópédia
- Báthory Kristóf — Google Arts & Culture
- Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534) – Wikipédia
Báthory István Erdélyi Fejedelem Uralkodása | Tortenelemcikkek.Hu
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Báthori István Báthori István alakja a kolozsvári Mátyás király emlékmű szoborcsoportján a Magyar Királyság országbírója Hivatali idő 1471 – 1493 Előd Pálóczy Mátyás Utód Kórógyi János a Magyar Királyság erdélyi vajdája Hivatali idő 1479 – 1493 Előd Vingárti Geréb Péter Utód Losonczi László, Drágffy Bertalan Született 1430 [1] Magyar Királyság Elhunyt 1493 (62-63 évesen) [1] Szülei Báthori István Foglalkozás politikus Vallás római katolikus A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori István témájú médiaállományokat. Ez a szócikk az ecsedi Báthory vajdáról szól. Hasonló címmel lásd még: Báthory István (egyértelműsítő lap). Ecsedi Báthori István ( 1430 – 1493) erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér. Báthory istván erdélyi vajda papir. A Várnánál elesett Báthori István korábbi országbíró és Butkai Borbála hat fia közül az egyik.
Minden Oldalon - Uniópédia
Báthory Kristóf — Google Arts &Amp; Culture
A Partium őreként Báthory 1561-től hosszú háborúskodásba bonyolódott a Ferdinándhoz átpártoló Balassa Menyhárttal, illetőleg Zay Ferenc és Lazarus von Schwendi kassai főkapitányokkal,
Báthory István (Erdélyi Vajda, 1477–1534) – Wikipédia
Lengyel királyként Gdansk városával háborúzott 1576 és 1577 között, mert a gazdag kereskedőváros nem akarta elismerni uralkodását, majd 1579-1581 között több sikeres hadjáratot vezetett IV. (Rettenetes) Iván moszkvai cár ellen, elsősorban az oroszok által elfoglalt Litvánia visszaszerzéséért, de végleges győzelmet nem tudott elérni. Lengyel királyként hatalmát korlátozta a megkoronázása után aláírt Pacta Conventa, amely szűkös intézkedési lehetőségeket biztosított számára, és a királyi hatalom felett, nagyfokú rendi ellenőrzést fogalmazott meg. A pápasággal élénk kapcsolatban állt, XIII. Báthory István erdélyi fejedelem uralkodása | tortenelemcikkek.hu. Gergely pápa ösztönzésére törökellenes nemzetközi szövetség létrehozásán fáradozott. Katolikus uralkodóként Erdélybe behozta a jezsuitákat, rendházakat, iskolákat adott a kezükre az erdélyi rendek tiltakozása ellenére. Nagy tervei végrehajtását megakadályozta 1586 végén, Grodnóban váratlanul bekövetkezett halála. A krakkói Wawel székesegyházban, a lengyel királyok temetkezési helyén temették el 1586 decemberében.
Az oktatás fellendítésére behívta a jezsuitákat, 1581-ben megalapította a kolozsvári akadémiát. Udvarában itáliai egyetemeken végzett értelmiségiekkel vette körül magát, ő maga is kiváló stílusú leveleket írt. A hagyományosan magyarbarát és Habsburg-ellenes lengyel rendek 1576-ban a megnövekedett tekintélyű Báthoryt hívták meg a trónra. (A Jagelló-dinasztia 1572-ben Zsigmond Ágosttal férfiágon kihalt, s a lengyel trónt Miksa is meg akarta szerezni. ) Báthory azonnal Krakkóba sietett, és a koronázás minden feltételét teljesítette, ezek között az is szerepelt, hogy költözzön Lengyelországba és elvette a csúnyácska, nála idősebb Annát is, az utolsó Jagelló-házi lengyel király nővérét. Erdély trónjáról nem mondott le, előbb bátyját, Báthory Kristófot, majd az ő halála után annak kiskorú gyermekét, Zsigmondot tette meg vajdává, ekkoriban kormányzótanács intézte az ügyeket. Báthory istván erdélyi vajda kajak. A legfontosabb dolgokban persze a Krakkóban székelő erdélyi kancellária útján ő maga döntött. Báthory világosan látta a csapdahelyzetet, amelybe Magyarország került, s Martinuzzi György politikáját folytatva lavírozni igyekezett a Habsburgok és a törökök között.