Szervezeti Tanulás És Tudásmenedzsment

"Nem gondolom, hogy a kettő ugyanaz. A legtöbb szervezetnél azonban úgy használják ezt a két fogalmat, ahogy az nekik kényelmes. Ahol a menedzsment a TM-et támogatja, ott mindent TM-nek hívnak, ahol a szervezeti tanulás a népszerűbb, ott mindent szervezeti tanulásnak hívnak. A tudásmenedzsment fogalma és lényege - SKOLL. Többnyire a kutatók és a tudósok vannak tisztában a kettő közötti különbséggel 1. " Ha Ön is úgy gondolta, hogy ez a két szó szinonimaként használható, most segítünk tisztázni a fogalmakat egy tudásra vágyó blogger (aki pár válaszlehetőséget is ismertetve felvetette ezt a kérdést), és a cikkhez beérkező szakkommentek segítségével. Hasznos érteni a különbséget, még akkor is, ha a hétköznapokban nem fog visszaköszönni ez a kérdés, hiszen a szervezeti célok hatékony elérése érdekében mind a szervezeti tanulásra, mind a TM-re szükség van. Nézzük is meg, hogyan definiálta a két fogalmat a kérdés felvetője! Szervezeti tanulás: az a folyamat, amikor tudást osztunk meg, hozunk létre és használunk egy szervezeten, vagy hasonló szervezeteken belül 2.

• A tudásmenedzsment fogalma és lényege - SKOLL
• Szervezeti tanulás és tudásmenedzsment: Mi a különbség? - KM EXPERT
• Szervezeti tanulás és a változások kezelése | Convictus-Consult Kft.

A Tudásmenedzsment Fogalma És Lényege - Skoll

Új kommunikációs csatornák alakulnak ki, amelyek megingatják a hierarchikus szervezeti struktúrákat. Az a véleményünk, hogy a most folyó viták nem a szokásos "óbor új palackban" címkével ellátott dolgok, hanem a gondolkodási folyamatok új generációjának tekinthetők. Ez az elgondolás azon az elképzelésen alapszik, hogy a funkcionális struktúrájú szervezet tanulási képessége csak korlátozottan fejlődhet, és akadályozza a kollektív tanulást. Csak a folyamatorientált szervezeti struktúrába való átmenet során bontakozhat ki a tanulási potenciál, és megindul az egész vállalat fejlődése. Szervezeti tanulás és a változások kezelése | Convictus-Consult Kft.. A szervezeti tanulás és az új technológiák kapcsolata előtérbe helyezi a vállalat tanulási potenciálját. A cikk eredetije a Menedzsment Fórumon olvasható.

Szervezeti Tanulás És Tudásmenedzsment: Mi A Különbség? - Km Expert

Szervezeti Tanulás És A Változások Kezelése | Convictus-Consult Kft.

A szervezetfejlesztés egyik kulcs eleme a tudásmenedzsment rendszerének kialakítása. Ez olyan menedzsment eszköz, amely a szervezeti tudással kapcsolatos tevékenységeket tölti be. Támogatja a szervezet szellemi tőkéjének azonosítását, értékelését, hasznosítását, létrehozását, növelését, védelmét, megosztását és alkalmazását. (Davenport, Prusak 2001:28). A tudásmenedzsment… "A tudás megragadásáról és – az intézmény érdekében történő – alkalmazásáról szól" – Sally Drayton, a PricewaterhouseCoopers Angliában dolgozó gyógyszeripari szakembere (Drayton 1999). "Olyan céltudatos vezetési folyamat, amely során sikerül megragadni és a cég érdekében hasznosítani a gyakran személyes és kontextuális tudást. " – Marianne Broadbent (1998) "A tudás létrehozását, megosztását, mérését, felhasználását, beépítését, valamint feltérképezését takarja" – Paul Quintas, az Open University's Business School professzora (D'Arcy 2000). "Rálátást biztosít a vállalati élet összes aspektusára, a problémákat a maguk teljességében láttatja.

Mégis kevés azon gazdálkodó szervezetek száma, akik pontosan tisztában vannak azzal, hogyan is kell értelmezni, miért fontos ez számukra, s ha mindezt megértették, mit is kell tenniük, hogy működőképes rendszert tudjanak sikerrel üzemeltetni. A tudásmenedzsment nem teljesen újkeletű menedzsment technika. Módszerei nagyon sok cég működésében akár tudattalanul is tetten érhetők, mégis nem tudjuk azt mondani, hogy bármely magyar vállalat kifogástalanul működteti az általa kialakított tudásmenedzsment rendszerét. A titok a rendszerszemléletben, a gondolkodásban, az értékrendben, a viselkedésben, az attitűdökben rejlik, mely egyre fontosabbá válik a globalizálódó világban és társadalmakban. A tudásalapú gazdaságban csak azok a szervezetek életképesek, amelyeknek korszerű tudásuk van, és azt hasznosítani is tudják. Tehát a szervezeteknek is tudásalapúvá kell válniuk versenyképességük megőrzése érdekében. Ehhez szükséges az élethosszig tartó tanulás koncepciójának figyelembevétele, mely előfeltétele a tanulószervezetté válásnak.

3. Folyamatorientált felelősség- és kompetenciaterületek hozzárendelése a funkcionális helyett. 4. A piaci követelményekből vezessük le a teljesítménycélok megfogalmazását. 5. Egyének helyett teamek mint elsődleges vállalati szervezeti forma. 6. Ne legyen szigorú szétválasztás a megrendelés és a kivitelezés között. 7. Általános átlátás a specializálódás helyett. 8. A munkatársak átfogó és önálló informálása, nem csak kérdésekre adott információ. 9. Intenzív beszállítói és ügyfélorientáció az egész vállalaton belül, nem csak az érkezési és kivitelezési részlegeknél. 10. Koncentráció az interfészek kezelésére. Ahhoz, hogy a kitűzött változtatások fáradtságos munkáját a munkatársak és a vezetők hatásosan végezhessék, minden szinten komoly tanulási folyamatok szükségesek, amelyek – és ez különösen új – a kollektív tanulási síkban találhatók és részei a mindennapi alapfolyamatoknak. A csinálva tanulás (learning by doing) ismét integrálódik a munkafolyamatba, és ez már egy régi követelmény. A tanulás és a tanulás tanulásának képességét egy tudatosan hasznosítandó és szabályozandó erőnek tekintjük.