A Hét Verse – Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál

July 1, 2024

Schein Gábor úgy gondolta, érdemes figyelembe venni, hogy ez az esszé Nemes Nagy halála után íródott, mert emiatt nemcsak a fiatalkori szerelem érzése itatja át, hanem a gyászé is. Emellett pedig annak a felismerése is megjelenik benne, hogy Nemes Nagy költészetének kibontakozása Lengyel előtt zajlott. "Balázsban még rontatlanul élt a nagy irodalommal szembeni megrendültség. " Ahogy mondta, izgalmas az is, hogy az ő esetükben a magyar irodalomban megszokott szereposztásnak az ellentéte valósult meg, náluk éppen fordítva volt a férfi-nő leosztás, és ilyen könyv, amely a "társa voltam, de mégsem voltam a társa" ellentmondást ebben a formában ragadja meg, talán csak ez az egy van a magyar irodalomban. Szlukovényi Katalin arról beszélt, hogy a közös római utazásuk nemcsak azért volt különleges, mert a fiatalság és a szerelem kivételes mozzanata volt, hanem azért is, mert egy olyan történelmi pillanatban utaztak el, amelynek különös jelentősége volt. A második világháború utáni felszabadultságot érezték, külföldre mehettek és részesei lehettek a megtermékenyítő olasz kultúrának.

A Hét Verse – Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez | Magyar Kurír - Katolikus Hírportál

Míg a világ, a valóság nehezen kiismerhető, addig a vers esztétikailag rendezett. Ugyanakkor Nemes Nagy Ágnesnél nagy szerepe van a hiánynak, a csöndnek, a ki nem mondott dolgoknak. Fontos eszköze a kihagyásokból eredő sűrítettség. Költészetét sokan a hermetizmussal hozzák összefüggésbe, amely egy 20. századi költői irányzat, a széles közönség számára nehezen érthető, titokzatos költészetet jelent. Nemes Nagy Ágnest azért kötik ide, mert különösen kései verseiben a nyelvi jelek nem vonatkoztathatók a versen kívüli valóságra, a jel csak önmagára vonatkozik, így a jelentések megsokszorozódnak. Ő maga nevezte el költészetét objektív lírának. Az Ekhnáton jegyzeteiből filozófiai érzékenységet mutató alkotás, amely a modern ember élményét fejezi ki: mi marad, ha "Isten meghalt"? Ez a kérdés a 20. század elején, Nietzsche nyomán vált a korszak alapkérdésévé. Ha nincs abszolút norma és érték, amihez az ember tartja magát, ami az életnek kereteket ad, akkor mi marad? A modern kor tudvalevőleg töredezettnek tapasztalja a világot, a személyiséget pedig osztottnak, és az egységes világmagyarázatokat már hiteltelennek érzékeli.

Magyarul Bábelben - Irodalmi Antológia :: Nemes Nagy Ágnes: Között

Szerző Nemes Nagy Ágnes Kiadás éve 1981 Műfaj vers Kiadás helye Budapest Kiadó Magvető Könyvkiadó Oldalszám 218 A szócikk szerzője Horváth Kornélia A Között Nemes Nagy Ágnes első, még életében megjelent gyűjteményes kötete (ezt alcíme, az Összegyűjtött versek is jelzi). Szerkezetét tekintve az eredetileg a Napforduló kötet első költeményeként szereplő Fák című vers nyitja a könyvet, s utána következnek a szerző korábban, illetve később megjelent köteteinek anyagai: a Kettős világban (1942–1946), a Szárazvillám (1946–1957), a Napforduló (1957–1969), valamint az Egy pályaudvar átalakítása (1969–1979) és a Három történet (1946, 1949, 1966) ciklus. Újszerűségük miatt e két utóbbit tárgyaljuk részletesebben. A Három történet ( Elégia egy fogolyról; Mihályfalvi kaland; Ház a hegyoldalon) érdekessége, hogy közülük az első kettő már az 1957-es Szárazvillám kötetben megjelent, míg az utolsó az 1967-es Napforduló ban került közlésre. Az első kettő műfaját tekintve elbeszélő költemény (a Mihályfalvi kaland alcíme – Részlet egy elbeszélő költeményből – ezt explicit formában is jelzi), míg az utóbbi párbeszédes szerkezete ( A vezető és A látogató között folyó dialógus) egyfelől Radnóti eclogáit, másfelől Platón dialógusokban írt filozófiai műveit idézik meg.

Nemes Nagy Ágnes És Lengyel Balázs Között Életre Szóló Szövetség Volt - Könyves Magazin

Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1986) 86 Művészet és valóság az ötvenes években (Az MTV-Tudósklub 1984. április 25-i műsora) 87 Nemes Nagy Ágnes: A lélek nyugalmáért (Kelevéz Ágnes interjúja. Jelenkor, 1995. 5) 106 Ács Margit: A madár a vállán (Orpheus, 1996. ) 130 Tóth Judit: A hegy (Kortárs, 1987. 1) 136 Takács Zsuzsa: A látvány (Orpheusz, 1996. 1) 137 Kukorelly Endre: Tisztességesen meg köll enni a málnát (Magyar Napló, 1991. november 1. ) 138 Akadémiai papírszeletek (Kosáry Domokos és Nemes Nagy Ágnes levélváltása) 139 Lakatos István: Suttogás az éjszakában (Lakatos István: Paradicsomkert. Tevan kiadó, Békéscsaba, 1989. Ad Memoriam. ) (Stádium, 1991. december) 140 Mészöly Miklós: Hódolat és csend a költő sírjánál (Magyar Hírlap, 1991. augusztus 30. ) 146 Makay Ida: Triptichon (Orpheus, 1996. 1) 149 Székely Magda: Ikon (Székely Magda: Ítélet. 1980) 150 Bertók László: "Egy istent kellene csinálnom" (Orpheus, 1996. ) 151 Esterházy Péter: A hang (Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből.

Nemes Nagy Ágnes 100 | Várkert Bazár

Az Ekhnáton jegyzeteiből című vers 1957 és 1969 között íródott a szerző feljegyzése szerint. Ez a költemény nyitja a 7 versből álló Ekhnáton-ciklust. 1967-ben jelent meg a Napforduló című kötetben. Nemes Nagy Ágnes rendkívül tudatos költő volt, az "újholdasok" vezéregyénisége (férjével alapították az Újhold című folyóiratot 1946-ban, de a lapot 1948-ban betiltották). A kommunista rendszerben háttérbe szorult, egészen az 1960-as évek elejéig nem engedték érvényesülni. Versei csak a Vigíliá ban jelenhettek meg. Az 1980-as évektől lett egyre elismertebb költő, verseit több nyelvre lefordították. Költészete a második világháború utáni modern líra egyik legjelentősebbé életműve. Akárcsak Pilinszky János, ő is a líra tárgyias, a személyességet háttérbe szorító változatát művelte. A költészetet az ismeretelméleti gondolkodás egyik formájának tartotta, a módszeresen kérdező és kételkedő tudásvágy megnyilvánulásának. Számára a vers nem a lírai én világa, hanem a nyelvvel való küzdelem erőtere, hiszen a nyelv megelőzi a műalkotást, a nyelv az ismeretek megszerzésének eszköze és tere.

Csupa ámulás! Sok fodros angyal! Széptekintetű! – Innen alulról talpuk óriás, a fejük pedig keskeny, mint a tű. S a kupolán fent széttáruló díszlet, nagy oszlopok közt festett ég tüzel: mit ér nekem, ha vagy és mégse hiszlek, s mit ér, ha hiszlek és nem létezel? Maradék isten! Vágyad fel-le hurcolt. Már únlak. Kergén érted nem futok. Néhány barátom éhenhalt a multkor, mondom, mivel úgy látszik, nem tudod. Milyen szalmába haraptak utolsót? Micsoda szájak, milyen koponyák! – Adhattál volna tán egy bögre borsót, tehettél volna pár apróbb csodát. A szájukat szeretném újra látni, langyos állukat, amely szétrepedt – s Rómába vágyom kerteket csodálni, és enni sűrű, fínom étkeket. Adj banánt! Húst! Légy a világnak tőgye! Add Nápolyt éjjel, Svájcot délelőtt, te, minden vágyam hazug szeretője, adj rét felett vibráló levegőt! Adj léghajót! Hitet! Mennyei képet! törd át a törvényt! Add ide magad! Hogy ne egyenek annyit az üzérek, s hogy a halottak feltámadjanak! – Egy bazsarózsa áll az asztalon. Szépsége tömör, mint egy ékszeré.

Magyar Kurír

Vodafone Hu Árlista