Btk Zti - Műjegyzék Műfajok Szerint
Számos alkotó szerzői jogi védelme szűnik meg 2016. január elején, többek között Szerb Antal íróé, Bartók Béla zeneszerzőé és Fényes Adolf festőművészé. Január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá válnak Bartók Béla művei, mivel lejár a szerző halálától számított 70 éves szerzői jogi védelem. Ritmus | Szabadon felhasználhatóvá váltak Bartók művei. Január elejétől közkincsbe kerülnek más olyan alkotók munkái is, akik 1945-ben hunytak el – mint Szerb Antal vagy Pietro Mascagni. Bartók művei 2016. január 1-jétől ugyan szabadon felhasználhatóvá válnak, de a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még marad két jelentős megkötés: az egyik, hogy az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetven éves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani (Bartók esetében ilyen a három színpadi műve), a másik pedig, hogy az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak – közölte az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület az MTI-vel.
- Ritmus | Szabadon felhasználhatóvá váltak Bartók művei
- Ezen a napon » Megszületett Bartók Béla világhírű magyar zeneszerző és népdalgyűjtő.
Ritmus | Szabadon Felhasználhatóvá Váltak Bartók Művei
A Szent Efrém Férfikar célja a Bartók in Motion című koncertszínházi előadással, hogy ezeket a kevéssé ismert remekműveket is élvezetesen, mindenki számára befogadható módon prezentálja. A darabot Bubnó Tamás, Liszt-díjas, Érdemes művész koncepciója alapján alkotta meg a Szent Efrém Férfikar (Balázs Edgár, Bubnó Lőrinc, Bubnó Márk, Oláh Marcell, Papp Viktor, Rácz Ambrus és Tóth Péter), amelyben a mozgás elsősorban a szólamok és zenei anyagok láttatására szolgál, s ez időnként ötvöződik a népdalok tartalmi megjelenítésével. Bartók in Motion (Fotó/Forrás: Orbán Domonkos / OD Pictures) Az előadást a Szent Efrém Férfikar eredetileg 2020. szeptember 26-án New Yorkban tervezte bemutatni, Bartók Béla életének utolsó állomásán, halálának 75. évfordulóján. A járványhelyzet miatt meghiúsult bemutató így 2021. március 25-én, Bartók születésének 140. Ezen a napon » Megszületett Bartók Béla világhírű magyar zeneszerző és népdalgyűjtő.. évfordulóján a Hagyományok Házában valósul meg online közvetítés keretein belül. Fejléckép: Orbán Domonkos / OD Pictures Támogatott tartalom.
Ezen A Napon &Raquo; Megszületett Bartók Béla Világhírű Magyar Zeneszerző És Népdalgyűjtő.
A korszakot lezáró Allegro Barbaro (1910-11) egyik legismertebb és legnépszerűbb zongoraműve. Zongoraéletművének az I. világháború éveiben keletkezett része szintén rendkívül változatos képet mutat: egyszerű népzene-feldolgozások – például Román népi táncok (1915) – és koncertpódiumra szánt eredeti alkotások – Szvit (1916) – mellett merészen újító hangzású etűdök és elvont népzenei feldolgozások – Improvizációk magyar parasztdalok fölött (1920) – is keletkeztek ekkor. Néhány év szünet után, 1926-ban hirtelen tömérdek billentyűs mű hagyja el a műhelyét, ezek – köztük a Szonáta és a Szabadban – zongorára írt alkotói termésének betetőzését jelentik. Bartók 1908 és 1911 között, Gyermekeknek címmel komponálta első pedagógiai célú zongoraciklusát, és a 20. század talán legnagyobb hatású zongoradarab-sorozata is hozzá kötődik: az 1930-as évek folyamán írt Mikrokosmos. Bartók az egykori "házi" műfajok közül a zongora-zene mellett a dalirodalmat is jelentős mértékben bővítette: népzene által ihletett alkotásokkal éppúgy, mint az expresszionizmushoz közelítő Ady-megzenésítésekkel.
Természetesen nem szabad megfeledkezni az életművet átszövő hat vonósnégyesről sem (1908-09, 1914-17, 1927, 1928, 1934, 1939), amely a legjelentősebb ciklus Beethoven kései vonósnégyesei óta. A cikk eredetileg a Bartók Tavasz Művészeti Hetek nyomtatott magazinjában jelent meg. Bartók kamarazenei munkásságának további fénypontja a két rendkívül összetett hegedű-zongora szonáta (1921-22), a pedagógiai célzatú 44 Duó két hegedűre (1932), a két zongorára és ütőhangszerekre koncipiált, rendkívül innovatív Szonáta (1937), a zongora, hegedű és klarinét szokatlan triójára írt Kontrasztok (1938), illetve a bachi magasságokat ostromló, szólóhegedűre írt Szonáta (1944). Zenekari művei ugyan sokszor rövid alkotások, némelyek közülük meglévő darabjainak hangszerelt változatai – például a két hegedűre és zongorára vagy zenekarra írt Rapszódia (1928) -, mégis Bartók nevéhez köthető a 20. század egyik legeredetibb zenekari darabja, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára címmel illetett tulajdonképpeni kamaraszimfónia (1936), illetve a korszak egyik leggyakrabban játszott zenekari műve, a Concerto (szintén "látens szimfónia"), amelyre 1944-es ősbemutatója óta a hangversenyrepertoár egyik "klasszikusaként" tekintenek.