Magyar Kultúra Napja Plakat
A magyar kultúra napja Kölcsey Ferenc (1790–1838) Anton Einsle festményén Ünneplik magyarok Tartalma, jelentése Kölcsey ekkor fejezte be a Himnuszt. A magyar kultúrát, irodalmat és művészetet ünneplik Ideje január 22. Magyar kultúra napja plakat. Kapcsolódó ünnep A magyar költészet napja Költészet világnapja A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823 -ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. [1] [2] Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Története [ szerkesztés] A napról való megemlékezés ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. Szavai szerint "ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának.
Magyar Kultúra Napja, Marcaliban
Mindenkinek! Mindenkor! Persze az igényt és a vágyat mégiscsak az egyes emberben kell felkelteni. Ezért a vásárlás és a fogyasztás az érzékekre próbál hatni és az élvezetekre csábít" – olvashatjuk a tárlat magyarázó szövegei között. Feltűnően szép a magyar világmárka, az Orion Rádió plakátja "Isten hozott testvér! " szlogenjével, 1941-ből. Vagy a Palma gumisarok reklámja 1947-ből. A tárlaton egy ilyen sarokkal készített cipőt is megnézhetünk. Magyar Kultúra Napja, Marcaliban. Aztán következik az ötvenes évek mesterségesen optimista világa, az ötéves terv, az általában soha vissza nem fizetett békekölcsönök kora jelenik meg a nagyközönségnek szánt reklámokon. A kissé édeskés, túlszínezett képeken mosolygó emberek teljesítik a naponta megkövetelt tejbeadást, 1951-ben. "A 3 éves tervet 2 és fél év alatt" – kiabálja, egy kalapácsos munkás a parlament kupolája és az egyik újjáépülő híd előterében. Ezek is kortörténeti dokumentumok, helyük van a tárlaton. Ahogyan az már lenni szokott, használati tárgyak is kísérik a kiállítást.
A plakát vizuális kommunikáció. A jó plakátot elsősorban nem olvassák, hanem nézik. Persze olvashatják is, de nem sok idő van rá, ezért ajánlatos úgy tervezni, hogy akár egyetlen pillantással is befogadható legyen. Az elmúlt száz év legjobb plakáttervezői jól tudták ezt, mondhatnánk azt is, hogy a kiállításon bemutatott plakátok a műfaj aranykorában készültek. A kiállítótermekben látható százhúsz nyomat egyáltalán nem kevés: átfogó módon mutatják be számunkra, hogy mit reklámoztak a különféle korszakokban. A századvégen, a millennium körüli években, a fellendülés korában az ezredéves kiállításra való felkészülés állt a középpontban. 1910 körül a gyorsan kapitalizálódó országban a feltörekvő gyáriparosok reklámozását tartották fontosnak, például Dréher Antal kőbányai serfőzdéiét. Az 1930-as években például Az Est -lapok kiadásában megjelent Pesti Napló népszerűsítését. A tömeges árutermelés egyenes következménye volt, hogy a termékeket hirdetni kellett. "A tömeges termelésre és fogyasztásra buzdító plakátok üzenete összefoglalható volna három szóban: Mindent!