Móricz Zsigmond Rokonok Elemzés – Húsvéti Szokások És Hagyományok | Altix

Értékelés: 175 szavazatból Szabó István 2005-ös filmje Móricz Zsigmond regényének második filmadaptációja. Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal. A főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon. A rokonok egy része nyakig benne van a Sertéstenyésztő panamában, a másik része meg nagyon szeretne bekerülni valami jó zsíros panamába. Kopjáss kicsit beleszeret a hatalomba és nagyon beleszeret egy rokonába. S végül elbukik, mert nem lehet valaki rokon és nem rokon egyszerre. De ő legalább levonja a konzekvenciát. A Sertéstenyésztő viszont ránk marad göndör mosolygással. Móricz Zsigmond (1879-1942) « Érettségi tételek. Bemutató dátuma: 2006. február 9. Forgalmazó: InterCom Stáblista:

• Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis
• Szabó István: Rokonok
• Móricz Zsigmond (1879-1942) « Érettségi tételek
• Hungarikumok :: Hagyományok és ünnepek :: Húsvéti népszokások
• Húsvéti szokások és hagyományok | Környe község

Irodalom - 11. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis

Tudomásul kell vennie, hogy rokonai az ő révén próbálnak érvényesülni. Szabó István: Rokonok. Felismeri, hogy új társadalmi helyzetében változtatnia kell az életvitelén és hogy ehhez pénzre van szüksége. A pénzhiány lehetne elbukásának az okozója, hiszen kialakulnak azok a szálak, amelyekkel a polgármester és a bankár behálóznák, korrupttá és függővé tennék őt is (a folyószámla, a megvásárolandó villa) – de Kopjáss inkább bízik a nagybátyja által felkínált üzletben (és miért ne tenne így, hiszen ő is tudja, hogy azért kell a rokonokat pozícióba juttatni, mert Magyarországon a hozzáértés helyett sokkal fontosabb a megbízhatóság). És ez lesz a veszte, hiszen amikor világossá válik, hogy feltárta a városi vezetők csalásait (a Sertéstenyésztő kapcsán elsikkasztott pénzek, a kiírt pályázat anyagának "ellopása"), ellene hozzák fel ugyanezt a vádat. A polgármester a saját korábbi szavait fordítja ellene, így szembesül azzal, hogy az igazság és a becsület (Kopjáss eszményei) a pénz és a rokonok világában nem érvényesül.

Szabó István: Rokonok

Jó példa erre a regényből a közvéleményt szolgáló sajtó cikkeinek polgármesteri cenzúrája. A politika összefonódik a pénzvilággal – a tisztségviselők érdekeltek a városi beruházásokban, cégek, bankok munkájában, ugyanakkor a közpénzeket büntetlenül elherdálhatják. Nincs adózási fegyelem, válságos a kiváltságos rétegen kívül esők szociális helyzete (munkanélküliség, végrehajtók megjelenése a bérleti díjat nem fizetőknél). Kopjáss István pontosan tudja, hogy min kellene változtatni. Azonban már első hivatali napján megérzi, hogy ha meg akarja őrizni a véletlenül elnyert pozíciót – ahol lehetősége nyílhat a változtatásokra –, meg kell alkudnia. Jól kifejezi ezt a polgármesternél és az ellenzéknél egyaránt sikeres mondata, "programja": "A kecske is jóllakjék, és a káposzta is megmaradjon. " A regény azt tárja fel, miként próbál Kopjáss megfelelni az eszméinek és az új hivatallal járó kötelezettségeinek. Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis. Hamar szembesül azzal, hogy kik és hogyan mozgatják a város politikai és gazdasági életét.

Móricz Zsigmond (1879-1942) &Laquo; Érettségi Tételek

A 19 század közepén az irodalomban új alak születik az ugynevezet Kisember. Elsőként Gogol: A köpönyeg című novellájában, Akakij Akakijevics személyében, akinek egyetlen vágya, hogy legyen egy új kabátja, ennek rendel alá mindent, a boldogságot, a beteljesülést. Akakijevics nem teljes ember, mondhatjuk torz, akit szánunk egyben nevetünk rajta, mosolygunk, s az ilyet nevezzük Groteszknek. Kis János is "leszármazottja" Akakijevicsnek, hiszen ő sem teljes ember, sem érzelmi, sem gondolatai nem voltak, karaktere sem átlagos, jellegtelen figura volt. A nagy lehetőség akkor érkezik az életébe, amikor földesuruknál lakodalom van. Mindent egyszerre szeretne megbosszulni, hiszen úgy gondolja az evéshez ő ért a legjobban. Emberi mértéken felülire vállalkozik, ki akarja enni Sarudi grófot vagyonából. Senkinek nem tűnik fel ezért Kis János élete is értelmetlen, úgy tűnik el a világból hogy még társainak sem tűnik fel. A kisszerű ember nevetséges, groteszk célját mindenáron el akarja érni, amibe végül bele is hal.

A húsvét a tavaszi ünnepek között is kiemelkedő fontosságú. Nevét arról kapta, hogy vasárnapjával zárul a Nagyböjt negyvennapos időszaka. A keresztény hagyományok mellett számos ősi népszokás és hiedelem is kapcsolódik hozzá, melyek közül a húsvéti nyuszi és a hímes tojás a legelterjedtebbek. Ahány ország, annyi szokás létezik a világon ezen a téren is, az alábbiak viszont kimondottan magyar területeken terjedtek el és talán még neked is ismerősek lehetnek. Húsvét: Dekorációs ötletek házilag, gyerekekkel Miért locsolkodunk húsvétkor? A húsvéti locsolás hagyománya Magyarországon kívül is előfordul, de kevesen emelték olyan művészi szintre, mint mi. Húsvéti szokások és hagyományok | Környe község. Eredetét tekintve több legendaváltozat is ismert vele kapcsolatban. Az egyik természetesen a Bibliához és Jézus feltámadásához kötődik. Ebben a változatban a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat igyekeztek locsolással elhallgattatni. Másik formája az ősi pogány hagyományokból ered és egyfajta termékenységvarázslat részeként alkalmazták.

Hungarikumok :: Hagyományok És Ünnepek :: Húsvéti Népszokások

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. Néhol a barka gyűjtésének is kialakultak hagyományai, például a századfordulón a göcseji iskolás fiúk fejükön süveggel, oldalukon fakarddal, a lányok fehér koszorúval a fejükön gyülekeztek az iskolában. Hungarikumok :: Hagyományok és ünnepek :: Húsvéti népszokások. A tavasz, a természet megújhodása az embert is a környezete megtisztítására készteti. Ezek a részint praktikus, részint mágikus cselekedetek a nagyhéthez kötődtek. A nagyhét jeles napjai nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. A nagyhét egyházi és laikus vallásos hagyományairól kötet más fejezetei bővebben szólnak. Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. A seprési tilalomnak a Tápió mentén azt a magyarázatot adták, hogy így elsepernék a locsolókat. Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem.

Húsvéti Szokások És Hagyományok | Környe Község

Idehaza többféle változat is elterjedt, a locsolóverssel és kölnivel történő öntözés csak a legújabb ezek közül. Szeged környékén a fiúk csoportokba verődve vitték a lányokat a legközelebbi kúthoz, ahol több vödör vízzel is meglocsolhattak egy-egy szerencsés fiatalt. Az Ipoly mentén ennél még szervezettebben ment a locsolkodás. Itt már vasárnap este tojást szedtek a fiúk a lányos házaktól, de a locsolás csak hétfőn kezdődött, a szegediekhez hasonlóan vödörrel. Hétfő délután aztán vendéglátással és hímestojással hálálták meg a lányok a figyelmet, mielőtt kedden ők is a fiúk locsolására indultak volna. Húsvéti korbácsolás Nem a vödörnyi jéghideg víz volt a legrosszabb dolog, amit a lányok húsvét hétfőn a nyakukba kaphattak. Fejér megyében és a Dunántúl egyes részein elterjedt népszokás volt a húsvéti korbácsolás, amihez fűzfavesszőből készített sibát használtak. Ez egy olyan korbács, amit 4-6-8, vagy 9 szálból fontak a férfiak, hogy megcsapkodhassák vele a lányokat. Rendszerint mondókával egészítették ki, amivel szépséget és egészséget kívántak a megkorbácsolt lányoknak, akik ezért borral, szalagokkal és piros tojással kínálták meg a legényeket.

Készíthetjük főtt tojásból, de ezt az ünnepek alatt jó, ha el is fogyasztjuk, de díszíthetünk kifújt tojásokat is, ezek hosszú ideig megőrizhetők. A hímestojás a tavaszi - húsvéti - ünnepkör ösi kultikus szimbóluma számos nép hitvilágában. 18 cikk | 1 / 2 oldal « 1 2 »