Váradi Hédi Betegsége | Miénk Itt A Tér
1949 és 1951 között a Magyar Írók Szövetségének főtitkára volt. Kiskőrös, 1954. január 4. Devecseri Gábor Kossuth-díjas író ünnepi beszédet mond a kiskőrösi kultúrházban. Magyar Fotó: Gink Károly Rákosista korszakában alkotta a legnagyobbat A sors különös fintora, hogy ebben a pártos időszakában született meg életművének legkiemelkedőbb alkotása, az Odüsszeia és az Iliász fordítása. A legfájdalmasabb titok: Psota Irénnek ezért nem születhetett soha gyermeke - Blikk Rúzs. Az Odüsszeia 1947-ben, az Iliász 1952-ben jelent meg, utóbbiért 1953-ban Kossuth-díjat kapott. Nagy érdeme, hogy az eposzok klasszikus mértékű, rendkívüli zeneiségű nyelvezetét ötvözte a korszerű magyar nyelvvel, ezáltal hozva olvasóihoz közel a homéroszi műveket. A teljes Homérosz-fordítás mellett neki köszönhetjük Catullus verseinek tolmácsolását, Ovidius Átváltozások és Firdauszi Királyok könyve című művének magyar változatát, Aiszkhülosz, Euripidész, Szophoklész, Plautus, Arisztophanész drámáinak számos fordítását. Budapest, 1953. március 15. Devecseri Gábor író, költő, műfordító, akit Kossuth-díjjal tüntettek ki.
- Váradi Hédi portré
- A legfájdalmasabb titok: Psota Irénnek ezért nem születhetett soha gyermeke - Blikk Rúzs
- Miénk itt alter eco
Váradi Hédi Portré
A Legfájdalmasabb Titok: Psota Irénnek Ezért Nem Születhetett Soha Gyermeke - Blikk Rúzs
Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, a hazai alternatív színjátszás egyik megteremtője lett. Izzó hangulatú, szinte lázas előadások részese volt, s mivel jelmezre sem volt pénzük, az előadásokon sokszor mezítláb játszottak. Itt élhette ki először rendezési vágyát is, a többi közt színpadra állította Don Quijote Gyurkó László-féle történetét. Négy év múlva, 1974-ben, amikor az amatőrök helyét szakmabeliek foglalták el, visszaszerződött a Nemzetibe. Két évig – Marton Endre igazgatása alatt – jól érezte magát, sokat játszott, utána viszont úgy érezte, mellőzik. Váradi Hédi portré. 1985-ben Győrbe ment, ahol elhalmozták szerepekkel, minden műfajban kipróbálhatta magát. Még a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett Cecíliáját is eljátszhatta, Madách Tragédiájában nő létére ő volt Lucifer. 1991-ben a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, ahol megkapta Orbánné parádés szerepét Örkény Macskajáték című drámájában. Sokat dolgozott, nem kímélte magát, még akkor sem, amikor egy szívroham képében megérkezett az első figyelmeztető jel.
Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, beszélni nem tudott, egy ideig nem is látott. Az orvosok nem sok jóval biztatták, azt mondták, hogy többé nem fog tudni járni, beszélni, de ő emberfeletti erőfeszítéssel mindkettőt megtanulta újra. Előbb csak magában szavalt verseket, majd hangosan olvasott, járni úgy tanult, hogy ötödik emeleti lakásából lifttel lement a földszintre, hogy gyalog visszalépcsőzzön. Fokozatosan a színpadra is visszatért: betegsége után egy évvel egy szöveg nélküli szerepben, az esztergomi várszínház A szentek kútja című előadásában néma koldusasszonyként lépett színpadra, majd Lorca Vérnász című drámájában kapott tizenöt mondatos szerepet az Új Színházban. Berek Kati Saroltként az István, a király ban (forrás:) Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan érvényesült, gyakran mondott verseket, legtöbbször József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit. Latinovits Zoltán letérdelt és kezet csókolt neki, miután hallotta előadásában Nagy László Menyegző című költeményét.
Kiss Kálmán, Pálinkás István, Szemere Brigitta, Bujáki Lívia, Gáspár Aladár, Böszörményi Márton verseit (és egyet Kemény Dezsőtől - bravó! Programok - Miénk itt a tér 2021 - Kiskunfélegyháza Város hivatalos honlapja. ) válogatták be a szerkesztők, Kálnay Adéltól verset és prózát is olvashatunk, és helyet kapott Zólyom Franciska, Solti Gyöngyi egy-egy írása is. Minden számot helyi alkotók művei illusztrálnak - most Móder Rezső munkáit járták körül. Keressék, böngésszék: mert miénk itt a tér. Keressék, böngésszék: mert miénk itt a tér.
Miénk Itt Alter Eco
Keressük meg Rákoscsaba főterét! Képzeletemben: a főtér a település központjában lévő messziről látható, nyílt, utcákkal körbevett terület, körülötte a település középületeivel, a legszebb üzleteivel, és néhány rangos polgár házával. Elhelyezkedését tekintve ennek a Csaba vezér tér felelne meg leginkább, ami nem is igazi tér, hanem csak a Péceli út kiszélesedése a Zrínyi utcánál. Mivel mind a két oldalán út is van, járda is van, a térnek nem sok hely marad, és az sem nagyon látszik az elburjánzott növényzettől. Ha Pécel felől nézzük, inkább egy járdaszigetre emlékeztet. Miénk itt a tér? | Rákoscsaba. Így írt a mai Csaba vezér térről Szánthó Géza 1912-ben: Piac-tér. – Voltaképpen ilyen felirattal nincs megkülönböztetőleg ellátva. Nem egyéb ez, mint a Kossuth Lajos utcának a kiszélesedése. Csak a köznyelven nevezik így, a hetenként itt kétszer tartani szokott piacról, melyek különösen nyáron nagy forgalmúak szoktak lenni. A mellékén fekvő köz és magánépületek és kiemelkedőbb üzletek: délnyugoti végén a góthikus stylusban, vörösses téglával díszítve, 1904-ben épített remek ref.
Az elmúlt több mint két évtizedben nyárbúcsúztatóként szervezték az eseményt. Minden évben nagy volt az érdeklődés. A késő délutánig tartó műsorfolyam idén is mosolyt csalt a szülők és a nézők arcára.