Jeli Arborétum Rododendron Virágzás 2021
Botanikai értékek és gyűjteményi sajátosságok Az arborétum markánsan elkülönülő részei maga a Park (fenyő-, nyír-, csarab- és havasszépe gyűjtemény), az alátelepített erdei fenyves és a Tájövezetek. A parki rész, az Ambrózy-szobor környéke a kert legrégebbi része, itt látható az eredeti és később kibővített Havasszépe (Rhododendron) gyűjtemény. Jeliben ma már több mint 300 rododendron faj és változat több ezer egyede él. Jeli Arborétum 2020 kirándulás - rododendron virágzás - Dollár Papa felfedezők klubja - YouTube. Az örökzöldek egyik természetes faja a ketaba havasszépe, mely a már kihalt katawba indián néptörzs nevét őrzi. Nagy lilásrózsaszín virágai május-júniusban nyílnak. A Kaukázusból származó grúziai havasszépe május közepétől nyíló nagy virágai meleg ciklámen színűek. Nagy, fehér, illatos virágú a koreai azálea. A lombhullató kurume havasszépe még levéltelen, lombfakadás előtti bokrait májusban teljesen beborítják a narancsszínű, rózsaszín vagy piros virágok. A gyűjtemény értékét emeli, hogy míg a nyugat-európai országokban található rododendron gyűjtemények túlnyomó többsége kertészeti fajtákból áll, addig a Jeli Arborétumban magonc eredetű, ezért genetikailag sokszínű idős állomány él.
Jeli Arborétum 2020 Kirándulás - Rododendron Virágzás - Dollár Papa Felfedezők Klubja - Youtube
A nyírfák, közönséges borókák és a seprőzanótok közé örökzöld növényeket ültetett. A cserjefoltokat nagy tömegben telepítette, a nyírfákhoz fenyőket társított. Az így létrehozott állományok egymást védték a nyári forró napsütéstől és a téli, hideg szelektől. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. A kialakult mikroklíma már alkalmas volt a rododendronok telepítésére. Ambrózy-Migazzi István 1933-as halála után erdésze, Vörös Lajos kezelte a kertet. A II. világháború alatt és az azt követő időkben az arborétumot nem gondozták, az 1950-es évekre a gróf Ambrózy-Migazzi István által telepített növényeknek csupán kis hányada maradt fent. A háború nyomai jelen vannak a gyűjteményben is, tank- és lövészárok, valamint egy ismeretlen katona sírja máig látható a Jeli Arborétumban. Az 1960-as és '70-es évektől aztán erdészek és botanikusok dolgoztak az arborétum fejlesztésén. A háborút követően a kertben fakadó Kaponyás-patak völgyében, közel 40 hektáron a világ 10 különböző részéről származó fajokkal képzett erdőfoltokat hoztak létre, melyeket tájövezetnek neveztek el.
Temes vármegyében, Újbázos községben (Trianon óta Romániához tartozik) Ambrózy unokafivéreivel, Lajossal és Andorral szintén arborétumot alapított, s ez ma az Újbázosi Arborétum. Ambrózy-Migazzi gróf Jeli érdekességeit hamar felfedezte, s a Magyar Kir. Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának lapjában, a Botanikai Közleményekben 1922 őszén azt írta: "Magyarországon e tavasszal léptem ismét kertészeti aktivitásba Vas megyében…" A mai Felsőkertben, 5 hektárnyi területen indította a munkát, s folytathatta 1933-ban bekövetkezett haláláig. 1932-ben súlyosan megbetegedett, de ezt eleinte titkolta családja elől, s a szokottnál is nagyobb ütemben szorgalmazta a kertben a vetést, dugványozást, ültetést. Majd egy augusztus eleji napon szólt erdészének, legkitartóbb munkatársának, Vörös Lajosnak: - Hozzon magával, kérem, egy kapát! - Milyen kapát, uram, hová megyünk? - Teljesen mindegy, milyen kapát hoz… Sokáig bujkáltak az őserdő sűrűségű borókásban, míg egy eldugott helyen Ambrózy meg nem állt.