Farkas Erika Kossuth Rádió C – Antarktisz - Klíma, Időjárás
– Aztán a nagyon titkos helyek elfogytak, de ettől még soha nem küzdünk témahiánnyal. Hiszen a magyar hallgatók nagy része a kevésbé rejtett helyekre sem igen jut el, így azok ugyanolyan érdekesek lehetnek, mint mondjuk, egy bánya, egy atomhulladék-lerakó vagy egy atomerőmű. Mindegyik helyen jártam már – ültem is a kettes blokk tetején Pakson, azóta sugárzom. Farkas Erikát tíz szerkesztő segíti. A témajavaslatokat folyamatosan gyűjtik, és rengeteg ötletet kapnak a hallgatóktól is. Két hónapra előre megvan, mivel foglalkoznak. A magyar közrádió hallgatottságát több éve nem mérik, amikor még mérték, naponta átlag 430 ezer ember hallgatta A helyet, erősebb témáknál a félmillió hallgató is összejött. A műsor ezzel a Reggeli Krónika és a Vendég a háznál mellett messze a Kossuth legnépszerűbb produkciója. Ikonikus műsorvezetője nyilván dúsgazdag ember, vetjük fel. – Nem panaszkodom – feleli Farkas Erika. 1. 253 adás, 500 különböző hely, 7. 500 riportalany és több tízezer kilométer. Szokatlan és érdekes helyekre kalauzolja a hallgatókat immár ötödik esztendeje a Kossuth Rádió A Hely című riportműsora.
- Farkas erika kossuth rádió model
- Farkas erika kossuth rádió 6
- Antarktisz - Felfedezése, története
- Északi Sark Felfedezése – Playfinque
- A Déli-sark felfedezése | televizio.sk
Farkas Erika Kossuth Rádió Model
– Fanatikus híve vagyok a nagyon okos embereknek, és szerencsére tíz év alatt sok ilyennel volt is alkalmam találkozni. Meg sok fura helyzettel is. Nem akarok megsérteni senkit, de tapasztalatom szerint az idegenvezető a legrettenetesebb interjúalany: rengeteget beszél, ha pedig megakasztják, visszaugrik az elejére, és kezdi megint onnan, hogy II. Erzsébet alapította… De volt már részeg riportalanyom is. Egy interjú amúgy alapvetően attól jó, ha el tudom érni, hogy az alany érdekesnek érezze magát. Ettől mindenki boldog lesz, megnyílik, és valóban egyre izgalmasabbakat mond. Ez mind csodás, de az átlagember akkor sem érti, hogy lehet bírni ezt a munkatempót. Farkas Erika bevallja: olykor már fárad. Elmúlt hatvan, néha igénye lenne a rendszerességre, ami ezt a munkakört még véletlenül sem jellemzi. Férje, aki másfél éve nyugdíjas, ugyancsak igényt tartana a társaságára, ahogyan két macskája és a kutyája is. Nem mintha ebben a pillanatban készülne rá, de ha egyszer nyugdíjba megy, nem fog unatkozni: amellett, hogy a képviselőfánktól a töltött káposztán át különféle ételekkel kényezteti majd "hedonista" urát – "híresen jól főzök", vallja be a műsorvezető minden álszerénység nélkül –, önkéntesként olvasásfoglalkozásokat akar tartani általános iskolásoknak.
Farkas Erika Kossuth Rádió 6
A Tigris kulisszái mögé ugyanis csak kevés egyszerű halandó kukkanthatott be addig – ráadásul kiderült, hogy a legnagyobb kínai piacként a köztudatban élő vásárhelyen valójában vietnamiak az árusok. A recept azóta sem változott sokat, tudjuk meg Farkas Erikától, aki A hely indulása óta annak műsorvezetőjeként dolgozik. A májusi jubileumig hallható 2590. adásból körülbelül 2500-at vezetett – csak akkor tartja más a mikrofont, ha ő nagy ritkán szabadságra megy –, így nem csoda, hogy neve és lénye szinte összeforrt a műsorral. Tizenegyedik évfolyamát éli az A Hely című klasszikus riportműsor. Címének megfelelően mindig helyszínen – gyakran titkos, rejtett vagy kevésség ismert – helyszínen készül, ott élő, dolgozó beszélgetőtársakkal élénk, barátságos légkörben. Szigorúan és divatosan szólva infotainment műsor, azaz szórakoztató ismeretterjesztő, de valójában ennél sokkal több- emberekről, terekről és tárgyakről beszélő derü. Többen – rangos, rutinos rádiósok – szerkesztik, a műsorvezető/ vezető riporter Farkas Erika.
– Egyik téma szüli a másikat. Arról, hogy melyik témát dolgozzuk fel, mindig a szerkesztőség dönt. A válogatás során egy dolog számít csupán, hogy valakiben kigyúljon a kíváncsiság. Tavaly az ezredik adás napján jelent meg A Hely címmel 13 riport a L'Harmattan kiadó gondozásában. Akkor arra voltunk kíváncsiak, melyek a slágertémák. – Általában, ami föld alatt vagy ami a levegőben van, ahol pórul járhat a műsorvezető és lehet nevetni vele vagy rajta – mesélte akkor a műsorvezető. A műsor alkotói gyakran járnak veszélyes helyeken és ilyenkor előfordul, hogy életre szóló – nem feltétlenül kellemes – emléket szereznek a stáb tagjai. Farkas Erika – Fotó: MTVA Nagy Zoltán – A legendás tűzoltó gyakorlótelep volt a legfélelmetesebb helyem, ahol a sötét, füsttel elárasztott labirintusban, 40 kilós gyakorlóban, bemikrofonozva kúsztam be egy lépcső alá. Eltévedtem és pánikrohamot kaptam. Úgy kellett kihúzni a füstből. – idézi fel emlékeit a műsorvezető. – Gyakran dolgozunk fel megható témákat is A Helyben, amely elesettekről, betegekről, gyerekekről, vagy szegényekről szól.
Az ismeretlen felfedezése és meghódításának gondolata mindig is ott motoszkált az emberek fejében. A sarkok különösen érdekesnek bizonyultak ebből a szempontból, ugyanis ott nincsenek égtájak. Bármerre néz az ember csak is egy irány van: vagy dél vagy észak. Rengetegen megkísérelték a sarkok felfedezését, ám keveseknek sikerült elérni odáig. A verseny folyamatosan jelen volt és egyre inkább kiéleződött a hódítások során! Déli sark felfedezése: A legelső expedíciók a sarkkörök felfedezése szempontjából a belga Adrian Gerlache nevéhez fűződnek. Az ő elsőtisztje volt a norvég Amundsen. Északi Sark Felfedezése – Playfinque. Hajójuk befagyott a jégbe és hónapokon keresztül ott rostokoltak, ám ők voltak az elsők, akik túlélték a sarki telet és végül épségben hazatértek! 1903-ban újabb expedíció indult, már Amundsen vezetésével, aki ekkor még az Északi-sarkot akarta meghódítani. A szívós Amundsen képtelen volt felhagyni álmával és mivel a felfedezők közül már többen körbe hajózták az északi-sarkvidéket keletről és nyugatról, de még senki sem érte el, így egyértelmű volt, hogy neki is részt kell vennie ebben az izgalmas, sokszor drámai eseményekkel is tűzdelt versenyben.
Antarktisz - Felfedezése, Története
Két éven keresztül tesztelte a hajót, hogy kikerülje az előző úthoz hasonló helyzeteket. 1903 júniusában indultak el, Nansen anyagi és erkölcsi támogatásával, először Grönlandra, ahol szánhúzó kutyákat vásároltak. Franklin útvonalán haladtak tovább, és augusztusban elérték a Beeckey- szigeteket, majd egy öbölbe értek, melyet Gjöa-Havennek neveztek el. Ez lett a bázisuk, hamarosan eszkimók is csapódtak hozzájuk, akikkel összebarátkoztak. Antarktisz - Felfedezése, története. A tél után elindultak az északi mágneses sark felé, melyet James Clark Ross fedezett fel, és méréseket végeztek. 1905 augusztusában nyugat felé vitorláztak tovább, és a Viktória-szigetnél találkoztak a Charles Henson hajóval, mely a Bering-szoroson át jött San Franciscóból. Ez azt jelentette, hogy megtalálták az Északnyugati átjárót, és ez hajózható is. Még egy telet eltöltöttek itt, és ezután Amundsen nekivágott az útnak a Bering-szoroson át és 1906 októberében megérkezett San Franciscóba. Amundsen még nem tett le tervéről, hogy a földrajzi északi sarkot elsőnek fedezze fel, de amikor először Frederick Cook, majd Peary bejelentette elsőségét, Amundsen lemondott arktiszi tervéről.
Északi Sark Felfedezése – Playfinque
Japán térképe 1752-ből 356 Halévy és Sadlier útjának térképe 410 Palgrave és Doughty útjának térképe 436
A Déli-Sark Felfedezése | Televizio.Sk
Earnest Shackleton a Birodalmi Transz-Antarktikus Expedíció keretein belül 1908-ban már a Déli-sark felé tartott, ám 180 kilométerrel a sarkpont előtt kénytelen volt visszafordulni (az ő útvonalát a Mount Everestet is elsőként megmászó Sir Edmund Hillary fejezte be 1957-ben). Miután 1909 tavaszán az amerikai Robert Peary elérte az Északi-sarkot, a Déli pólus felfedezése maradt az utolsó nagy feladat. Ezt később Roald Amundsen és Robert F. Scott 1911-1912-es tragikus versengése hozta el. A modern felfedezés korszakát Richard Byrd amerikai tiszt első antarktiszi repülésétől fogva számítják (1929. november 28-29. A Déli-sark felfedezése | televizio.sk. ). Az első térképek alapjául szolgáló légifelvételek az 1930-as és 50-es évektől állnak az expedíciók rendelkezésére. A Nemzetközi Geofizikai Év iránymutatásai adták a keretet a modern, tervszerű tudományos feltáráshoz, mely 1956 és 1958 között kezdődött. A gazdagabb országok ekkortól kezdtek állandó kutatóállomásokat építeni. A nemzetközi együttműködés eredményeként 1959. december elsején megszületett a kontinens életét ma is irányító Antarktiszi Egyezmény, mely 1961. június 23-án lépett életbe.
A változó időjárási viszonyok miatt minden expedíció egy kicsit más és más. Visszatérés a King George szigetre, majd repülés Punta Arenasba. Transzfer a szálláshelyre. Reggeli után transzfer a repülőtérre. Ellátás: teljes panzió, az étkezésekhez itallal. Az utazáshoz szükséges repülőjegyet meg tudja vásárolni irodánkban, budapesti vagy bécsi indulással. Pluszban lehet foglalni különféle helyszíni programokat, kirándulásokat. FIZETENDŐ FORINTBAN, AZ AKTUÁLIS K&H BANK ELADÁSI ÁRFOLYAMON. 2018/19-es szezon - betelt! 2019/20-as szezon 2019. dec. 2-9. 3 ágyas: 11. 395 USD, 2 ágyas: 12. 995 USD, 1 ágyas: 17. 395 USD 2019. 7-14. 12-19. 17-24. 22-29. 3 ágyas: 12. 995 USD, 2 ágyas: 14. 995 USD, 1 ágyas: 21. 495 USD jan. 3. 495 USD 2020. jan. 29-feb. feb. 1-8. 6-13. 11-18. 495 USD Az árak személyenként értendők. FIZETENDŐ FORINTBAN, AZ AKTUÁLIS K&H BANK ELADÁSI ÁRFOLYAMON. A részletekkel kapcsolatban örömmel adunk felvilágosítást a +36-96/318-033 vagy a 30/9022100 telefonszámon, illetve az e-mail címen.
Sok olyan hely van a világon, amely még felfedezésre vár. Ezek közül van, amelyik látogatható, és van, amelyik csak az olyan expedíciók számára nyitott, amelyek kutatás céljából jönnek létre. Akármelyik esetről is legyen szó, jó tisztában lenni a dolgokkal. A Déli-sark például egy olyan hely, amely rengeteg embernek felkelti a figyelmét. Tudni érdemes, hogy a Déli-sarkon uralkodó hőmérséklet sokkal alacsonyabb és zordabb, mint az Északi-saroké. Éppen ezért is van az, hogy az emberek nem nagyon élnek ezen a környéken a rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok miatt. A Déli-sark inkább az expedícióknak ad otthont. Az ilyenek során nagyon sok minden kiderül a Föld élővilágával és rejtélyeivel kapcsolatban. Hogyha Ön is kíváncsi lenne ezekre, akkor sok forrás áll a rendelkezésére, csak az a dolga, hogy válogasson közülük. Az ismeretterjesztő dokumentumfilmektől kezdve a hiteles szakmai könyveken át a kalandregényekig, vagy esetleg a történelmi dokumentumokig mindenhonnan szerezhet információkat.