Belépés - Prohardver!, Magyar Nemzeti Galéria
A nukleonoktól a magokig [ szerkesztés] A magfizika végső célja minden nukleáris kölcsönhatásnak a nukleonok között ható alapvető kölcsönhatásokból kiinduló leírása lenne. Ezt a magfizika mikroszkopikus vagy ab initio megközelítésének hívjuk. Két fő akadálya van e cél megvalósulásának: A soktest-probléma számítások nem triviálisak, és hatékony számítási technikákat kívánnak. Bizonyíték van arra, hogy két nukleonnál többet tartalmazó rendszerekben a háromnukleon-erők (és talán a négynukleon-erők, ötnukleon-erők is stb. ) elég jelentős szerepet játszanak. Frissítve: Befutott az Obi-Wan-sorozat első trailere | Gamekapocs. Így (legalább) a háromnukleon-potenciálokat bele kell venni a modellbe. Mindenesetre a számítási háttér állandó fejlődésének köszönhetően lehetővé vált a nukleáris héjmodelleknek a két- és háromnukleon potenciálokból való mikroszkopikus számolása, és eljutott a 12-es atomtömegig. Egy új, ígéretes közelítés az effektív térelméletek fejlesztése a nukleon-nukleon és háromnukleon erők konzisztens leírására. Nevezetesen a királis szimmetriasértés vizsgálható az effektív térelméletek nyelvén (amit királis perturbációelméletnek hívunk), ami lehetővé teszi a nukleonok közötti pioncserés kölcsönhatás perturbatív számolását.
Frissítve: Befutott Az Obi-Wan-Sorozat Első Trailere | Gamekapocs
... mármint a lényeg, hogy direkt van így.
Története [ szerkesztés] A magerő a magfizikában középponti szerepet töltött be, amióta csak James Chadwick 1932 -ben felfedezte a neutront. A magfizika hagyományos célja az atommag megértése a nukleonpárok közötti "csupasz" kölcsönhatás, azaz a nukleon-nukleon (NN) erők nyelvén. Hideki Yukawa tette 1935 -ben az első kísérletet a magerő természetének magyarázatára. Elmélete szerint tömeggel rendelkező bozonok (mezonok) közvetítik a két nukleon közötti kölcsönhatást. Bár a QCD fényében a mezonelméletet nem tekintjük többé alapvetőnek, a mezoncsere elve (ahol a hadronok elemi részecskék) a legjobban működő modell a kvantitatív NN potenciálok esetén. Történelmileg óriási feladatnak bizonyult a magerőnek csak fenomenologikus leírása is, és egy negyedszázadig tartott, amíg az első félempirikus kvantitatív modell megszületett az 1950-es évek közepén. Azóta nem történt alapvető előrehaladás a magerőhöz kapcsolódó elméletben és kísérletekben. A legalapvetőbb kérdéseket feltették az 1960-as és 1970-es években.
Az Allee pontosan egy ilyen közösségi tér, találkozóhely, és azért indítottunk tavaly év végén pályázatot képző- és iparművészek körében, hogy a fődíj részeként bevásárlóközpontunk megújulásának egyik leglátványosabb elemét, a Staccato alumínium-mozaikokból épülő óriásinstallációját adjuk oda felületként a legjobb koncepciónak. A Staccato egyszerre tisztelgés Szinyei életműve előtt, de egyúttal egy önálló művészeti alkotás is, ugyanakkor a legszélesebb közönséget elérő grandiózus dekorációs elem – emelte ki Bernád Judit bevásárlóközpont igazgató. – Nagy örömünkre szolgált, hogy az Allee a mi pályaművünket választotta a Staccato pályázaton, hiszen XI. kerületi lakosként mi is sokszor megfordulunk az Allee bevásárlóközpontban. Az volt a célunk, hogy olyan képeket válasszunk munkáink alapjául, amik mindenki számára ismerősek lehetnek és a modern elemek hozzáadásával parafrazeálva még közelebb hozhassuk ezeket a képeket a mai élet nyüzsgéséhez. Az egyik leghíresebb magyar festő, Szinyei Merse Pál képei tökéletesen megfeleltek erre a célra, és nem utolsósorban vidám, életörömöt sugárzó hangulatot kölcsönöznek az Allee megújuló belső tereinek.
Szinyei Merse Pal Kepek 3
Több mint 30 év eltelte után most a héten nyílt ismét Szinyei Merse Pál életmű-kiállítás a Nemzeti Galériában, amely a festő emlékévéhez kapcsolódva annak olyan ikonikus festményeit is szerepelteti, mint a Léghajó, a Majális vagy a Lilaruhás nő. Az Allee még tavaly év végén meghirdetett művészeti pályázatának idei győztes alkotása Szinyei fenti képeinek parafrázisai láthatók: a Léghajó, a Majális és a Lilaruhás nő szereplői átalakultak, és a huszonegyedik századot megidéző környezetbe kerültek át. – Egy művész emlékezetét, életművét talán jobban megőrzi a társadalom, ha alkotásai nem csak múzeumokban, hanem újragondolt formában a közösségi terekben, találkozóhelyeken a mai kor emberének nyelvén is képesek megszólítani az arra járókat. Az Allee pontosan egy ilyen közösségi tér, találkozóhely, és azért indítottunk tavaly év végén pályázatot képző- és iparművészek körében, hogy a fődíj részeként bevásárlóközpontunk megújulásának egyik leglátványosabb elemét, a Staccato alumínium-mozaikokból épülő óriásinstallációját adjuk oda felületként a legjobb koncepciónak.
Míg a Virágzó almafá t inkább a napfény formákat felbontó és színalakító ereje teszi impresszionistává, a pipacsos képeket a komplementer színekkel való képépítkezés. Monet-t is a színeknek ez a játéka izgatta, Nyárfák alatt című festménye jó példa erre. Monet a zöldek mellé kékeket tett, a pirosakat pedig sárgákkal egészítette ki, így az összhatás nagyon világos, derűs lett. Szinyei is előszeretettel használta a vörös-zöld színpárt, amely erőteljes, vibráló hatást kölcsönöz a kompozíciónak. Szinte tapintjuk a napsütötte levegő remegését, a forró vidéki nyár atmoszféráját. Komplementer színekből építkezik a Lila ruhás nő is: a sárgák, a lilák és a zöldek harmonikus egységbe foglalják a kompozíciót, amelynek izgalmát a tájképi környezet atmoszférikussága adja. Ebben az egységben több, tájba helyezett portrét látunk, amelyek lekövetik ennek az ikonográfiai típusnak a változását. A kiállítás érdekessége a színtannal foglalkozó egység, amely a színek és a színérzékelés tudományán keresztül segít értelmezni Szinyei színgazdag festményeit.