Trikál József: A Gondolkodás Művészete :: Szit Archív Könyvek: 180 Éve Nyílt Meg A Nemzeti Színház Pesten
- Trikál József: A gondolkodás művészete :: SZIT archív könyvek
- Nemzeti színház 1837
- Nemzeti színház 1837 coin
- Nemzeti színház 1837 s.
Trikál József: A Gondolkodás Művészete :: Szit Archív Könyvek
A legtöbb esetben... Ne legyen több áldozat! Aki alkoholista szülő vagy szülők gyermeke, vagy az, aki bármilyen egyéb függőségben szenvedő felnőtt mellett nőtt fel, nagyobb valószínűséggel lesz maga is... Megnézem »
Ez a kérdés túlmutat rajtunk, itt már a természet- és a társadalomtudomány, a jövőkutatás és a művészetek terepén járunk. Kutatói kíváncsiságra és alkotói vízióra egyaránt szükség van ahhoz, hogy ezekről a témákról gondolkodjunk; Barabási Albert-László kiállítása segít megérteni, mit mond a tudomány és mit mond a művészet a hálózatokról és a jövőnkről". Trikál József: A gondolkodás művészete :: SZIT archív könyvek. A Telekom rendezvénysorozata, a Most Fórum egy izgalmas beszélgetéssel teremtette meg a tárlat értelmezési keretét. A Winkler Nóra művészeti újságíró által vezetett kerekasztal-beszélgetésen a kiállítás témáját adó labor vezetője, Barabási Albert-László, illetve Szántó András író, művészeti tanácsadó járta körbe a hálózatkutatás és a művészet határterületeinek témakörét. A felvetésre, hogy pontosan hogyan fogalmazná meg kutatói ars poeticáját, Barabási Albert-László így válaszolt: "Molekulák, sejtek hálózata alkotja a fizikai, biológiai létünket, és nagyjából egymilliárd neuron hálózatának működése teremti meg a tudatunkat. A gazdaság is a benne részt vevő szereplők hálózataként működik.
A Nemzetiben 1884. június 30-án volt az utolsó operaelőadás, az új évadtól az operákat az 1884. szeptember 27-én megnyílt Operaházban vitték színre. A Nemzeti társulatában kezdetektől a kor legnagyobb magyar színészei szerepeltek: Laborfalvi Róza, Lendvay Márton, Fedák Sári, Újházi Ede, Ódry Árpád, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Major Tamás, Gobbi Hilda, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari, Garas Dezső és sokan mások. Sokáig kereste új helyét 71 év működés után, 1908 nyarán a Nemzeti Színház épületét tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták, 1913-ban lebontották. A társulat a mai Blaha Lujza térre költözött, az 1875-ben épült nagyobb és díszesebb Népszínház épületébe. Ezt akkoriban sem tartották végleges megoldásnak, mégis több mint fél évszázadig itt működött a színház. 1964. február 13-án a televízióban jelentették be, hogy a metróépítés miatt ezt az épületet is lebontják. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották, a bontás 1965. január 15-én kezdődött.
Nemzeti Színház 1837
Első igazgatónak Bajza Józsefet nevezték ki, aki a magyar nyelv pallérozása és az erkölcsök nemesítése mellett a magyar dráma felvirágoztatását tekintette céljának. A nyitó előadáson Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című drámáját játszották, később sikerre vitték Katona József Bánk bán ját, Szigligeti Ede, Jókai Mór, Csiky Gergely színműveit, de játszottak népszínműveket, sőt operát is. Az intézmény nevét 1840 augusztusában az országgyűlés XLIV. Törvénycikke változtatta Nemzeti Színházra, megfogalmazva: "mint nemzeti tulajdon országos pártolás alá vétetik. " Az 1840-es évek elejétől a társulatban a kor legnagyobb magyar színészei szerepeltek. Itt játszott: Déryné, Laborfalvy Róza, Lendvay Márton, Egressy Gábor, Megyeri Károly. 1849, a szabadságharc bukása után kezdetben csak a népszínmű virágzott, de ekkor indult hódító útjára a korszak legnagyobb sikere, Szigligeti Ede Liliomfi ja is. Szigligeti, aki 1873-1878 között igazgató is volt, új szerzők egész sorát fedezte fel a színháznak. 1874-ben az épület Skalnitzky Antal tervezte új homlokzatot kapott, 1883-ban villanyvilágítással látták el.
Nemzeti Színház 1837 Coin
A korabeli közvéleménykutatások szerint a nézők 89 százaléka kedvenc műsorának tartotta az élő színházi közvetítéseket. 1965-ben a TV Híradó a következő színdarabokról tudósított a szombatonként a Nemzetiből: Lear király bemutatójáról, Básti Lajos, a színház 54 éves vezető színészének főszereplésével. Az Oresteia bemutatójáról, a 56 éves Mezei Máriával. 80. születésnapján a Nemzeti Színház színpadán köszöntötték egy műsorral Gózon Gyulát. Végül a Major Tamás rendezte Coriolanus című drámát Kállai Ferenc és Szirtes Ádám adta elő, mindketten 40 évesek voltak akkor, partnerük meg a 37 éves Csernuss Mariann. "Az új Nemzeti Színház megtervezése és felépítése sokéves munkát jelent" – írják még az akkori újságok. Valóban. 1965-ben nemzetközi pályázatot írtak ki a Nemzeti Színház építészeti tervére a Dózsa György útra, de ez évtizedeken át halogatódott. Egy 71-es minisztériumi jelentésben ezt írják: "Az új Nemzeti Színház építésének elkezdésével a IV. ötéves terv, a népgazdaság teherbíró képességének mérlegelése alapján nem számolt, arra anyagi eszközöket nem irányzott elő. "
Nemzeti Színház 1837 S.
A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését. A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22 -től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották. A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották. 1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre.