Di Naye Kapelye — Wichmann Tamas Gyermekei

Kérem várjon, a nézőtér hamarosan újratölt világzene, jazz, könnyűzene 2009. október 1. csütörtök 19:30 — 22:30 Fesztivál Színház Müpa saját produkció Ezen a koncerten a közép-európai zsidó és a máramarosi ruszin zene találkozik. Di Naye Kapelye - A38 Hajó. A New York-i születésű Bob Cohen vezette Di Naye Kapelye (magyarul: "Az új zenekar") a régi idők jiddis dalait eleveníti fel, méghozzá úgy, ahogyan azt idős zsidó és cigány zenészektől tanulták el. Repertoárjuk egyaránt tartalmaz magyar, román, moldvai jiddis dalokat és tradicionális haszid zenét, s koncertjeiken a tánc, az ünneplés, az emlékezés is megjelenik a dalokon keresztül. S hogy a tradicionális zene ma... is mennyire élő lehet, arra bizonyíték, hogy a Di Naye Kapelye egyaránt nagy sikerrel játszik alternatív klubokban, zsidó esküvőkön és más zsidó ünnepeken. Zsidó dallamok a Técsői Banda játékában is szerepelnek, akárcsak orosz, román, cigány és magyar dalok. A Tisza felső szakaszán fekvő Técső és környéke legismertebb zenekara esküvőkön, temetéseken és a ruszinok jeles ünnepein játszik.

1. Di Naye Kapelye - A38 Hajó
2. Magyar Olimpiai Bizottság - „Wichmann Tamás egész pályafutását az olimpia szellemisége jellemezte”

Di Naye Kapelye - A38 Hajó

* ´86-nál tartottunk, amikor újra visszatért Magyarországra. New Yorkban akkoriban megritkult az élő kocsmai muzsika, hát nagyon jólesett az a kontextus, ami itt a táncházakban fellelhető volt. Egyre gyakrabban lépett meg Amerikából. Egy bostoni nyelvi központban tervezett kazettákat, elég lapos meló volt, lanyha fizetéssel, onnan szabadságoltatta magát. Jamaicában azokat az élő afrikai nyelveket kutatta, amelyekről pontosan tudta, hogy kihaltak már, így zavartalanul sütkérezhetett a partokon. "Már nem beszélnek jorubául" - jelentette, amint hazatért, majd kirukkolt a következő "nagyszabású" kutatási tervvel: Beszélik-e a cigányt Magyarországon? "Igen, beszélik" - szögezhette volna le, de már nem volt kinek - Bob ittragadt. * Áttelepült a klezmergyűjteménye is. A kelet-európai zsidó zene vonzónak + újdonságnak számított ezen az égtájon, úgyhogy Bob újra nekivágott Erdélynek a táncházi repertoárt frissíteni. De Máramaros kivételével már nem sok zsidó muzsikus élt Erdélyben, meg amúgy is, a magyar zsidóság régen megfeledkezett a jiddisről.

Akira Kuroszawa filmklasszikusa újra a mozivásznon! A skandináv nyomozó története korunkban játszódik. A hazai sorozatgyártás első közönségsikerei (Társas játék, Terápia) és a popkulturális mérföldkőnek számító Aranyélet után az HBO első, teljesen hazai fejlesztésű sorozata a 20. század eddig ritkán feldolgozott időszakát mutatja be. Április 1-jén a Comedy Centralon zárja országos turnéját a népszerű stand-upos! A Disney+, a The Walt Disney Company streaming szolgáltatása idén nyártól 42 országban és 11 új területen indul el. A Disney+ Magyarországon június 14-én indul. A szolgáltatást az alábbi árakon lehet majd igénybe venni: a havi előfizetés 2490 forint, az éves előfizetés pedig 24900 forint lesz. Magyarság Háza Filmklub Extra az Urániában.

Tamás még ide is elhozott egy vidám gyerekcsoportot, és – bár nagybetegen -, de még mindig örömmel volt velük együtt, szívből szurkoltak a női válogatottunknak. Fájdalommal búcsúzunk tőle, az egyik legkedvesebb, legönfeláldozóbb, legelkötelezettebb tagunktól, barátunktól. Isten Veled, Wichmann Tamás! Magyar Olimpiai Bizottság - „Wichmann Tamás egész pályafutását az olimpia szellemisége jellemezte”. Kiadó: Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület Az ötkarikás diadal azonban nem jött össze neki, pedig négy olimpián is szerepelt. Az 1968-as mexikóvárosin Petrikoviccsal kettesben 1000 méteren ezüstérmet szerzett, az 1972-es müncheni olimpián egyesben 1000 méteren lett második, 1976-ban Montrealban ugyanezen a távon bronzérmet akasztottak a nyakába. Az 1980-as moszkvai olimpián egyesben 500 méteren negyedik lett, 1000 méteren pedig, ahol a csapat legesélyesebb indulója volt, mindenki megdöbbenésére nem sokkal a rajt után feladta a versenyt, letette a lapátot, és utolsóként csorgott be… Saját bevallása szerint később sem tudta megfejteni, miért maradt el az olimpiai arany, részben annak tulajdonította, hogy itthon nem volt igazi partnere, többnyire egyedül kellett edzenie.

Magyar Olimpiai Bizottság - „Wichmann Tamás Egész Pályafutását Az Olimpia Szellemisége Jellemezte”

Mélyen Tisztelt Gyászoló Család, Tisztelt Búcsúzó Közösség! Megköszönjük és sokadszor meghajtjuk a fejünket Wichmann Tamás sporteredményei, bajnoki címei, érmei, sikerei előtt. Megköszönjük, hogy törődött a fiataljainkkal, hogy átadott nekik a kenuzás tudományából annyit, amennyit csak tehetett. Megköszönjük, hogy élete végéig büszke MTK-s volt, hogy sohasem tagadta meg a kék-fehér színeket, nem volt alkalom, amikor ne beszélt volna arról, hogy milyen fontos neki a sportközösségünk. Ezek mind-mind fontos dolgok és ismételten, sokadszor is köszönöm neki! De talán van még egy, a fentieknél is fontosabb dolog, amit Wichmann Tamás adott nekünk. Ez pedig a biztonság. Mi mindannyian szeretnénk, ha az életünkben – akár a magánéletünkre, akár a munkánkra gondolunk – megvolnának azok a biztos támaszok, amelyeknek mindig nekivethetjük a hátunkat. Az emberi természet ősi sajátja, hogy biztonságot keres. Biztonságot a családja, a barátai körében, a házában, biztonságot a munkájában. Egy sportközösség története sem alakul másként: egy sportegyesület is a biztonságot keresi.

Ez az egyik ok, amiért személyes gyászt érzek – Wichmann a gyerekkorom hőse volt. Egy régi poszteren fekete-fehérben, a kenuban térdelve, sötét haj, sötét bajusz, elszánt, sötéten világító szempár, egy indián vagy szamuráj, egy aszkéta, a győzelem aszkétája. Így akarom látni. Amikor rá gondoltam, sosem érdekelt, hogy a kajak-kenut hányan űzik a világon, nem érdekelt, hogy mi vagyunk a legsikeresebb "kajak-kenu nemzet", mert ő – ahogy később Kolonics Gyuri is, akit már személyesen ismertem, és aki végül belehalt a kenuba – valami sokkal többet hirdetett ennél. Hogy van az az élsport, sőt, van az az élet, ami nem az eredményekről szól, nem a győzelmekről és a díjakról. Hanem önmagunk legyőzéséről. A valamiért valakikkel veleszületett vagy beleoltott vágyról, hogy menni kell, mert nincs más értelme az életüknek, mint újra és újra legyőzni önmagukat. Cél az nincs, illetve ha van, az csak egy újabb rajtvonal. Az ilyen megszállottak nem tudni, hogyan keletkeznek, milyen gyerekkor, kezdeti játék válik egyszer csak nagyon komoly tétté, az élet értelmévé.