Isaac Asimov Könyvek: Irinyi János És A Gyufa
- Isaac asimov konyvek 5
- Isaac asimov konyvek video
- Isaac asimov konyvek online
- Irinyi János - Személyek - Energiapédia
- Ki volt a foszforos gyufa feltalálója? - 1932. május - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból
- Svéd Gyufa sorozatok | Biztonsági gyufa
Isaac Asimov Konyvek 5
Az Alapítvány politikájának egyik kulcsfontosságú játékszere az atomenergia A technológiai fejlődés, amely figyelemre méltó módon egybeesik a II. világháború történelmi kontextusával. Isaac Asimov futurisztikus világában az atomenergia a társadalom fejlődésének és sikerének mércéje és az elsődleges alku tárgya, amikor a Birodalom elbukik és a széttagolt bolygók a tudományos visszafejlődés állapotába kerülnek. Az atomfegyverek birtoklása fokozza a feszültséget az egymással szemben álló bolygók között és az atomenergiával működő áruk meggyőző kereskedelmi tárgyaknak bizonyulnak. Ami az Alapítvány trilógia mögött lapul A figyelemre méltó dolog azonban az, hogy Asimov atomerőműveket, bombákat és luxuscikkeket vizionált egy olyan időszakban, amikor a tudomány még csak gyerekcipőben járt és fejlődött. Az atombomba 1945-ben hullott le, az első működő atomreaktor 1948-ban épült meg és az első olyan erőmű, amely áramot termelt a villamosenergia-hálózat számára, 1954-ben nyílt meg. Asimov az Alapítvány trilógia első részét a negyvenes évek elején írta, így még nem lehetett szemtanúja az atommaghasadás gyakorlati alkalmazásának.
Isaac Asimov Konyvek Video
A sci-fi titán Isaac Asimov az Alapítvány trilógia szerzője valóban kiérdemli az "időtlen" jelzőt. Bár a regény először 1951-ben jelent meg, öt novellája közül négy pedig 1942-ben és 1944-ben, az elbeszélés politikája és a galaktikus színpadon szerves szerepet játszó tudomány ma is aktuális. Az Alapítvány nemcsak terjedelme miatt lenyűgöző, hanem azért is, mert a műfajában mércét állít. Az Alapítvány egy elég távoli jövőben játszódik Az emberiség elfelejtette a származási bolygóját és a hatalmas Galaktikus Birodalom romlásának korai időszakát öleli fel. Az öt, egymással összefüggő novella közül az első Hari Seldon pszichológus és matematikus politikai manőverezéseit részletezi, aki kifejlesztette a "pszichohistória" nevű tudományt. Ez a szociológiát, a statisztikát és a pszichológiát kombinálja, hogy megjósolja nagy embercsoportok jövőjét. Seldon statisztikailag megjósolta a Birodalom közelgő összeomlását és egy harmincezer évig tartó, szenvedéssel és barbarizmussal teli időszakot, mielőtt a hamvaiból feltámad egy Második Birodalom.
Isaac Asimov Konyvek Online
A megrendelés rögzítéséig elfogyhat! A termék megvásárlása után +0 Tündérpont jár regisztrált felhasználóink számára. #thumb-images# Az egérgörgő segítségével nagyíthatod vagy kicsinyítheted a képet. Tartsd nyomva a bal egérgombot, és az egérmutató mozgatásával föl, le, jobbra vagy balra navigálhatsz.
Az igazi szolgálat az államnak az, hogy már embrióban felismerje azt". A sci-fi híres, vagy talán hírhedt arról, hogy előre jelzi mind a tudomány, mind az emberiség állapotának alakulását. Az Alapítványt az teszi lenyűgözővé, hogy mennyire előrevetítette a következő évtizedek valós fejleményeit és hogy a benne fantáziált futurisztikus technológiák. Erőterek, űrutazás, ellenőrizetlen városi terjeszkedés… Nagy része még ma is utat talál a science fictionbe és a tudományos tényekbe. Ez a regény mérföldkőnek számít. Mércét állít a műfajnak mind a csúcstechnológiával, mind az emberi faj jövőjével való kölcsönhatása tekintetében. Ajánlunk pár oldalt ahol ingyen letölthetsz pdf könyveket és hangoskönyveket is: KAPCSOLÓDÓ: Asimov hangoskönyvek Könyvajánló(kategória) Könyvesbolt Debrecen
Hogyan befolyásolná ez az akkori politikai rendet? Mekkora hatalmat adna a pszichohistorikusoknak, ha – ahogy Hari Seldon állítja az Alapítványban – a pszichohistóriát ugyanolyan nehéz lenne megtanulni, mint az energiaátvitel fizikáját? Vajon az emberek száz évvel később is bíznak majd ezekben a jóslatokban és vajon a jóslatok ismerete megváltoztatja-e a viselkedésüket? Seldon jóslataival Asimov a pszichohistóriát arra használja, hogy a regényben egy tudományos-fantasztikus "alkalmat" teremtsen, egy olyan "mi lenne, ha"-t, amely a valós tudományban találja meg az eredetét, de túlmutat rajta és egy fiktív forgatókönyvbe torkollik. Ahogy az atomenergiát a fenntartható energia következő határának tekintették, úgy a pszichohistória is lehet a "következő határ" a szociológiában vagy a valószínűségi matematikában. Végül is, nem szeretnénk mindannyian tudni, mikor emelkedik fel egy új világhatalom, mikor törhet ki újra háború, mikor omlik össze végleg egy régi birodalom? Ahogy Asimov egyik kulcsszereplője fogalmaz: "Bármelyik bolond meg tudja mondani, ha egy válság bekövetkezik.
A feltalálóról Irinyi János (1817-1895) Erdélyben született. Többek között Debrecenben is tanult, de kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta találmányát, amit eladott egy Rómer István nevű gyufagyárosnak. A kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hohenheimi mezőgazdasági akadémiai tanulmányait. Berlinben, 1838-ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről. Értekezett a szikestalajok javításáról is, de ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat 1839-ben Pesten. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Svéd Gyufa sorozatok | Biztonsági gyufa. Az 1848–49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, a hagyomány szerint a híres 12 pontot is ő szövegezte. Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével.
Irinyi János - Személyek - Energiapédia
Magyar köztudat szerint Irinyi János hazánkfia 1836-ban, Bécsben találta fel a foszforos gyufát. Azt mondják, találmánya egy sikertelen előadási kísérletnek következménye. Előadás után azonnal beszerezte a szükséges anyagokat s másnap bemutatta a kész gyufát. Némelyek szerint találmányát néhány fillérért engedte át annak a szatócsnak, akitől a gyufa előállításához szükséges anyagokat vásárolta; mások szerint Rőmer István 80 forintot fizetett a találmányért. Bármelyik állítás legyen igaz, csak azt bizonyíthatja, hogy Irinyi találmányának világra szóló értékét nem ismerte fel. Tudjuk, hogy Rőmer István, Preshel János és Pollák A. M. Ki volt a foszforos gyufa feltalálója? - 1932. május - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. vetették meg Ausztria hatalmas gyufaiparnak alapját: de arról semmit sem tudunk, hogy Rőmer értékesítette-e vállalatuk fejlesztése érdekében Irinyi találmányát, vagy azt csak azért vette meg, hogy egy versenyvállalat keletkezését megakadályozza. Ellenben bizonyos, hogy Irinyi 1840 után 1848-ig, Pesten megpróbálta találmányának ipari és kereskedelmi értékesítését, de nem nagy szerencsével.
Ki Volt A Foszforos Gyufa Feltalálója? - 1932. Május - Huszadik Század - Sajtócikkek A Múlt Századból
Ebből áll a találmány. Egy F. nevű fiatalember azt a tanácsot adta: vegyek magamnak rá privilégiumot – írta később Irinyi. Irinyi János (Wikipedia) A mindössze 19 éves fiatalember a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte, így jutott el a ma is használatos biztonsági gyufa őséhez. A gyulladás során nem történt robbanás, és zajtalan volt – ezért nevezték biztonsági gyújtónak. Első Pesti Gyújtógyufák Magyar szabadalmi törvény akkoriban nem volt, osztrák szabadalmat Irinyi nem akart magának. Tőkéje sem volt, így találmányát még abban az évben, 1836-ban eladta Rómer István bécsi gyógyszerészmesternek. Irinyi János - Személyek - Energiapédia. Ő elkezdte a biztonsági gyufa tömeges gyártását, és hatalmas vagyonra tett szert. Irinyi pedig a kapott 60 forintból németországi kémiai és gazdasági tanulmányait finanszírozta. A tudománynak szentelte magát, elméleti kémiai értekezést írt a savakról, de foglalkozott a szikesedő talajok javítási lehetőségeivel is. 1840-ben tért haza, és megalapította saját gyárát, az Első Pesti Gyújtófák Gyárát.
Svéd Gyufa Sorozatok | Biztonsági Gyufa
A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt, jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. Mezőgazdasági kísérletei anyagilag tönkretették, s könyvelői állást kellett vállalnia, majd a debreceni István malom igazgatója lett. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen. A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufa A találmány lényege, hogy a gyufa fejében az addig használt a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte. Irinyi a foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni.
"Gyufásdoboznyi" a gyufa történetéről Irinyi tévesen vonult be a köztudatba a gyufa feltalálójaként, kétségtelen azonban, hogy jelentősen előrevitte a gyufagyártásra vonatkozó addigi ismereteket. Vizsgáljuk meg tehát, mi az, amit már előzőleg is tudtak, és miben állt Irinyi javaslatának újszerűsége! Szigorúan véve a gyufának nincs is feltalálója, de számos tudós nevét jegyzik, aki a tűzgyújtószerszámok ügyét előmozdította. 1680-ban, az ír származású gróf, Robert Boyle, a tudományos kémia egyik megalapítója, fehérfoszfort alkalmazott kénfejjel ellátott faforgács meggyújtására /2/. Olaszországban 1779-ben, Peil javasolta a "torinói gyertyák" bevezetését, egy évvel később pedig Franciaországban is elterjedt az ún. foszforos gyertya. Mindkettő lényegében Boyle gyújtójának elvét elevenítette fel azáltal, hogy a foszfort papírcsík vagy viaszos bél egyik végére vitték, és üvegcsőbe forrasztották. Felhasználáskor az üvegcsövecskét ugyanúgy nyitották fel, mint napjaink injekciós ampulláit. A foszfor a levegővel érintkezve öngyulladás révén a papírt is meggyújtotta: kényelmesen lehetett (mondjuk "a konyhába befordulva") rágyújtani a pipára.
Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott. Kossuth őt bízta meg, hogy lássa el az ágyúöntés és a puskaporgyártás feladatát, az állami gyárak felügyeletével. A nagyváradi lőporgyár vezetője volt őrnagyként. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után csak a tudományoknak élt, visszavonult a politikai élettől. Általában a nevéről csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége jelenik meg, pedig a kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, és jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában is. 1895. december 17-én hunyt el Vértesen. Képforrás: 1