Fúrt És Ásott Kút Tulajdonosok Figyelem! - Szécsény A Fejedelmi Város - Áder János Beszéde Augusztus 20
HelloVidék: Miért döntöttek így, kinek fog ez kedvezni? Győrffy Balázs: Ez nem egy új döntés, csak nem volt mindenki számára ismert a szabályozás. Hosszú távon mindenkinek fog kedvezni. Hamarosan megszületik a végleges döntés a fúrt kutakról. A víz az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele, így a vízkészletet érintő kérdések a társadalom egészét érintik. A hazai lakosság ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészletből történik, ezért különös jelentőséggel bír, hogyan gazdálkodunk vele. A vízkészlet-gazdálkodás számára fontos ismerni a vízkivételi pontokat, a kitermelt vízmennyiségeket. Ezek nem csak a mennyiségi vízgazdálkodáshoz fontosak, hanem a vízminőség miatt is, ezek a kutak ugyanis potenciális szennyező források is lehetnek, elszennyezhetik az ivóvízbázisainkat. Mára már a talajvizeinkből kitermelt vizek ivóvíz célú hasznosításra többnyire alkalmatlanok. Az illegálisan fúrt kutak a felszín alatti vízkészletet mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben veszélyeztetik, ezzel akár visszafordíthatatlan károkat is okozva a közös vízkincsben.
- Hamarosan megszületik a végleges döntés a fúrt kutakról
- WWF: Sérti az Alaptörvényt a vízgazdálkodási törvényjavaslat - Infostart.hu
- Áder jános újévi beszéde
- Áder jános ünnepi beszéde
Hamarosan Megszületik A Végleges Döntés A Fúrt Kutakról
"Ha környezeti probléma következik be vagy túlhasználják a vízkészletet, akkor ezt a hatást utólag korrigálni, már ha lehetséges, óriási összegbe kerül" - vélekedik a szakember. Olcsóbb engedélyezés során észlelni, ha a kút nem jó helyen van, vagy nem jól létesítik. Jobb megakadályozni egy kút létrehozását, mint ilyen problémákat utólag orvosolni, tette hozzá. A törvényjavaslatot november 10-én ismerték meg, azóta egyeztettek a témában érintett civilekkel és jogászokkal, és először a nyilvánossághoz intézett figyelemfelhívás mellett döntöttek. Amennyiben nem látják, hogy változás történik a jogalkotási folyamatban, akkor tesznek további lépéseket. WWF: Sérti az Alaptörvényt a vízgazdálkodási törvényjavaslat - Infostart.hu. Álláspontjuk szerint az, hogy a környezeti hatásvizsgálat nem történik meg, az alaptörvény bizonyos rendelkezéseivel ellentétes. Nyitókép: Pixabay
Wwf: Sérti Az Alaptörvényt A Vízgazdálkodási Törvényjavaslat - Infostart.Hu
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Alábbi cikkünkben a 2018/133–135. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk. E heti összeállításunkban a házi kutak létesítésével kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről és az adatkezelési eljárási díjakról olvashatnak. Tartalom: Alaptörvény-ellenesnek minősítette az AB az engedély nélküli kútfúrás előírását Adatkezelési engedélyezés eljárások díja Alaptörvény-ellenesnek minősítette az AB az engedély nélküli kútfúrás előírását A köztársasági elnök által indított előzetes normakontroll eljárásban az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) megállapította, hogy a 2018. július 20-án elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv. ) vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a alaptörvény-ellenes. A szóban forgó rendelkezések lehetővé tették volna ugyanis "a felszín alatti vizekből történő engedély és bejelentés nélküli vízkivétel"-t sértve a "visszalépés tilalmának elvét, és ezáltal az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdését és XXI.
Áder János ezt követően kitért az embereket közvetlenül ért veszteségekre is. Emlékeztetett arra, hogy 1918 és 1920 között Magyarországon több erőszakhullám is végigsöpört, háború utáni háború dúlt a Kárpát-medencében, százezrek rettegtek és kényszerültek menekülésre, vesztették el ingóságaikat. Áder János felidézte, hogy Magyarországot a béketárgyalásokra csak egy év késéssel hívták meg, álláspontját, érveit pedig nem mondhatta el, a külügyminiszterek tanácsa pedig csupán egy vitát szentelt a magyar határok ügyének. A wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták – hangsúlyozta. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy hazánk sorsáról nem 1920-ban döntöttek, hanem "jóval korábban, sunyi háttértárgyalásokon". Szerinte száz év elteltével joggal tehető fel a kérdés: békét hozott-e Trianon, segítette-e a térség fejlődését, csökkentette-e az etnikai feszültséget? Mindezekre a válasz nem, húsz évvel később az öldöklés folytatódott - mutatott rá a köztársasági elnök. A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - zárta beszédét Áder János államfő.
Áder János Újévi Beszéde
Emléknapi ülést tartott csütörtökön a parlament, Trianonra emlékezve. Az ülésen Áder János és felesége is megjelent, de jelen volt Orbán Viktor és a kormány tagjai, valamint mások mellett Szili Katalin is, valamint Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Domokos László ÁSZ-elnök is. A koronavírus miatt a határon túli magyarok képviselői nem tudtak elmenni az ülésre. Csak Áder János államfő és Kövér László házelnök szólalhatott fel (mindketten fideszesek), ellenzéki politikusok nem, amit Gulyás Gergely a Kormányinfón azzal indokolt, hogy nem akartak pártpolitikai vitát. Nyilatkozat a nemzeti önazonosságról A parlamentben felolvasták a nemzeti önazonosságról szóló nyilatkozatot, amit kormánypárti képviselők terjesztettek be. A nyilatkozatban - amelynek teljes szövege itt olvasható el - felhívják a kelet-közép-európai - és benne a Kárpát-medencei - államalkotó nemzetek parlamentjeit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeténél és az európai nemzetközi szervezeteknél közösen kezdeményezzék a nemzeti önazonossághoz való jognak, mint alapvető emberi jognak az elismertetését.
Áder János Ünnepi Beszéde
A köztársasági elnök kissé meg is hatódott. A beszéd a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson hangzott el. Cselekvő aktivitásnak nevezte Isten keresését és befogadását a köztársasági elnök az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson (NEK) pénteken mondott tanúságtételében. Áder János azt mondta: sokan gondolják, hogy Isten úgy segíti meg őket, hogy leül melléjük a padra vagy melléjük lép az utcán, és megkérdezi, miben segíthet. "A hit nem lehet passzív! " – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: jeleket mindannyian kapunk, de csak rajtunk múlik, hogy "sztorinak", vagy példázatnak tekintjük azokat. Rajtunk múlik, hogy a véletlent, vagy Isten keze munkáját látjuk benne – hangsúlyozta az államfő. Áder János tanúságtételként úgy fogalmazott, "ha az isteni törvények szerint élsz, ha jól sáfárkodsz a rád bízott talentumokkal, ha nem fizikai valójában, hanem szívedben, lelkedben, cselekedeteidben keresed Istent, akkor meg is találod. " A köztársasági elnök elmélkedésében Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a Földünkért mondott imából kiemelte azt a sort, hogy "szoros egységben vagyunk minden teremtménnyel végtelen világosságod felé vezető utunkon. "
Emlékeztetett a 10 évvel ezelőtt keletkezett kettős állampolgársági lehetőségre a határon túli magyarok számára, ezáltal "nemzettársak honfitársakká is váltak". Reményét fejezte ki, hogy a centenárium a szeretet és a tisztelet kifejezését hozná a Kárpát-medencében. Szűcs Lajos, a parlament jegyzője ezt követően felolvasta a centenáriumi nyilatkozatot, amelynek része, hogy a határon túlra szorult nemzetrészek az elmúlt száz évben különböző államalakulatban kellett, hogy éljenek, számuk folyamatosan csökkent, mára alig több, mint kétmillió. A határon túli magyarok az idők során a diszkrimináció számtalan formája miatt kellett, hogy szenvedjenek, jogaikat csorbítják, érdekeik érvényesítését meghiúsítják. A nyilatkozat tartalmazza, hogy Magyarország javasolja az ENSZ-nek, hogy legyen egyetemes emberi alapjog a nemzethez tartozás joga. Kövér László házelnök, úgy is mint a nyilatkozat előterjesztője az emlékülésen elmondta, a politikai nyilatkozat elfogadására nyomós okok vannak. A trianoni diktátum ugyanis nem csak a múlt, hanem a jelen is, és a jövővé is válhat, a kárpát-medencei magyarság közben keserves küzdelmet folytat a fennmaradásért.