A Nagy Földrajzi Felfedezések Okai És Következményei - Babérmeggy – Wikipédia
• Giordanio Bruno (középpont nélküli végtelen világegyetem • Ticho de Brache (Galilei mestere) 1546-1601, az első obszervatórium megalkotója; • Georgius Agricola (1494-1555) ásványtan és metallurgia megalapítója; • Paracelsus 1493-1541 között: orvos, botanikus, kémikus; • Servet Mihály (1511-1553) orvos (Genf) a vérkeringés felfedezője (Kálvin megégetteti);Torricelli, a barométer alkotója. A nagy földrajzi felfedezéseket lehetővé tevő műszaki találmányok: • puskapor használata, ágyú, puska; • tájoló (kompassz); navigációs műszerek (keresztbot=Jákob botja, gnomon, asztrolábium); • a part menti hajózás átalakul távolsági tengeri hajózássá; • új típusú vitorlázat; a hajó végén mélyen vízbe nyúló kormánylapát; • új vitorláshajó-típusok (caravella); • ételtartósítási eljárások (kétszersült, szárított-sózott hús, szárított zöldség); • Peter Henlein (1500) a zsebóra feltalálása; • Leonardo da Vinci (1452-1519) szivattyú, esztergapad, hidraulikus sajtó stb. 2015-ös történelem szóbeli érettségi tételek: 3.tétel - Nagy földrajzi felfedezések okai, következményei. • Johann Gutenberg (kb. 1400-1467): mozgatható fémbetűkkel való könyvnyomtatás nyomtató sajtóval, kétoldalas nyomás vászonrongyból készült papírra; • iránytű; térképek; ingaóra; távcső; hőmérő.
- 2015-ös történelem szóbeli érettségi tételek: 3.tétel - Nagy földrajzi felfedezések okai, következményei
- Balkáni babérmeggy szaporítása magról
2015-Ös Történelem Szóbeli Érettségi Tételek: 3.Tétel - Nagy Földrajzi Felfedezések Okai, Következményei
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ehhez a tanegységhez ismerned kell a következő fogalmakat: reneszánsz és humanizmus, céh és manufaktúra, Levante és Hanza, középkori tudomány és világkép Ebből a tanegységből megismered az Európán kívüli világ felfedezésének folyamatát. Felismerheted, hogy a múlt e folyamata mennyire befolyásolta napjaink viszonyait. Piacon járva, közértben vásárolva vajon eszedbe jut-e, hogy a kínálat egy része Európától távoli vidékekről származik? Paradicsom, paprika, burgonya, kukorica, pulyka, kávé, csokoládé – életünk mindennapjait meghatározó dolgok. Gondoltad volna, hogy mindezek évszázadokkal ezelőtti események következtében kerültek Európába és más földrészekre, s lettek fokozatosan életünk nélkülözhetetlen részévé? Vajon mi indította a hajósokat a kockázatos utakra, az ismeretlen felkutatására? Gondolj bele, a középkorban ismert világ meglehetősen kicsi volt. Csak a Földközi-tenger partvidékét foglalta magában, míg a Távol-Kelet csupán néhány kereskedő elbeszélése volt, amennyire a levantei útvonal alapján megismerhették.
A reneszánsz ember új iránti fogékonysága, a régi-új tudományos-technikai ismeretek kipróbálására való törekvése szintén nagy szerepet játszott a felfedezésekben. Az arabok által közvetített ismeretek alkalmazása, fejlesztése révén megjelent egy új hajótípus, a karavella. A fenekén lévő tőkesúly stabilabbá tette, így nagyobb vitorlázatot kaphatott, a farkormánnyal pedig jobban kormányozhatóvá vált, könnyebben váltott irányt. Az új megfigyelési eszközök, csillagászati ismeretek segítségével nőtt a tájékozódási képesség. Új tudományos felismerés, hogy a Föld gömbölyű. Toscanelli térképe már ez alapján készült. Kolumbusz ennek ismeretében élt, mit sem sejtve Amerikáról. A felfedezések első lépéseit a portugálok tették meg. A cél Afrika megkerülése volt. A század végére a spanyol király hajósai is felzárkóztak, nyugat felé keresve új utakat. A portugálok és spanyolok riválisként indították expedícióikat. 1494-ben Tordesillasban (ejtsd: tordeszijjaszban) a pápa közvetítésével osztották fel egymás között az újonnan felfedezett és még felfedezendő világot.
A balkáni babérmeggy, örökzöld babérmeggy vagy közönséges babérmeggy (Prunus laurocerasus) a Prunus nemzetség cseresznye (P. subg. Cerasus) alnemzetségébe és ezen belül is a babérmeggy (P. sect. Laurocerasus) fajcsoportba tartozó növényfaj. A kisebb levelű, alacsonyabb termetű változatok hazája a Balkán-félsziget, a magasabb és nagyobb levelű változatoké pedig Kis-Ázsia és a Kaukázus. Déli típusai nagy termetűek és nagy levelűek, míg északi áreahatár felé (a Balkánon) termete és levele egyre kisebb lesz, és a növény az erdők árnyékába húzódik. [1] Balkáni babérmeggy Természetvédelmi státusz Nem fenyegetett Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Core eudicots Superrosidae Rosidae Eurosids I Rend: Rózsavirágúak (Rosales) Család: Rózsafélék (Rosaceae) Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae) Nemzetség: Prunus Alnemzetség: Cseresznye (P. Cerasus) Fajcsoport: Babérmeggy (Prunus sect. Laurocerasus) Faj: P. Babérmeggy – Wikipédia. laurocerasus Tudományos név Prunus laurocerasus L. Szinonimák Cerasus laurocerasus (L. ) Cerasus laurocerasus (L. ) Loisel.
Balkáni Babérmeggy Szaporítása Magról
Levelei fénylőek, babérhoz hasonlóak, virágai gyertyaszerűen állnak, melyeknek színe fehér, dús virágú, fürtökben végződő és kellemes illatot árasztanak. Fényes fekete, tojás vagy gömb alakú termései, a madarak kedvenc eledelévé vált, terített asztalt kínálva a szűkösebb időkben. Milyen gondozást igényel a babérmeggy? Gondozását tekintve a babérmeggy nem tartozik a gondozás igényes növények közé, nem kell hozzá szakértelem, hogy kertünkbe telepítsük. Minden talaj megfelel számára, de az enyhén savanyú talajban érzi legjobban magát. Átlagos a tápanyagigénye, de az ültetéskor célszerű trágyát helyezni az ültető gödörbe. Ültetést követően intenzíven öntözzük a töveket. Ha gondoskodunk megfelelő vízutánpótlásról, gyorsabb és hatékonyabb lesz a növekedés. Később mikor már meggyökeresedett, jól bírja a száraz, meleg nyarakat is, öntözést kánikulában frissítés, párásítás céljából igényel. Balkáni babérmeggy – Wikipédia. Általában a babérmeggyre nem jellemző a megbetegedés, de előfordulhat, hogy számolnunk kell növényvédelmi feladatokkal, abban az esetben, ha valamilyen levélbetegség lépne fel.
1-1, 5 méteres magasságot elérő széles fajta, hosszú levelei lándzsásak, fényes felületűek, sötétzöld színűek. Prunus laurocerasus 'Piri': kifejlett magassága kb. 1 méter, sötétzöld levelei fényesek. Prunus laurocerasus 'Rotundifolia': kb. 3-6 méteres magasságot elérő, gyors növekedésű fajta, levelei nagyméretűek, élénkzöld színűek és fényesek. Prunus laurocerasus 'Zabeliana': kifejlett magassága kb. 1-1, 5 méter, elhajló ágú fajta, melynek levelei keskenyek, sötétzöld árnyalatúak és fényesek. Strapabíró, egyáltalán nem kényes növény, a meszes talajt azonban nem szereti. Jól fejlődik átlagosabb adottságú talajokba ültetve is, azonban meghálálja, ha ültetéskor, ezt követően pedig évente egyszer érett marhatrágyával vagy komposzttal javítjuk földjét. Ültethetjük akár kifejezetten árnyékos helyre is, bár ekkor kevésbé lesz dús. Öntözésre szükség lehet, a nyári kánikulák, tartósan száraz időszakok során. Balkáni babérmeggy szaporítása levélről. Az idős növények jó fagytűrők, a fiatal példányok esetében gondoskodjunk takarásról. Kártevőkre nem különösebben érzékeny, gombabetegségek viszont előfordulhatnak.