Rutherford-Féle Atommodell - Wikiwand: Új És Használt Szekrény, Szekrénysor, Polc Zalaegerszeg Környékén - Jófogás
Z*e az atommag töltése, ez oké. Az alfa-rész töltése 2*e, ez is oké. Amit nem értek, hogy hova lett az 1/4πϵ_0? Ez így is a Coulomb-erő? 2/2 anonim válasza: 68% Szerintem nézd meg a Maxwell-egyenleteket. A gyorsuló töltés esetén nem egyenletesen változik a töltés eloszlás a térben, így nem tűnik el az időderiváltja, így lesz mágneses tér is, a töltés mozgása miatt változó elektromos tér alapból van, a kettő indukálja egymást, … és így lett a csoka… izé, elektromágneses hullám. > "Amit nem értek, hogy hova lett az 1/4πϵ_0? Sulinet Tudásbázis. Ez így is a Coulomb-erő? " Arra gyanakszom, hogy Nagy Károly itt nem az SI, hanem a CGS mértékrendszert használja, és ott a Coulomb-törvényben k = 1 az epszilonos dolog helyett. Konstans szorzókon amúgy általában nem kell fennakadni, az tényleg csak mértékegység választást befolyásol. Főleg, ha az előjel is helyes. 2014. júl. 28. 22:55 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
- Sulinet Tudásbázis
- Rutherford-féle atommodell - Wikiwand
- Atommodellek - Fizika érettségi - Érettségi tételek
Sulinet TudáSbáZis
Kvantummechanikai atommodell Heisenberg és Schrödinger igyekeztek tovább kutatni, megmagyarázni a de Broglie-modell hiányosságait. Tisztán matematikai alapon építették fel atommodelljüket. Elméletük szerint az elektronok előfordulása a mag körüli valamely térrészben csak matematikai alapon, valószínűségekkel írható le. Ezt a képet még Einstein sem tudta elfogadni, mondván: "Isten nem kockajátékos". Atommodellek - Fizika érettségi - Érettségi tételek. Mindezzel megteremtődött a kvantumfizika alapja, melynek a mai napig óriási sikere van. A szilárd-test fizikában erre alapozva alkották meg a tranzisztort (1947), alkalmazták a szupravezetésre, vagyis extrém alacsony hőmérsékletekre. A nanotechnológia napjainkban szintén a kvantummechanika sikeres alkalmazása.
Rutherford-Féle Atommodell - Wikiwand
Atommodellek - Fizika Érettségi - Érettségi Tételek
Azt már 1897 óta tudtuk, hogy az atomokban vannak negatív töltésű részecskék, amiket a felfedező Thomson elektronoknak nevezett el. Mivel az is ismert volt, hogy az atomok összességében semlegesek, így egy atomban muszáj lennie valami pozitív töltésnek is. A Rutherford‑kísérlet eredménye szerint a pozitív töltés az atom közepén egy igen kicsi térrészben (az atommagban, ami latinul nukleusz) kell koncentrálódjon. Ez a pici atommag az atomnál \(\approx 100\ 000\)‑szer kisebb átmérőjű, mégis ő hordozza az atom össztömegének $\approx 99, 9\%$‑át. A körülötte lévő térrészben az elektonok nem "lebeghetnek", hiszen akkor a pozitív mag vonzása gyorsan magához rántaná őket, és bezuhannának a magba, ezért az elektronoknak valahogyan keringeniük kell a mag körül, hasonlóan ahhoz, ahogy a bolygók keringenek a számukra (gravitációs) vonzócentrumot jelentő Nap körül. A bolygómozgás évszázadok óta jól ismert, alaposan kidolgozott esetére analógiaként meg is született az atomok Rutherford‑féle "Naprendszer-modellje": A Rutherford-modell mindössze annyit állít, hogy a nagyon pici méretű, de az atom tömegének majdnem egészét hordozó, pozitív töltésű atommag körül keringenek a kis tömegű elektronok.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Rutherford-féle atommodell. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ernest Rutherford 1911-ben dolgozta ki atommodelljét, miután az ugyancsak róla elnevezett kísérlettel (más néven: Geiger–Marsden-kísérlet) bebizonyította a Thomson-féle atommodell tarthatatlanságát; kimutatta, hogy az atom tömegének túlnyomó része az atom által elfoglalt térrész egy piciny töredékében, az atommagban összpontosul. Bővebben: Rutherford-kísérlet Rutherford modelljében a negatív töltésű elektronok meghatározatlan módon keringenek az atommag körül, és a pozitív töltésű atommag elektrosztatikus vonzereje gátolja meg elszakadásukat.
Az elektronokat kvantumszámok segítségével jellemezzük. Főkvantumszám (n=1, 2, 3, …): a pálya nagyságával és az elektron energiájával van kapcsolatban, az azonos főkvantumszámú elektronok héjakat alkotnak (az n héjon az elektronok száma) Mellékkvantumszám (l=0, 1, 2, …, n-1): az elektronpálya alakjával van kapcsolatban, az elektron pálya-impulzusmomentumát adja meg. A pályákat s, p, d, f betűkkel jelöljük. Mágneses kvantumszám (m=-l, …, 0, …, l): az elektronpálya térbeli orientációjával van kapcsolatban. Az elektron pálya-impulzusmomentumának egy kitüntetett irányra való merőleges vetületét adja meg. Spinkvantumszám (s=-0, 5;0, 5): az elektron saját-impulzusmomentumának egy kitüntetett irányra eső merőleges vetületét adja meg. A kvantumszámokhoz kapcsolódik a Pauli-elv, ami kimondja hogy egy atomon belül két elektronnak nem lehet azonos mind a négy kvantumszáma 4. Színkép: folytonos/vonalas; kibocsátási (emissziós)/elnyelési(abszorpciós) Milyen a színképe az alábbi fényforrásoknak: hagyományos (wolfram szálas) izzó: folytonos, kibocsátási energiatakarékos (kompakt) fényforrás: vonalas, kibocsátási gyertya: folytonos napfény: vonalas, elnyelési
Egyszerű ügyintézés Egyszerűen vásárolhat bútort interneten keresztül. Több fizetési mód Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek. home Bárhol elérhető Vásároljon bútorokat a bolt felesleges felkeresése nélkül. Elég párszor kattintani.
Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. home Nem kell sehová mennie A bútor online elérhető. Széleskörű kínálat Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat