Arany János Nyomában: Kerékpártúra Békéscsabáról Nagyszalontára, Távdobó, Bojlis Orsók - Orsók - Horgász-Zóna Horgászcikk Webáruház
Csonkatoronytól - az Arany János Emlékmúzeumig Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában Bihar megyében. Neve a szláv Suleta személynévből ered, amely a Sulimir személynévből származik. A főtéren álló csonka torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték építeni és 1636-ban már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már említve volt, ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. Hajdú lakosai 1631-ben és egy évvel később I. Rákóczi Györgytől több pusztára nyernek adományleveleket. 1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, és a községből minden jószágokkal elmenekülnek. Várából mára csak a Csonka torony maradt fenn, melyben az Arany János Emlékmúzeum található. Megalapítását Arany László tette lehetővé, amikor 1885-ben a szülővárosnak ajándékozta apja bútorait, ruháinak és könyvtárának jelentős részét.
Arany János – Wikikönyvek
2018. augusztus 7., kedd, 14:54 Bár közvetlen leszármazottai nincsenek, a költő tágabb vérrokonsága elképesztően népes, becslések szerint 2000 főt számlál, akiknek zöme a bihari mezővárosban él. Immár 950 embernek van papírja arról, hogy vérrokona Arany Jánosnak. Az ezt igazoló emléklapot az Arany János Művelődési Egyesület és Nagyszalonta Polgármesteri Hivatala bocsátja ki, a Balogh László nyugalmazott tanár által elkészített Arany-családfa alapján. Balogh László hosszú évek óta foglalkozik az Arany család genealógiai kutatásával, amelynek forrása a helyi református egyházközség anyakönyve. Ennek legrégebbi, megmaradt feljegyzései 1760-ból valók. A családfát, amelyen jelenleg 6200 élő- és holt személy szerepel, tavaly, az Arany János-emlékév alkalmából tette közzé. A terebélyes leszármazási ábrát egy 84 méter hosszú, 1 méter széles molinóra nyomtatták ki, mely három hétig ki volt állítva a helyi Arany János Emlékmúzeum udvarán. Könyv formájában is megjelent, egyetlen példányban. Balogh László hangsúlyozza, hogy nem irodalomtörténész, a hajdúváros legnagyobb szülöttének családját kizárólag leszármazási szempontból kutatja.
Békéscsabán ebben az évben már több helyen és több módon emlékeztek meg a költőről. Most a túra elindulása előtt Bartus Gyula Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolásában hangzott el Arany János Kies ősz című verse, majd Szarvas Péter polgármester mondott rövid beszédet, amelyben kiemelte: az önkormányzat szívesen állt a kerékpártúra ötlete mellé, hogy segítsen népszerűsíteni a kerékpáros közlekedést és felidézni Arany János szellemiségét. A Fenntartható Térségért Alapítvány elnöke, Gyebnár Péter, és a Csabai Bihargóktól Papp Attila túravezető gyakorlati útmutatóval látta el az indulókat. Elmondták egyebek mellett azt is, hogy szervizautó megy a csapattal és motorosok biztosítják az utat, hogy minél biztonságosabb legyen a közlekedés, tekintettel arra, hogy ezúttal gyerekek is szép számban vállalkoztak az oda-vissza mintegy 100 kilométeres út megtételére. Ezután még közös fotó következett, és hét óra után el is indultak az emlékezők Nagyszalonta felé. Bár nem kerékpáron, de Szarvas Péter polgármester is elmegy Nagyszalontára, ahol az Arany portán Török László nagyszalontai polgármesterrel együtt mondanak beszédet és helyeznek el koszorút.
Ha versenyzésre adjuk a fejünket, akkor már nem lesz itt tanácsokra szükség...
Távdobó, Bojlis Orsók - Orsók - Horgász-Zóna Horgászcikk Webáruház
Webhelyünkön sütiket használunk olyan technikai funkciók támogatására, amelyek növelik a felhasználói élményt. Analitikai szolgáltatásokat is használunk. További információkért kattintson a gombra.