Fiat Uno Adatok | Az Impresszionizmus Sodrában – Magyar Festészet 1830-1920 | Szombat Online
Kezdőlap › Fiat › Fiat UNO (146A) 1. 0 I (1985) - Műszaki adatok ferdehátú, 3 / 5-ajtók, 5-ülések, méretek: 3690. 00 mm x 1560. 00 mm x 1420. 00 mm, tömeg: 740 kg, hengerűrtartalom: 999 cm 3, 4 henger, 2 szelepszám, max teljesítmény: 46 hp @ 5250 rpm, max nyomaték: 75 Nm @ 3250 rpm, gyorsulás (0-100): 17. 70 s, végsebesség: 145 km/h, váltók (automata/manuális): 5 / -, üzemanyagfajta: benzin, üzemanyag fogyasztás (városban, országúton, vegyes): 6. 7 l / 4. 6 l / 6. 4 l, gumiabroncs: 155/70 R13 Gyártó Fiat Sorozat UNO Modell (146A) 1. 0 I Első gyártási év 1985 Utolsó gyártási év 1995 Karosszéria ferdehátú Ajtók száma 3 / 5 Ülések száma 5 (öt) Tengelytáv 2360. 00 mm (milliméter) 7. 74 ft (láb) 92. 91 in (hüvelyk) 2. 3600 m (méter) Nyomtáv elöl 1340. 00 mm (milliméter) 4. 40 ft (láb) 52. Fiat uno adatok plus. 76 in (hüvelyk) 1. 3400 m (méter) Nyomtáv hátul 1300. 27 ft (láb) 51. 18 in (hüvelyk) 1. 3000 m (méter) Hosszúság 3690. 00 mm (milliméter) 12. 11 ft (láb) 145. 28 in (hüvelyk) 3. 6900 m (méter) Szélesség 1560.
- FIAT UNO 1.3 Dízel 1983-1989, dízel, ferdehátú, 1 288 cm³, manuális/kézi adatok (40746)
- Fiat UNO Műszaki Adatai. Változatok és gyártási év.
- Autómárkák :: Fiat :: Uno (1983-) | Típushiba - Autó tipushibák A-tól Z-ig
- Művészettörténet 8.: Az impresszionizmus művészete
- Renoir, a megosztó művész
Fiat Uno 1.3 Dízel 1983-1989, Dízel, Ferdehátú, 1 288 Cm³, Manuális/Kézi Adatok (40746)
Fiat Uno Műszaki Adatai. Változatok És Gyártási Év.
1 l/100 km 4. 7 l/100 km 45 LE / 5600 ford/min. 66 Nm / 3000 ford/min. 17. 9 sec 903 cm 3 1. 3 Super Diesel (45 LE) 45 LE sebesség fokozatok automata sebességváltóhoz 1300 cm 3 Egyéb specifikációk
Autómárkák :: Fiat :: Uno (1983-) | Típushiba - Autó Tipushibák A-Tól Z-Ig
00 mm (milliméter) 5. 12 ft (láb) 61. 42 in (hüvelyk) 1. 5600 m (méter) Magasság 1420. 66 ft (láb) 55. 91 in (hüvelyk) 1. 4200 m (méter) Csomagtér minimális térfogata 270. 0 l (liter) 9. 53 ft 3 (köbláb) 0. 27 m 3 (köbméter) 270000. 00 cm 3 (köbcentiméter) Csomagtér maximális térfogata 970. 0 l (liter) 34. Autómárkák :: Fiat :: Uno (1983-) | Típushiba - Autó tipushibák A-tól Z-ig. 26 ft 3 (köbláb) 0. 97 m 3 (köbméter) 970000. 00 cm 3 (köbcentiméter) Üres/Saját tömeg menetkészen 940 kg (kilogramm) 2072. 35 lbs (font) Megengedett össztömeg 1360 kg (kilogramm) 2998. 29 lbs (font) Üzemanyagtartály térfogata 40. 0 l (liter) 8. 80 gal GB (birodalmi gallon) 10. 57 gal US (amerikai gallon) Üzemanyagfajta benzin Üzemanyag-ellátó rendszer típusát többpontos üzemanyag-befecskendezés (MPFI) Motorbeépítés keresztirányú, orrmotor Hengerűrtartalom/Lökettérfogat 1372 cm 3 (köbcentiméter) Szelepvezérlés típusa - Feltöltés turbo Sűrítési viszony 7. 80: 1 Henger-elrendezés soros motor Hengerszám 4 (négy) Hengerenkénti szelepszám 2 (két) Hengerfurat 80. 50 mm (milliméter) 0. 26 ft (láb) 3.
76 in (hüvelyk) 0. 0700 m (méter) Löket 64. 90 mm (milliméter) 0. 21 ft (láb) 2. 56 in (hüvelyk) 0. 0649 m (méter) Maximális teljesítmény 46 hp (angol lóerő) 34. 3 kW (kilowatt) 46. 6 ps (metrikus lóerő) Legnagyobb/Maximális teljesítmény leadása 5250 rpm (percenkénti fordulatszám) Maximális nyomaték 75 Nm (newtonméter) 7. 6 kgm (kilogram-méter) 55. 3 ft-lb (láb-font) Legnagyobb/Maximális nyomaték elérése 3250 rpm (percenkénti fordulatszám) Gyorsulás 0-100 km/óra 17. 70 s (másodperc) Végsebesség 145 km/h (kilométer per óra) 90. FIAT UNO 1.3 Dízel 1983-1989, dízel, ferdehátú, 1 288 cm³, manuális/kézi adatok (40746). 10 mph (mérföld per óra) Üzemanyag fogyasztás városban 6. 7 l/100km (liter per száz kilométer) 1. 47 gal GB/100km (angol gallon per száz kilométer) 1. 77 gal US/100km (amerikai gallon per száz kilométer) 35. 11 mpg (mérföld per gallon) 9. 27 mpl (mérföld per liter) 14. 93 km/l (kilométer per liter) Üzemanyag fogyasztás országúton 4. 6 l/100km (liter per száz kilométer) 1. 01 gal GB/100km (angol gallon per száz kilométer) 1. 22 gal US/100km (amerikai gallon per száz kilométer) 51.
Felhagynak a clair-obscurnek és éles kontrasztjainak a használatával. Palettájukról hiányoznak a fekete, szürke, földszínek, csak a prizma színeivel festenek. Szerintük a szem elsődleges, mert annak közvetítésével történik az alkotás és befogadás. Diffúz (szétszórt) és illékony festészetet hoznak létre. Diagonális színcsíkokkal, színhorgokkal dolgoznak. Fontossá válik számukra a faktúra. Az impresszionizmus az első igazi izmus, mivel egyetlen esztétikai elvet vett alapnak. Egy elv abszolutizálása: 1. Közel férkőzni a jelenségvilághoz: a szabadban festeni 2. A jelenségvilág regisztratív megjelenítése, a látvány elfogadása, a jelenség és a lényeg egybeesése, ez a pozitivizmus. 3. Nem a megszokottat adják vissza, mellőzik az értelmet és frissen, spontán rácsodálkoznak a világra. Ez a szem "fiziológiai ártatlansága" 4. Központi élményük a tárgy előtti élmény: szín és folt élmény, ami nem kapcsolódik kifejezetten a tárgyi dolgokhoz. (Leonardo falas kísérlete, ahol a képzeletet ingerli a folt. )
Művészettörténet 8.: Az Impresszionizmus Művészete
A parton, 1873 Fotó: Web Gallery of Art Érdekes egybeesés, hogy az impresszionista stílus kezdetét és végét fémjelző két festőművész, Paul Cézanne és Édouard Manet azonos hónapban, januárban látták meg a napvilágot. A január 19-én született Cézanne munkásságáról a Cézanne és a megszilárdított fény című cikkünkben írtunk, most pedig Édouard Manet pályáját vesszük górcső alá. A 186 évvel ezelőtt, január 23-án született Manet az 1860-1870-es években készült festményeivel és felfedezéseivel megalapozta a 19. század második felében kibontakozó, új festészeti irányzatot, az impresszionizmust. Mutatjuk, hogyan. Előzmények: Courbet és a barbizoni festők A 19. század első évtizedeiben lezajlott az ipari forradalom, mely alapjaiban változtatta meg a társadalmi életet. Az olyan új vívmányok, mint a gőzhajó, a gőzmozdony és a vasút nagyban megkönnyítették a közlekedést, az elektromos távíró (morze) pedig a kommunikációt. Ennek következtében az emberek könnyebben kiszabadultak a városból, a vidék gyorsabban elérhetővé vált, és egyre inkább teret hódított a civilizációt kritizáló,?
Renoir, A Megosztó Művész
Hatása — A szimbolisták szellemisége táptalajt adott több modern irányzatnak, például a az expresszio-nizmus nak és a szürrealizmus nak. A szimbolizmus elválaszthatatlan volt a romantiká tól, a korszak minden idealista törekvése összegződött benne. — A realizmus sal és az impresszionizmus sal ellentétben a vizuális ábrázolást a valóságtól függetlennek, önállónak és a szubjektív elgondolás hordozójának tekintette. — A szín nel és a formá val gondolatokat és érzelmeket fordított le a festészet nyelvére. Képviseői Legjelentősebb képviselői közé tartoztak: -Paul GAUGUIN -Gustave MOREAU -Emile BERNARD -Henri ROUSSEAU -Odilon REDON -Ferdinand HODLER -Auguste RODIN ( szobrász) A magyar művészek közül CSONTVÁRY Kosztka Tivadar és GULÁCSY Lajos festészete sorolható ide. Odilon Redon (1840-1916) AZ ÁLMOK FESTŐJE — Pályája kezdetén kizárólag szénrajzokat és litográfiákat készített. — Litográfiái közül a legfontosabbak: -az Álomban (1879) -a Kezdetek (1883) -a Hódolat Goyának (1885) -az Ég (1886) -a Szent Antal megkísértése (1888) -A romlás virágai (1890) -valamint az Apokalipszis (1899) Az 1890 -es évektől képein megjelenik a szín és a fény.
Párizsban volt egy rövid impresszionista korszaka, majd palettája világosabbra váltott, ő pedig felhagyott a szociális témákkal, és elutazott Arles -ba. Itt a kék és a sárga variálása révén fejezte ki mondanivalóját. Ez a két intenzív szín az ő képein ugyanazt tölti be mint a bizánci művészetben az arany és kék. Nála a nap, a föld, az ég konkrét szimbólumai, de még inkább a belső ritmusok és vibrációk kifejezései. Ebben a szimbolizmusban még két szín, a vörös és a zöld is helyet kapott. Éjszakai kávéház című művéről ezt írta öccsének, Theónak Párizsba: "A helyiség vérvörös és sötétsárga, közepén zöld biliárd és négy citromsárga lámpa, mely narancssárgás, zöldes fényt vet. Mindenféle zöldek és vörösek harcolnak egymással: az apró alakokban, az üres, szomorú helyiségekben… Vörössel és zölddel próbáltam kifejezni a szenvedélyt. " Az, hogy így vall a színekről, Van Goghot az expresszionizmus előhírnökévé teszi. Arles -ból elutazott St. Rémybe, ahol az expresszió ereje a visszafogottabb színvilágból áttevődik a dinamizmusba.