József Attila Elégia Elemzés | Az Apa Film

August 8, 2024

Radnóti Miklós: Nem tudhatom - verselemzés - Keletkezése: A vers 1944 januárjában keletkezett. Európa a második világháború utolsó éveiben jár. A háborús pusztítások még nem érték el hazánkat, de a zsidó népességet már számtalan megkülönböztető törvény sújtotta. Radnóti sem taníthatott, alkalmi munkákból élt, többször elvitték munkaszolgálatra is, ahol megalázó feltételek mellett élt és dolgozott. Témája: A Nem tudhatom című versben az emberi és állampolgári jogaiból kitagadott költő hitet tesz hazaszeretetéről, hűségéről, elkötelezettségéről. Felrémlik a verset olvasva József Attila fohásza: "S mégis magyarnak számkivetve, Lelkem sikoltva megriad – édes Hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad! ” Szerkezete: Radnóti költészetére jellemző, hogy verseinek megkomponáltsága, szabályossága annál szembeszökőbb, minél nagyobb a káosz a külvilágban. Mintha a háború poklát, borzalmait a belső rend harmóniájával próbálná ellensúlyozni. Ez a szerkesztési elv tükröződik ebben a versben is: a költemény számszerűségét tekintve is tudatosan megkomponált.

József Attila: Külvárosi Éj (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek

József Attila: Elégia Mint ólmos ég alatt lecsapódva, telten, füst száll a szomorú táj felett, úgy leng a lelkem, alacsonyan. Leng, nem suhan. Te kemény lélek, te lágy képzelet! A valóság nehéz nyomait követve önnönmagadra, eredetedre tekints alá itt! Itt, hol a máskor oly híg ég alatt szikárló tűzfalak magányán a nyomor egykedvű csendje fenyegetően és esengve föloldja lassan a tömény bánatot a tűnődők szivén s elkeveri milliókéval. Az egész emberi világ itt készül. Itt minden csupa rom. Ernyőt nyit a kemény kutyatej az elhagyott gyárudvaron. Töredezett, apró ablakok fakó lépcsein szállnak a napok alá, a nyirkos homályba. Felelj - innen vagy? Innen-e, hogy el soha nem hagy a komor vágyakozás, hogy olyan légy, mint a többi nyomorult, kikbe e nagy kor beleszorult s arcukon eltorzul minden vonás? Itt pihensz, itt, hol e falánk erkölcsi rendet a sánta palánk rikácsolva őrzi, óvja. Magadra ismersz? Itt a lelkek egy megszerkesztett, szép, szilárd jövőt oly üresen várnak, mint ahogy a telkek köröskörül mélán és komorlón álmodoznak gyors zsibongást szövő magas házakról.

Sulinet TudáSbáZis

Kínlódó gyepüket sárba száradt üvegcserepek nézik fénytelen, merev szemmel. A buckákról néha gyüszünyi homok pereg alá... s olykor átcikkan, donog, egy-egy kék, zöld, vagy fekete légy, melyet az emberi hulladék, meg a rongy, rakottabb tájakról idevont. A maga módján itt is megterít a kamatra gyötört, áldott anyaföld. Egy vaslábasban sárga fű virít. Tudod-e, milyen öntudat kopár öröme húz-vonz, hogy e táj nem enged és miféle gazdag szenvedés taszít ide? Anyjához tér így az a gyermek, kit idegenben löknek, vernek. Igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz. Magaddal is csak itt bírhatsz, óh lélek! Ez a hazám. A vers keletkezésének időpontja ( 1933)- (Hitler hatalomra jutása- József Attila megérezte, hogy ez az esemény Magyarországon és a világon is iszonyatos lesz) Milyen történelmi eseménnyel magyarázható ez a megérzés: ( a fehérterror vezetői Hitler mellé álltak) A vers címe: sejtelmes, mert csak egy műfajt jelöl ( elégia= borús hangulat, gondolati, bölcseleti elemek) Jellemző kulcsszavak, amik kiolvashatók a címből: magány, bánat, komorság, álmodozás Hogyan tudnád igazolni, hogy mindez a kulcsszó benne van a költeményben?

Szabolcsi Miklós: József Attila-Versek Elemzése (Tankönyvkiadó Vállalat, 1987) - Antikvarium.Hu

Az Eszmélet 1934-ben keletkezett, az Éjszaka-versek egyike, kiemelkedő jelentőségű alkotás. A filozófiai igényű magyar költészet egyik remekművéről van szó, mely fölé emelkedik József Attila többi versének: talán csak az Ódá hoz, a Téli éjszaká hoz mérhető. Ugyanakkor rokon a többi verssel, amelyek az 1930-as évek szemléletvilágához tartoznak. Akkoriban József Attila nehéz időszakot élt át. A kommunista párttól és az elvtársaktól elszakadt, Szántó Judittal való élettársi kapcsolata megromlott és felbomlóban volt, ráadásul a fasizmus is előretört. A pszichoanalízis, amelyre járt, tudatosította benne gyermeki vágyait, és az eredménytelen kezelés után úgy érezte, nem tud felnőni, meglett emberré válni. Az önállóság, felnőttség problémája nagyon foglalkoztatta, ez kitűnők az elemzendő alkotásból is. Az Eszmélet összegző igényű mű, József Attila egyik legösszetettebb költeménye. Hosszabb időn át készült a megírására, ő maga is összegző műnek tartotta. Benne rendszerezi, áttekinti, amit eddig látott életében, amit felfog a világból.

József Attila: Elégia - Magyar Nyelv És Irodalom Korrepetálás Interneten

A vörös szín a vér szimbóluma lehet, Radnóti tudja, mi fog várni erre a számára fontos vidékre. A mű végén van egy fordulópont, ahol a költő leírja, hogy tisztában van az ország bűneivel: "Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép". Tudja, hogy mi se vagyunk különbek a többi népnél, mi is ugyanúgy célpontnak néztük más országok tájait, de ezek múltbéli történések, amikből tanulni kell, hogy ne forduljanak elő többet. Egyértelműen elítéli a háborút, mivel a legnagyobb csapásokat az ártatlanok szenvedik el: dolgozók, költők, csecsemők, akik mind bűntelenek, mégis értelmetlenül kell meghalniuk. Ezért példaként őket hozza fel, akiket meg kell védeni, de ők az egész nemzetet szimbolizálják. A csecsemők értelmében látja a jövőt, ők jelentik a reményt: "világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva". A világos-sötét ellentéte szintén a béke és az értelemmel teli gondolkodás és az értelmetlen háború harcát tükrözi. Csak akkor lehet menekvés, amikor jelt ír hazánkra újból a béke ujja, amikor a fojtott szóra friss szó lesz a felelet.

Hisz bûnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költõk is bûntelen, és csecsszopók, akikben megnõ az értelem, világít bennük, õrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval õk felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. (1944) Radnóti 1944-ben írta meg Nem tudhatom című elégiáját, a második világháború és a zsidóüldözés közepette. Mivel ő is zsidó származású volt, többször munkatáborba vitték annak ellenére, hogy magyarnak vallotta magát. Ezzel a verssel a háború hiábavalóságát, az emberi értékek elvetésének érthetetlenségét, valamint azt a hazaszeretet és empátiát fejezi ki, aminek talán oly híján vannak a magukat "nagy magyarnak" valló honfitársai. A vers címe és első sora is egy találgatással kezdődik, ami aztán az egész művet végigkíséri: " Nem tudhatom ". A költő nem érti, nem tudja, hogy mire jó ez az egész, mi értelme, és miért történik mindez, hiszen akik háborúznak, és emberéleteket oltanak ki, csupán a parancsokat hajtják végre, nem látják a mögöttes értékeket.

A film fordított irányú logikával dolgozik. Míg a végére nekünk sikerül valamelyest egymás mellé illesztenünk a puzzle-darabkákat és megfejtenünk a külvilág viszonyrendszerét, addig Anthony mentális állapota visszakerül egy emlékek előtti, tabula rasa állapotba, már magáról sem tudja eldönteni, hogy kicsoda. Olyan, mintha egy kör zárulna be: a végpont itt kísértetiesen hasonlít egy kezdeti, még magzati pillanathoz. És éppen emiatt Az apa nemcsak felállítja filmes eszközökkel a szellemi hanyatlás diagnózisát, de a megöregedésről is szinte költői leírást ad. Az öregség magányosságáról, az egyre érthetetlenebbé váló világ távolodásáról (és benne a mi szerepünk elhalványulásáról), a magunkba fordulásról, az élet végén a kiindulási ponthoz való visszatérésről is szól. Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Az Apa Teljes Film

Látszólag nem segít Anne élettársa (Rufus Sewell) sem, akinek már nagyon elege van nehéz természetű apósából és a vele járó teherből. Valóság és téveszme mosódik össze egy szívszorítóan hétköznapi szituációban, ami ugyan főleg az apa szemszögét vizsgálja, de érződik a lány belső vívódása is, aki egyrészt gondoskodni akar az apjáról, de a saját életét is szeretné élni. Az apa egyértelműen Anthony Hopkins jutalomjátéka. Florian Zeller mással a főszerepben el sem tudta képzelni a filmet: annyira Hopkinsra írta a figurát, hogy a keresztneve is Anthony, és a karakter születési dátuma is megegyezik a színészével. Az élményt csak erősíti a színész előélete, hiszen a legtöbbünk szemében Anthony Hopkins erős és veszélyes; olyasvalaki, akivel nem szívesen maradna kettesben az ember egy sötét utcán. Egyszerűen megdöbbentő Hannibal Lectert gyenge öregemberként - vagy úgy általában emberként - látni. Valóság és művészet ritkán mosódik össze ilyen szerencsésen. Claudia Puig interjút készít Anthony Hopkinsszal, Olivia Colmannel, and Florian Zeller-vel Forrás: Getty Images via AFP/AFI 2020/Getty Images Az apa egy végtelenül egyszerű és személyes film.

Az Apa Film.Com

Az apa című francia-angol filmdráma nyerte el a legjobb nemzetközi film kategóriában idén első ízben odaítélt díjat Kína legjelentősebb filmmustráján, a pénteken zárult hsziameni Arany Kakas és Száz Virág Fesztiválon. Az Anthony Hopkins főszereplésével forgatott 2020-as produkció négy másik filmmel, a Perzsa nyelvleckék című orosz-fehérorosz háborús drámával, a Pinocchio című amerikai-mexikói zenés animációs fantasyvel, A farkasok népe című ír-angol-francia animációs kalandfilmmel és a Happy Old Year (Boldog Óévet! ) thaiföldi filmdrámával versengett az újonnan létesített elismerésért. A negyvenéves fesztivál történetében első ízben díjaztak külföldi produkciót. A zsűri Island Keeper (A sziget őrzői) című, valós tényeket feldolgozó kínai filmdrámáját találta a legjobbnak, a legjobb rendező díját a Cliff Walkers (Sziklajárók) című történelmi kémthriller rendezője, Csang Ji-mou nyerte el. A című hollywoodi filmes szaklap szerint a szervezők azt szeretnék, ha a hsziameni Arany Kakas Fesztivál venné át a tajvani Arany Ló Fesztivál mint az "ázsiai Oscar" helyét.

Az Apa Film 2020

Anthony Hopkins egyik pillanatban egy elbűvölő öregúr, a másikban gonosz, retteg, esetlen – nem lennénk meglepve, ha egyes jelenetekben improvizált volna. Megkapó alakítást nyújt azonban Olivia Colman is, aki a film legfontosabb mellékszereplőjét játssza. Ahogy a fentebb említett ruhák, úgy Anne karaktere is abban segít minket, hogy, rövid időkre kizökkenve Anthony realitásából, be tudjuk lőni a valóság határait. Sokunknak ismerős lehet Anne helyzete, aki a magánéletének rovására, önfeláldozással és rengeteg extra energia beleölésével próbál a beteg apjáról gondoskodni, majd szakemberi segítséget szerzeni neki. Colman arcán ott van minden dilemma, nehéz érzelem, ami ezzel a szituációval együtt jár. Dolgozik benne az áldozatkészség, az állhatatosság, az apja iránt érzett szeretet és fájdalom, de egy megromlott házasság feszültsége, az apa sorozatos megalázó gesztusainak elviselése és a menekülés elhatalmasodó vágya is. Colman karakterének köszönhetően a film nemcsak a demens emberrel szemben tesz minket empatikussá, hanem bepillantást enged a beteggel egy légtérben élők, a törődés érzelmi és logisztikai kihívásaiba is.

Az Apa Film Streaming

Ismétlődések, követhetetlen napszakok, nehezen megfejthető cselekményi sorrend hoznak minket zavarba. Az egyetlen viszonyítási pont talán a szereplők ruhája: ezekből következtethetünk arra, hogy az, amit látunk, még ugyanazon a napon, vagy már egy másikon történik. Az időn kívül a tér is folyamatos torzulásban van. Szinte végig egy felső-középosztálybeli, polgári lakás enteriőrjét látjuk, amelyről eleinte azt hisszük, hogy az apa lakása, később kiderül, hogy a lányáé, Anne-é (Olivia Colman), majd jóval később már abban sem vagyunk biztosak, hogy egyáltalán ezen a helyszínen játszódott-e végig a cselekmény. Mind ez idő alatt pedig a lakás apró részleteiben változások következnek be: először csak a csempe színe módosul, aztán eltűnik egy festmény a falról, és így tovább. Hogy teljes legyen az azonosulás az apával, a körülötte megjelenő emberek, a közeli családtagok arca is deformálódik. Az egyik pillanatban még Olivia Colman alakítja Anthony lányát, a másikban már Olivia Williams. Különös férfiak (Rufus Sewell, Mark Gatiss) tűnnek fel a lakásban, akik a lehető legnagyobb természetességgel helyezik magukat kényelembe a fotelben, a kanapén, a vacsoraasztalnál, mintha csak évek óta ott laknának, Anthony számára azonban ezek az alakok idegen betolakodók.

Szereplők: Anthony Hopkins, Olivia Colman, Olivia Williams Anthony nyolcvan körüli férfi, egyre mélyebbre süllyed a demencia állapotába. Éppen elmarja maga mellől az ápolóját, amikor lánya, Anna bejelenti, hogy Londonból Párizsba költözik a barátjával. Ha az apa visszautasítja a gondozóját, a lánya kénytelen őt idősotthonba vinni. Anthony állítja, hogy nincs semmi problémája az emlékezőképességével, de egyre jobban kételkedni kezd szeretteiben, és nem tud visszaemlékezni élete fontos eseményeire sem. Elmosódnak a határok múlt és jelen között, eltorzul az idő, eltűnnek az ismerős arcok. Az apa rendezője, Florian Zeller napjaink egyik legsikeresebb színházrendezője, akit a szakma egyöntetűen korunk legizgalmasabb színdarabírójaként tart számon. Zeller első nagyjátékfilmjét saját színművéből készítette (a darab a Pesti Színházban jelenleg is műsoron van Kern András főszereplésével). Az apa az év egyik legsikeresebb filmje lett, igazi világszenzációt aratva. A film 6 Oscar-díj jelölést kapott, a legjobb film, adaptált forgatókönyv, színész, női mellékszereplő, vágás és látvány kategóriákban, ezek közül a legjobb adaptált forgatókönyv díját Florian Zeller és Christopher Hampton, a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat az immár kétszeres Oscar-díjas Anthony Hopkins (A bárányok hallgatnak, Hitchcock, Thor: Ragnarök) nyerte el.

Velem Eladó Ingatlanok