Szell A Léghajó
Családi Vasárnap Szinyei Merse Pállal
Magyar iparos ifjúság számára; Lévai, Rimaszombat, 1897 Héjas Endre: A léghajó a tudomány szolgálatában; Pesti Lloyd Társ. Ny., Bp., 1899 Tolnay Lajos: A tudományos léghajózás a magasabb légrétegek kutatásának szolgálatában; Pesti Ny., Bp., 1901 ( A Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet kisebb kiadványai) Alphonse Berget: Léghajózás és repülés; ford. Családi vasárnap Szinyei Merse Pállal. Bogdánfy Ödön; Természettudományi Társulat, Bp., 1911 ( Természettudományi Könyvkiadó Vállalat) Madarász László: A levegő meghódítása. A léghajózás és géprepülés története kezdettől a mai napig; Világirodalom, Bp., 1926 ( A hat világrész) Benda László: Andrée Salomon Austin, Fränkel Knut, Strindberg Nils. Az első léghajós sarki expedíció története; Délmagyarország, Szeged, 1932 Nagyrévi György: A léghajózás története magyar tükörben; s. n., Veszprém, 1962 ( A Veszprémi Bakonyi Múzeum füzetei) Kondor Lajos: Léghajók, repülőgépek; Móra, Bp., 1977 ( Kolibri könyvek) Rév Pál: Schwarz Dávid; GTE, Bp., 1981 Christopher Rawson: Repülünk.
Zigány Árpád: Száll A Léghajó
Ezekkel lehetővé vált Európa és Amerika között az Atlanti-óceán feletti utasszállítás is. A léghajózás a második világháború előtt élte virágkorát. Hanyatlását a hatalmas, hidrogéntöltésű Hindenburg léghajó 1937. május 6-án bekövetkezett katasztrófája indította el. A léghajók ezután gyorsan eltűntek a levegőből, és helyüket a repülőgépek vették át. Léghajózás Magyarországon [ szerkesztés] Az első hidrogénnel töltött léggömböt Szablik István piarista tanár bocsátotta fel 1784 -ben tudományos-kísérleti céllal az egykori pesti vásártéren (ma kb. Zigány Árpád: Száll a léghajó. az Erzsébet híd pesti hídfőjének a helyén). 1811-ben egy Menner nevű orvos szállt fel léggömbjével a Városligetben, és a Gyöngyös melletti Gencspusztán szállt le. Ő volt az első, aki Magyarországon ejtőernyőt használt: léggömbjéről állatokat eresztett le ejtőernyővel, ezek sértetlenül értek földet. Léhmann 1846-ban kétszer szállt fel a Városligetben. Az első nő, aki léghajóra szállt, Pálmay Ilka színésznő volt, Silberer léghajóján szállt fel a mai Lövölde térről 1883-ban.
Még egy korty, és elmegyek Nem félek már, hogy elveszek Még egy korty, és elhagyom A szél viszi el a sok bajom Hajnalban elindulok A folyón túlra eljutok Hosszú út, de ott vagy te Már nem hiányzik senki se Itt az idő, hogy talpra állj És az álmaidnak élj Itt az idő, hogy rám találj És a holnaptól ne félj Hisz eltűnt már a régi hó Száll velünk fent a léghajó Az égen át, a földön át Kiáltsuk együtt, hogy élni jó! Még egy korty, és vállalom Ha eldobom a bánatom Még egy korty, nem kérdezem Tudom, ma még repülsz velem Volt hogy fent, és volt hogy lent Az élet mindig mást üzent De itt vagyok, és itt vagy te Kiáltsuk együtt, hogy élni jó!