Elemek Periódusos Rendszere

Ez tankönyvenként eltérő lehet. Tehát a cikk-cakk vonal mentén elhelyezkedő elemek közül egyeseket félfémeknek tekintünk. Nincs hivatalos, egységes, definíció arra, hogy mely elemeket tekintünk félfémeknek, így egyes elemek besorolása kissé ellentmondásosnak tűnhet. De általánosságban ezeket tekintjük félfémeknek, s közülük valószínűleg a szilícium a legismertebb. A szilícium félvezető. Félfém, így a fémekhez hasonlóan vezeti az elektromos áramot, de nem olyan mértékben, mint a fémek. Általános kémia | Sulinet Tudásbázis. Ezek a köztes jellegű tulajdonságok néha hasznosnak bizonyulnak. Folytassuk a maradék elemekkel. A határvonal bal oldalán további fémek találhatók. A jobb oldalán pedig a többi nemfémes elem. Nemfémes elem a szén, a nitrogén, az oxigén, a foszfor, a kén. A periódusos rendszer tehát könnyedén felosztható néhány egyszerű meghatározás alapján. A következő videóban bővebben beszélünk az elektronszerkezetről, és megismerkedünk az átmeneti fémek fogalmával.

• Általános kémia | Sulinet Tudásbázis
• Periódusos rendszerbeli periódus – Wikipédia
• Folyékony elemek a periódusos rendszerben | Hi-Quality

ÁLtaláNos KéMia | Sulinet TudáSbáZis

Videóátirat Ebben a videóban megismerkedünk a periódusos rendszerrel. Az elemeket csoportokba fogjuk rendezni. Ahogy áttekintjük az itt feltüntetett fogalmakat, sorban kipipálom majd, amelyeket megbeszéltünk. A csoportok a periódusos rendszer függőleges oszlopai. Ha átjövünk ide, láthatjuk, hogy ezek az elemek mind ugyanabban a függőleges oszlopban vannak. Ezek az elemek tehát azonos csoportba tartoznak. Ezt nevezzük az 1. csoportnak. Ezek a további elemek szintén ugyanabban az oszlopban helyezkednek el. Így ezek szintén egy csoportot alkotnak, ezt pedig a 2. csoportnak nevezzük. A számozást folytatva, ezek lesznek sorra a 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. Periódusos rendszerbeli periódus – Wikipédia. csoportok. Ezután itt felül folytatva újabb függőleges oszlopok következnek, 13., 14., 15., 16., 17. és végül 18. sorszámmal. Ez a csoportok számozásának az egyik módja. A csoportok számozására más módszer is létezik, amely szerint az iménti 1. csoport neve 1. A, a 2. csoport neve 2. A. Ezután kihagyjuk a 3-12. csoportokat, folytatjuk a számozást.

Újabb tudósok a triádokon túlmutató kémiai összefüggéseket fedeztek fel: a fluor bekerült a klór, bróm és jód mellé; a kén, oxigén, szelén és tellúr egy családba kerültek; a nitrogén, foszfor, arzén, antimon és bizmut pedig egy újabb csoportot alkotott. John Newlands angol kémikus 1865-ben észrevette, hogy ha az elemeket növekvő atomtömeg szerint sorrendbe állítja, minden nyolcadik hasonló fizikai és kémiai sajátosságokat mutat, amit a zenei oktávokhoz hasonlított. Folyékony elemek a periódusos rendszerben | Hi-Quality. Bár néhány elem esetén jól működött, Newland oktávjai két ok miatt bizonyultak hibásnak: A kalciumnál nagyobb atomtömegű elemekre nem volt igaz Miután több elemet (például a héliumot, neont, argont) felfedeztek, az új elemek nem fértek bele a táblázatba Végül 1869-ben az orosz kémia professzor, Mengyelejev, és négy hónappal később a német Julius Lothar Meyer egymástól függetlenül készítették el az első periódusos rendszert, melyben az elemeket tömegük szerint rakták sorba. Azonban Mengyelejev néhány elemet a sorrendtől eltérően helyezett el, hogy a tulajdonságaik jobban igazodjanak a szomszédjaikhoz, kijavította néhány elem atomtömegét, és megjósolta a táblázat még akkor üres helyeire kerülő elemek felfedezését, és azok tulajdonságait.

Periódusos Rendszerbeli Periódus – Wikipédia

a molekulák kinetikus energiája nem változik, viszont többször üköznek egymással, az edény fallal, nő a nyomás p1·V1 = p2·V2 Dr. Molnárné Dr. Hamvas Lívia 34 Gáztörvények – ideális gázok P=áll; Charles 1787, Gay-Lussac 1802 (V = bT) Kelvin – abszolút hőmérsékleti skála; 0 oC = 273, 15 K E = 3/2*R⋅T, Az ütközések a nyomás: kitágul (nő a térfogat) térfogat 35 Gáztörvények – ideális gázok T=áll; p=áll Gay-Lussac 1808: 1808 a gázok kis térfogatai kis egész számok arányában reagálnak Avogadro 1811: 1811 gázok egyenlő térfogataiban egyenlő a molekulák száma. Az elemi gázok kétatomos molekulákat alkotnak 36 37 38 39 40

Mindezek alapján érthető, hogy miért nem lehet minden elem relatív atomtömege kerek egész szám. A lényeg tehát az, hogy ha pontosan egységnyinek (azaz 1, 0000-nek) vesszük a 1 H izotóp tömegét, akkor például nem pontosan 12, 0000 a 12 C izotóp és nem pontosan 16, 0000 a 16 O izotóp tömege. Az eltérő relatív tömegnek az is oka, hogy a proton és a neutron tömege csak az atomon kívül annyi, amennyit a táblázat tartalmaz. Az atomok létrejöttekor nem érvényesül a tömegmegmaradás törvénye. Ekkor ugyanis akkora energia szabadul fel, hogy az jelentős tömeget rabol el a rendszerből. Ezzel a tömeghiánnyal (ún. tömegdefektus) Einstein foglalkozott relativitás elméletében. Azt is érdekes lenne kiszámítani, hogy vajon mennyire tér el egy-egy elem relatív atomtömege, ha egységnyinek a 1 H helyett a 12 C tömegének 1/12, a 14 N tömegének 1/14 vagy a 16 O tömegének 1/16 részét vesszük. Az atom relatív tömege azt mutatja meg, hogy az adott atom hányszor nagyobb tömegű a 12 C izotóp tömegének 1/12 részénél.

Folyékony Elemek A Periódusos Rendszerben | Hi-Quality

Ezek itt tehát az alkálifémek. Az alkálifémek puha, ezüstszínű fémek, amelyek rendkívül reakcióképesek. Az elemek csoportokba rendezésének egyik szépsége éppen az, hogy az egyazon csoportba kerülő elemek kémiailag hasonlóak. Így az alkálifémek hasonlóan reagálnak. Például minden alkálifém reagál vízzel. Az alkálifémek olyannyira reakcióképesek, hogy a természetben nem is fordulnak elő elemi állapotban. Odakint sétálva az ember nem botlik bele egy földön heverő nátriumdarabba. A természetben más elemekkel képzett vegyületeikben fordulnak elő. Beszéljünk a hidrogénről, mert a hidrogén is az 1. csoportban van, mégsem alkálifém. A hidrogén nemfémes elem. Ezt zölddel jelölöm, a zöld színt fogom használni a nemfémek jelölésére. A hidrogén a kivétel az 1. csoport elemei között. Ezután térjünk át az alkáliföldfémekre. Ezek a 2., vagy 2. A csoportban találhatók. A magnézium, a kalcium, a stroncium az alkáliföldfémek közé tartoznak. Az alkáliföldfémek is reakcióképesek – bár nem annyira, mint az 1. csoportban lévő fémek, de a természetben ezek sem fordulnak elő elemi állapotban.