Gulyás János: Fizika (Akkord Kiadó Kft.-Panem Kft., 1994) - Antikvarium.Hu
Képlettel: Megjegyzés az általános tömegvonzás törvényéhez Az általános tömegvonzás törvényének megfogalmazásában pontszerű testek szerepelnek, azonban a törvény valóságos testekre is kiterjeszthető. Például homogén tömegeloszlású vagy héjas szerkezetű gömbszimmetrikus testekre azzal a megszorítással érvényes, hogy a test a tömegvonzásban úgy viselkedik, mintha a teljes tömeg a középpontban lenne koncentrálva. A szabadon eső testre alkalmazva a kölcsönhatásban részt vevő Földet úgy kell számolni, mintha a földgolyó középpontjában lenne egyesítve a Föld teljes tömege.
- Fizika - 9. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
- Az általános tömegvonzás törvénye by Antal Otvos
- Simon Béla: Fizika középfokon I. (Shannon Information Service, 2003) - antikvarium.hu
Fizika - 9. éVfolyam | Sulinet TudáSbáZis
Az Általános Tömegvonzás Törvénye By Antal Otvos
Felismerte, hogy egy vékony szál - adott nagyságú forgatónyomaték hatására bekövetkező - elfordulása fordítottan arányos a szál átmérőjének negyedik hatványával. Tehát a kicsi erő hatására létrejövő forgatónyomaték is képes könnyebben észlelhető nagy elfordulást létrehozni, ha elég vékony a szál. Így nagyon kicsiny hatás kimutatására is alkalmas eszközt talált fel. [3] Ezen ötlet alapján John Michell természetfilozófus és geológus épített egy a Föld átlagos sűrűségének meghatározására tervezett elrendezést. A kísérletet azonban már Cavendish végezte el. [4] [5] A műszer egy torziós huzalra felfüggesztett, 1, 8 m hosszú farúdból állt, aminek két végén egy-egy 5 cm átmérőjű ólomgolyó ( m) volt. Fizika - 9. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. A két golyó mellé, kis távolságra egy-egy 160 kilogrammos ólomgömböt ( M) függesztett úgy, hogy azok maguk felé vonzották a kisebb golyókat, ezzel az ingát elfordítva, a torziós szálat elcsavarva. Hogy elkerülje a légáramlatok zavaró hatását, Cavendish a roppant érzékeny berendezést huzatmentes helyiségben állította fel, azon belül is egy vastag falú, 3 méteres zárt fadobozban, és az inga elfordulását csak egy kis, beépített távcsővel figyelte meg.
Simon Béla: Fizika Középfokon I. (Shannon Information Service, 2003) - Antikvarium.Hu
Ez csak a szál tökéletesen rugalmas volta esetén valósul meg elvileg. Pontatlanság forrása még, hogy az ingára helyezett tömegek kiterjedése nem hanyagolható le, hogy sűrűségeloszlásuk nem eléggé homogén. Az újabb és újabb kísérletek során egyre jobb minőségű torziós szálakat, és egyre jobb szögelfordulás leolvasási technikákat alkalmaztak. Eötvös Loránd a gravitációval foglalkozó tanulmányai során nem csak a földi nehézségi gyorsulás nagyon pontos mérési módszerét adta meg, de egy a korábbiaktól eltérő megoldást javasolt a gravitációs állandó mérésére is. [7] Módszerének lényege az volt, hogy nem magát a gravitációs kölcsönhatást, hanem annak változását figyelte meg. A nagyon alapos elméleti elgondolások és ennek megfelelően tervezett gondos kísérleti elrendezés ellenére nem sikerült lényegesen nagyobb pontosságot elérnie, mint elődeinek. De az utána következő mérésekben követték az ötletet, a felfüggesztett súlyok a vonzó tömegek hatására oszcillálnak. A vonzó tömegek helyzetének megváltoztatása után a felfüggesztett súlyok egy újabb egyensúlyi helyzet körül, más frekvenciával oszcillálnak.
Ennek következtében a rúd elfordul. Az eszközt geofizikai kutatásokra használják, a kőolajkutatásban máig alapeszköz. Felszín alatti különböző sűrűségű kőzetek elhelyezkedése mutatható ki vele. További fogalmak... vezérsugár A körmozgást végző testhez a körpálya középpontjából húzott sugár a vezérsugár. Ahogy a test mozog a körpályán, a vezérsugár körbefordul. kistenygely Egy ellipszis főtengelye a leghosszabb húrja. A fókuszok felezőpontján a nagytengelyre merőlegesen állított egyenes által meghatározott húra kistengely. Kepler I. törvénye Naprendszerünkben minden bolygó egy-egy ellipszispályán mozog a Nap körül. Ezeknek az ellipsziseknek az egyik közös fókuszpontjában a Nap található. heliocentrikus elmélet A bolygómozgások értelmezésében a Napot a mindenség középpontjába állító elmélet. Kepler II. törvénye Kepler II. törvénye (a felületi törvény): a Naptól egy bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. bolygómozgás A bolygók mozgásának kinetikai leírását a Newton-féle gravitációs törvény segítségével vezethetjük le.