Közép Szibériai Fennsík Éghajlata

Innen ered a Föld harmadik leghosszabb gleccsere, az Inilcsik-gleccser (85 km). A Kun-lun variszkuszi láncos röghegységként magasodik a Tibeti-magasföld fölé. 6000 m átlagmagasságú gerincei több ezer km hosszan, törésekkel tagoltan húzódnak a Sárga-folyó eredéséig. Kis-Ázsiában kezdődik el az Eurázsiai-hegységrendszer ázsiai szakasza, ahol a párhuzamos hegyláncok uralma, a magas hegycsomózódások, az összetartó és a szétágazó vonulatok jellemzők. A peremláncok száraz, lefolyástalan magasföldeket fognak közre, miközben a magasságövezet Ny-ról K felé egyre emelkedik és terebélyesedik. Közép-szibériai-fennsík – Wikipédia. Kis-Ázsiában a peremi hegyláncok az Anatóliai-magasföldet ölelik közre. Jóval magasabbak a vulkanikus eredetű hegyek az Örmény-felvidéken, ahová a hegységképző erők összetorlaszolták a gyűrthegyeket, s a vulkáni kúpokkal (Ararát 5165 m és Aragác 4000 m) tagolt magasföldet formáltak. A terület erősen földrengésveszélyes. Ennek a földrengészónának a része, az utóvulkáni tevékenységben gazdag, Európa és Ázsia magashegységi határát adó Kaukázus, mivel a gyűrődésen kívül a területet erős törések is érték.

1. Közép-szibériai-fennsík
2. Ázsia domborzata - Diagram
3. Közép-Szibériai fennsík - frwiki.wiki
4. Közép-szibériai-fennsík — Google Arts & Culture
5. Közép-szibériai-fennsík – Wikipédia

Közép-Szibériai-Fennsík

Északon az Észak-szibériai-alföldből sok helyen meredeken emelkedik ki, délen a Bajkál-hegység előtt és a Keleti-Szaján előtt húzódó peremsűllyedékek képezik a határt. Jellemzői A fennsík maga is több, mély völgyekkel szabdalt fennsíkból, hátságból és azokat elválasztó széles medencékből áll. Átlagos magassága 500–700 m. A nyugati sáv a magasabb, ám a legmagasabb tetők is csak néhol haladják meg az 1000 m tengerszint feletti magasságot. A legmagasabb pont a Putorana-fennsíkon található (Kameny, 1701 m). A központi területek fennsíkjai kevésbé magasra emelkednek, a keleti sáv pedig már fokozatosan alacsonyra ereszkedő, 200–500 m-es letarolt dombság. Ázsia domborzata - Diagram. A lapos hegytetőket nyugaton gyakrabban, a középső tájakon ritkábban bazalt trapp fedi, ez a régió egyik földtani jellegzetessége. Kialakulása A fennsík főként idős üledékekből épül fel. Legnagyobb része ősi kemény tömb, az előidőben keletkezett ősmasszívum, melynek alapja északon az Anabar-pajzs ban (és a tárgyalt régiótól délkeletre, az Aldan-pajzs ban is) a felszínre bukkan.

ÁZsia Domborzata - Diagram

Délen nagy mennyiségben kősó - és gipszkészletek találhatók. Nagyobb tájai Szerkesztés Anabar-fennsík (Анабарское плато) Angara-felföld (Приангарское плато) Angara-hegyvonulat (Ангарский кряж) Jenyiszej-hegyvonulat (Енисейский кряж) Léna–Angara-fennsík (Лено-Ангарское плато) Léna-felföld (Приленское плато) Putorana-fennsík (плато Путорана) Sziverma-felföld (плато Сыверма) Tunguz-felföld (Тунгусское плато) Viljuj-felföld (Вилюйское плато) Források Szerkesztés Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 357–371. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978) Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2013. január 9. Reljef (Közép-Szibéria domborzata) (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. Közép-szibériai-fennsík. január 8. ) Klimat (Közép-Szibéria éghajlata) (orosz nyelven). január 7. ) szerk. : A. V. Borodko, V. F. Habarov: Nacionalnij atlasz Rosszii (A Közép-szibériai-fennsík északi részének domborzati térképe (orosz nyelven). Moszkva: Roszkartografija, 234-235. o.

Közép-Szibériai Fennsík - Frwiki.Wiki

: Papp-Váry Árpád: Földrajzi világatlasz. Budapest: Kartográfiai Vállalat, 72. ISBN 9633525160 CM (1992)

Közép-Szibériai-Fennsík — Google Arts &Amp; Culture

A Dekkán (marathi दख्खन) hatalmas fennsík Indiában, amely elfoglalja az ország középső és déli részének jórészét. Nyolc indiai szövetségi államra terjed ki. Óriási háromszögét három hegylánc fogja közre: északon a Szatpura-hegység (illetve a vele északabbra párhuzamosan futó Vindhja-hegység), nyugaton az indiai szubkontinens partvonalával párhuzamosan futó Nyugati-Ghatok, a keleti partok mentén a Keleti-Ghatok. Az utóbbi kettő a szobkontinens csúcsában csaknem találkozik. A Vindhja választja el a Dekkánt India sűrűn lakott északi folyóvölgyeitől. Mahárástra és Karnataka indiai szövetségi államok jórészt a Dekkán területén helyezkednek el, ahogy Ándhra Pradés egy része is. A Dekkán kiemelkedése északon 100 méter körüli, délen már eléri az 1000 métert is. Geológiai értelemben a Föld egyik legstabilabb területe. Közép szibériai fennsík. A Dekkán név a prakrit dakkhin szó anglicizált változata. A szankszrit दक्षिण, dakṣiṇa szóból ered, amelynek jelentése "dél" (mint égtáj). Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Földrajza 2 Jegyzetek 3 Külső hivatkozások 4 Külső hivatkozások Földrajza [szerkesztés] Hampi közelében.

Közép-Szibériai-Fennsík – Wikipédia

Az éves csapadékmennyiség túlnyomó része július–augusztusban érkezik, kétszer-háromszor annyi, mint a hideg hónapokban összesen. A kevés téli csapadék eredményeként a hótakaró viszonylag vékony: 50-70 cm; ez az érték délnyugaton magasabb, északkelet és kelet felé csökken. A fennsík Jenyiszej menti nyugati sávja kapja a legtöbb csapadékot (600 mm-nél többet), a Putorana és a Sziverma magasan fekvő platóin azonban 1000 mm-nél is több csapadék van. Keleten, a Léna medencéjében 400 mm-nél kevesebb. Többé vagy kevésbé szinte az egész területre kiterjed a permafroszt; északon, például a Sziverma-felföldön a folytonos permafroszt a jellemző. A Viljuj felső folyásánál észlelték a Föld legmélyebb permafroszt sávját, vastagsága közel másfél kilométer volt. A fennsík nagy részét a tajga uralja, túlnyomórészt a télen tűit lehullató vörösfenyőből álló ritka-tajga. Az északi hidegebb és a keleti szárazabb területeken a mostoha körülményeket jobban tűrő dauriai vörösfenyő a fő erdőalkotó, mely a magasabb térszíneken csak alacsonyra nő vagy bokorrá satnyul; másutt a szibériai vörösfenyő az uralkodó.

FIGYELEM!!!! A keresőoldal nem rendeltetésszerű használatával történő tudatos szerverteljesítmény-csökkentés és működésképtelenné tétel kísérlete bűncselekménynek minősül, ami büntetőjogi eljárást vonhat maga után! Az oldal adatsoraiban látható információk a Wikipédiáról, keresztrejtvényekből, az oldal felhasználóinak ajánlásaiból, internetes keresések eredményéből és saját ismereteimből származnak. Az oldal adatbázisában lévő adatsorok szándékos, engedély nélküli lemásolása az oldalon keresztül, és más oldalon történő megjelenítése vagy értékesítése szerzői jogi és/vagy adatlopási bűncselekmény, amely a BTK. 422. § (1) bekezdésének "d" pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Az oldal tartalma és a rajta szereplő összes adatsor közjegyzői internetes tartalomtanúsítvánnyal védett! Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató