A Metszet B
Definiálja a következő halmazműveleteket: unió-, metszet-, különbségképzés! A három művelet közül melyik kommutatív, melyik asszociatív? Unióképzés: Az A és B halmaz uniója [egyesítése, összege] azon elemeknek a halmaza, amelyek az A és B halmazok közül legalább az egyiknek elemei. Kommutatív: A unió B = B unió A. Asszociatív: (A unió B) unió C=A unió (B unió C)=A unió B unió C Metszetképzés: Az A és B halmaz metszete [közös része] azon elemeknek a halmaza, amelyek az A és B halmazok közül mindkettőnek elemei. A metszetképzés: Kommutatív: A metszet B = B metszet A Asszociatív: (A metszet B) metszet C = A metszet (B metszet C)= A metszet B metszet C Különbségképzés: Az A és B halmazok [ebben a sorrendben vett] különbsége az A halmaz azon elemeinek halmaza, amelyek nem elemei a B halmaznak. A különbségképzés művelete nem kommutatív és nem asszociatív.
A Metszet B 3
A Metszet B E
❯ Tantárgyak ❯ Matematika ❯ Emelt szint ❯ Halmazok, halmazműveletek. Nevezetes... Ez a jegyzet félkész. Kérjük, segíts kibővíteni egy javaslat beküldésével! A halmazelmélet a matematika egyik legfiatalabb ága. A 19. század óta foglalkozunk vele Georg Kantornak köszönhetően. Alapfogalmak: halmaz, halmaz eleme. Halmaz elemei bármik lehetnek, számok, tárgyak, emberek, adatok, stb. Legtöbbet a matematikában használjuk, melynek több területén is előfordulnak: függvénytanban kombinatorikában geometriában Egy halmaz megadása történhet: felsorolással: A = {1; 2; 3; 4} tulajdonsággal: B = {négyszögek}; C = {pozitív egész számok 100-ig} képlettel: S = {x | x ϵ N, x < 1000} vagy egyéb módon Komplementer halmaz: Egy A halmaz komplementer halmazának az alaphalmaz azon elemeinek halmazát nevezzük, amelyek az A halmaznak nem elemei. Jele: \overline{A}. Egy halmazt akkor nevezünk egy másik részhalmazának, ha a halmaz összes eleme megtalálható a másikban is. Tehát ha A halmaznak részhalmaza B halmaz, akkor B halmaz minden eleme megtalálható A halmazban.
A Metszet B.C
Mediterrán stílusú, nagyméretű lakóépület alaprajzok, helyszínrajz metszetek, homlokzatok
A vonalkázás sűrűsége a felület nagyságától függően változó lehet (min. 2 mm), iránya pedig egy munkadarab esetén azonos. Egy tárgyat annyi helyen és olyan módon metszünk, amely elegendő a részletek bemutatásához.