Köztulajdonban Álló Gazdasági Társaságok Kontrollrendszere, Ferencsik Attila Brazília

Felmerül kérdésként, hogy abban az esetben, ha a vezető állású munkavállaló köztulajdonban álló munkáltatónál áll munkaviszonyban, akkor ez rá nézve is kötelező szabály, vagyis ilyen esetben egy további korlátozásra, a felmondási időre vonatkozó szabályok megtartására is figyelemmel kell-e lenni. Ebben a tekintetben Kgttv. csupán azt írja elő, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók esetében – az Mt., kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés alapján járó mértéket megjelölve – a rájuk irányadó végkielégítés, illetve felmondási idő időtartamát [Kgttv. 2. Szabályozási tudástár. § (1) bekezdés c) pont cb) alpont]. Álláspontom szerint, ha a vezető állású munkavállalók esetében a köztulajdonban álló munkáltatónál fennálló munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kellene kizárólagosan alkalmazni, úgy gyakorlatilag kiüresedne egy fontos törvényi rendelkezés azoknak az esetében, akik köztulajdonban álló munkáltatónál töltenek be vezető állású munkavállalóként munkaviszonyt.

1. A legtöbb önkormányzati és állami tulajdonú gazdálkodót érinti a „Köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény” módosítása
2. Köztulajdonban álló gazdasági társaságok kontrollrendszere
3. Szabályozási tudástár
4. Itthon: Letartóztatták Portik egykori társát | hvg.hu
5. Index - Belföld - Letartóztatták Brazilt, Portik egykori társát
6. Brazil: Külföldön voltam a Cinóber-gyilkosság idején! - PestiSrácok

A Legtöbb Önkormányzati És Állami Tulajdonú Gazdálkodót Érinti A „Köztulajdonban Álló Gazdasági Társaságok Takarékosabb Működéséről Szóló 2009. Évi Cxxii. Törvény” Módosítása

FIGYELEMFELHÍVÁS köztulajdonban álló gazdasági társaságok részére! A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékostv. ) és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23. Köztulajdonban álló gazdasági társaságok kontrollrendszere. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Gtbkr. ) egységes végrehajtása érdekében 2020. decemberében támogató Irányelv került kiadásra. január 1-jétől a Irányelv segítséget nyújt a jogszabály hatálya alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetői és munkavállalói számára a belső kontrollrendszer megfelelő kialakításában és működtetésében, valamint szabályzataik megalkotásában. A gazdasági társaságoknak a jogszabályok által biztosított keretek között kell az Irányelvben foglaltakat alkalmazniuk. Ezen felül, az Irányelv mellett egy sokkal részletesebb, a belső kontroll rendszer működéséhez segítséget nyújtó kézikönyv is hamarosan publikálásra kerül. Amennyiben egy érintett gazdasági társaság az Irányelvben foglaltaktól eltérő módon teljesíti a jogszabályi kötelezettségét, akkor arról köteles a tulajdonosi joggyakorlóját legkésőbb 2021. március 1-éig tájékoztatni.

Köztulajdonban Álló Gazdasági Társaságok Kontrollrendszere

A belső kontrollrendszerre vonatkozó szabályok szerint a vonatkozó rendeletben meghatározottakat 2021. január 1-jétől kell alkalmazni, illetve 2021. évre vonatkozóan 2022-ben kell a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének nyilatkozatban értékelni a köztulajdonban álló gazdasági társaság belső kontrollrendszerét. 2020. január 1-jétől módosult a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékostv. ) és kiegészült a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokkal. A Takarékostv. végrehajtási rendeleteként szintén 2020. január 1-jével hatályba lépett a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Gtbkr. ), amely a részletszabályokat tartalmazza. A Gtbkr. rendelkezéseinek alkalmazását többször módosították, 2020. július 1-ről 2020. A legtöbb önkormányzati és állami tulajdonú gazdálkodót érinti a „Köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény” módosítása. október 1-re. A belső kontrollrendszer kialakításához dolgozták ki a belső kontrollrendszer megfelelő kialakításához és működtetéséhez segítségül szolgáló irányelvet.

Szabályozási Tudástár

A három indexnek a sokaság egészét, a sokaságon belül - különböző szempontok szerint - képzett csoportokat, vagy egyes kiemelt területekhez kapcsolódó tényezőket jelző mértéke alapján elemezhetővé vált, hogy a társaságok milyen mértékben képesek az integritási kockázatok feltárására, megelőzésére, kezelésére. A táblázat adatai azt mutatják, hogy a többségi önkormányzati tulajdonban álló társaságok veszélyeztetettsége és kontrollszintje is alacsonyabb, mint a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságoké. A mélyebb elemzés azonban rámutatott arra, hogy ez az eltérés nem a tulajdonlással függ össze, hanem annak a következménye, hogy az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok átlagos mérete kisebb, mint az állami gazdasági társaságoké. A társaságok mérete szerint viszont lényeges a különbség mind a veszélyeztetettség, mind a kontrollszint tekintetében. A felmérés azt tárta fel, hogy a társaságok integritási veszélyeztetettsége a társaság méretével párhuzamosan nő (lásd 1. ábrát).

(2) Az a gazdasági társaság, amely az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti az e § szerinti belső kontrollrendszert.

A nagyobb integritási kockázattal rendelkező társaságok kontrolljai ugyanakkor általában jobban kiépítettek, mint a kisebb kockázattal rendelkezőké (lásd a 2. ábrát), de ez az összefüggés mérsékelt: számos jelentős kockázattal rendelkező társaság esetében hiányoztak az integritási veszélyekkel szembeni megfelelő ellenálló-képességet biztosító kontrollok. Az 1. és a 2. ábráról az is leolvasható, hogy az ugyanolyan méretű önkormányzati, illetve állami tulajdonú gazdasági társaságok veszélyeztetettségi és kontrollszintjében nincsen szisztematikus különbség, azaz egyes méretcsoportokban az önkormányzati, más csoportokban pedig az állami gazdasági társaságok körében mértünk magasabb értékeket. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a 100 millió forint mérlegfőösszeg alatti, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságoknál - amelyek a felmérésben résztvevő önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok több mint egyharmadát teszik ki - a kontrollok átlagos kiépítettségi szintje még a 40 százalékot sem érte el.

Kedden belső vizsgálat indult a Nemzeti Nyomozó Irodánál annak kiderítésére, hogy ki vagy kik juttatták el egy internetes portálhoz Radnai László Portik Tamás ellen tett rendőrségi vallomását. Radnai állítólagos vallomása alapján kedden indított cikksorozatot a internetes portál, tényként közölve, hogy a kecskeméti maffiaperben 2007-ben jogerősen 12 évre ítélt Radnai, aki egykor az illegális olajügyleteiről elhíresült Energol Rt. -ben cégtársa volt Portik Tamásnak, tavaly ősszel tett először terhelő vallomást egykori olajos társára. A lap szerint a vallomás jegyzőkönyve a birtokában van. Az NNI a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kommentálta a hírt. A Népszabadság azonban több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a PestiSrá első írásának megjelenése meglehetősen nagy felháborodást és döbbenetet váltott ki a nyomozóiroda munkatársai körében, és szinte azonnal belső vizsgálat indult az NNI-nél. Az ügy több szempontból is kínos. Index - Belföld - Letartóztatták Brazilt, Portik egykori társát. Először is, mert tavaly, amikor Radnai vallomást tett a rendőrségen, állítólag kikötötte, hogy az NNI-vel nem áll szóba, mert úgy tudta, az iroda több vezető munkatársa közvetlen kapcsolatban áll Vizoviczki Lászlóval, és részben rajta keresztül, részben közvetlenül is, Portik Tamással.

Itthon: Letartóztatták Portik Egykori Társát | Hvg.Hu

alapítója) mondta el ugyanebben a társaságban, hogy az ő megbízásukból Jozef Rohác ölette meg Cinóbert, mert Lakatos Andráson, alias Kisbandin (őt a maffia pénztárosának tartották, a kilencvenes évek végén, állítólag sok nagykutya pénzével külföldre szökött, majd a rendőrség hazahozta, és többrendbeli csalás miatt 2004-ben elítélték, de utána ismét nyoma veszett – a szerk. ) keresztül pénzt követelt tőlük". Rendőrségi körökben "egyfajta üzenetként" értékelik a vallomás kiszivárogtatását. Itthon: Letartóztatták Portik egykori társát | hvg.hu. Része annak az ellenkampánynak, amelyet Portik szabadlábon lévő társai indítottak az árulók (azaz a Portik ellen vallók) felkutatására. Állítólag szabályos hajtóvadászat indult az éjszakában, tisztázandó, hogy ki beszélt és ki nem. Portik továbbra is kitart amellett, hogy a vádak (állítólag ő volt a felbujtója két gyilkosságnak, amelyeknek együttesen öt halálos áldozata és közel két tucat súlyos sérültje volt) abszurdak és nevetségesek, nem követte el a gyanúsításban megfogalmazott bűncselekményeket, és egyelőre nem tesz vallomást sem.

Index - Belföld - Letartóztatták Brazilt, Portik Egykori Társát

Az ügyészségi nyomozó hivatal ellene nyomozó munkatársait (Adorján György, Bódis József, Turi András) az alvilághoz, egyiküket a Conti Car-csoporthoz kapcsolja. Pintér Sándor belügyminisztert a "bombagyárat" üzemeltető Leonid Kolcsinszki egyik megrendelőjeként tüntette fel: egy kihallgatás során Kolcsinszki állítólag azt mondta, hogy "Pintér tábornoknak több megbízást hajtottam végre". Brazil: Külföldön voltam a Cinóber-gyilkosság idején! - PestiSrácok. Sándor István szerint a vallomásról videofelvétel készült, s jelen volt -- egyebek mellett -- egy ügyvéd is. A meghallgatási jegyzőkönyv szerint egyes rendőrök védelmet nyújtottak olyan bűnözőknek, akik információkat nyújtottak nekik. Sándor István magáról azt állította, hogy ő ilyet soha nem tett, míg a Conti Car-csoporttal való összejátszással vádolta meg Tóth Ernőt, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság volt osztályvezetőjét és Horváth András főkapitány-helyettest (Sándor István szerint mindketten a belügyminiszter tanácsadói). Állítása szerint a Conti Car margitszigeti irodájában történt lehallgatások bizonyítják mindezt.

Brazil: Külföldön Voltam A Cinóber-Gyilkosság Idején! - Pestisrácok

Brazil beszélt arról is, hogy az áldozatot nem is ismerte, meggyilkolásáról csak 2000-ben, az egykori Conti-Car-főnöktől, a Portik-ügyek egyik koronatanújától, Radnai Lászlótól hallott. Ferencsik Zsóvárt hibáztatja letartóztatásáért Ferencsik ezután hosszan beszélt azokról a tanúkról, akik ebben az eljárásban ellene terhelő vallomásokat tettek. Az egyik ilyen személy az a Zsóvár Imre, aki korábban még gyanúsítottja volt az ügynek, ám miután terhelő vallomást tett társaira, nem emelt ellene vádat a Fővárosi Főügyészség. Az egykori olajos katonáról a negyedrendű vádlott hangsúlyozta, részben ő volt az, aki a velük szembeni eljárásokat generálta. A férfit Ferencsik "klasszikus szélhámosnak" nevezte, aki állítása szerint azt is meg merte tenni, hogy cégtársa, Drobilich Gábor ékszereivel megszökött. Elmondta, ő ettől az embertől "soha nem kért olyan dolgot, ami bármilyen bűncselekményhez köthető lett volna". Ráadásul Zsóvár egyszer már 1999-ben is rá vallott, ám végül a férfi "sírva kért tőle bocsánatot", amiért hazugságokat mondott róla a szlovák és a magyar rendőröknek – állította Ferencsik, majd kijelentette, azt is visszahallotta, hogy Zsóvár ki akarta raboltatni és meg akarta öletni őt 1996 tavaszán.

A címlapon Domák Ferenc, azaz Cinóber holttesténél helyszínelnek a rendőrök. Fotó: MTI/Mihádák Zoltán