Második Demográfiai Átmenet - Fekete Győr András Facebook

A tovább növekvő élettartam kitétele egy rendkívül lényeges változást takar. Arról van szó, hogy a legfejlettebb országokban megkezdődött egy új halandósági/epidemiológiai korszakváltás. Ennek során a kialakult 70 évnyi születéskor várható átlagos élettartam viszonylag rövid idő alatt 80–85 évre emelkedik, sőt az újabb vizsgálatok és előrejelzések alapján hosszabb távon, 2100-ig nem teljesen lehetetlen a 100 év elérése sem. Mindebből adódik, hogy az öregedés új szakasza bontakozik ki a második demográfiai átmenetben. Az alacsony gyermekszám és a töretlenül emelkedő élettartam egymásra hatása – kiegészülve az amúgy is növekedési tartalékok nélküli korstruktúrával és a nemzetközi vándorlás felemás hatásával – elindítja a második elöregedési hullámot. A népességekben néhány évtized alatt 15 százalékról 30–35 százalékra emelkedik az idősek (65+ évesek) száma. A népességszám stagnálása, csökkenése, mint negyedik fő jellemző közötti választóvonalat is éppen az öregedés említett kétfajta megvalósulása húzza meg.

1. Első demográfiai átmenet - Népességtudományi Kutatóintézet - Központi Statisztikai Hivatal
2. Demográfia – Wikipédia
3. Hablicsek László: Az első és második demográfiai átmenet Magyarországon és Közép-Kelet-Európában (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet, 1995) - antikvarium.hu
4. 13. fejezet: A FENNTARTHATÓSÁG DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI | Környezetetika
5. Fekete győr andrás facebook like

Első Demográfiai Átmenet - Népességtudományi Kutatóintézet - Központi Statisztikai Hivatal

A második demográfiai átmenet egyfajta ellentéte az elsőnek – legalábbis ami a termékenységet illeti. Az első átmenetben ugyanis, a demográfiai robbanás időszakában a népességek arra "koncentrálták" az erőfeszítéseket, hogy kialakulhasson az alacsonyabb gyermekszám, és ezáltal többek között lassúbb legyen a népességgyarapodás. Most, a fenyegető nagymértékű népességcsökkenés időszaka előtt/alatt ennek fordítottja látszik szükségesnek: a magasabb gyermekszám feltételeinek biztosítása. Itt több probléma is van. Egyfelől ma még nemigen tudjuk azt, milyen népességi "rezsim" alatt jönne/jöhetne létre a mainál tartósan magasabb gyermekszám. Ebből következik, hogy nemigen ismerjük azt az időtartamot sem, ami alatt egy ilyen "rezsim" kialakítható. Általános tapasztalat viszont az, hogy a második demográfiai átmenet első időszakában rendkívül éles "verseny" alakul ki a különböző családformák, a különböző gyermekszámú családok között. Ebben a "versenyben" a hagyományos családtípusok, különösen a házasságon alapuló magasabb gyermekszámú családok könnyen teret veszthetnek, szélsőséges esetekben akár teljesen visszaszorulhatnak az alacsony gyermekszámú, instabil családformákkal, 42 Page 1 and 2: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉP Page 3 and 4: HABLICSEK LÁSZLÓ A NÉPESSÉGREPR Page 5 and 6: FÜGGELÉK …………………… Page 7 and 8: • "… s nem mindegy az sem, ho Page 9 and 10: II.

Demográfia – Wikipédia

VI. MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET Az 1980-as évek közepén a nyugati demográfusok a klasszikus átmenetelmélet után egy újabb nagy demográfiai átalakulási szakaszt értelmeztek. Ezt második demográfiai átmenetnek nevezték el. A második demográfiai átmenetben – a gyermekszámot és a családi viszonyokat érintő változások, az ún. tünetek mellett (Van de Kaa, 1987) – négy alapfolyamat bontakozik ki. Ezek: a nagyon alacsony gyermekszám, a még tovább növekvő, igen magas élettartam, az öregedés új szakasza, a népességszám-stagnálás, -csökkenés, illetve ennek elkerülésére az intenzív bevándorlás periódusa. Vegyük sorra ezeket a tényezőket. A nagyon alacsony gyermekszám most már mélyen az ún. egyszerű reprodukciós szint alatti termékenységet jelent, az átlag valahol 1, 5 körül van, ami azt jelenti, hogy a keresztmetszeti adatok alapján 100 nő mindössze 150 gyermeket szülne élete során. A legtöbb fejlett ország is ennél az mai átlagnál csak valamivel magasabb, 1, 6 körüli átlagos gyermekszámmal számol hosszabb távon – hangsúlyozottan markáns családpolitika folytatása esetén is.

Hablicsek László: Az Első És Második Demográfiai Átmenet Magyarországon És Közép-Kelet-Európában (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet, 1995) - Antikvarium.Hu

Vissza a kereséshez. Az 1960-as–1970-es évektől kezdve a fejlett országok döntő többségében a termékenységi ráta nem éri el a népesség egyszerű újratermelését biztosító 2, 1 gyermek/nő értéket. A második demográfiai átmenet elmélete szerint ez egy minőségileg új korszakot jelent Európa és a világ népesedéstörténetében. Az átfogó változás két fő eleme a termékenységi magatartás megváltozása, illetve a családi és házassági-élettársi kapcsolatok átalakulása. További sajátosság, hogy a népességszámot meghatározó másik két változóból a halandóság szerepe viszonylag jelentéktelen marad. (Egyes országokban felértékelődik a nemzetközi vándorlás szerepe, de ez nem általános jellemzője a második demográfiai átmenetnek. ) A házasodási ráták lecsökkennek, a válási arányszámok megemelkednek. Mind gyakoribbá válnak az egyszülős családok. A házasságon kívüli együttélések aránya megemelkedik, illetve ez a típus alternatív "családi" formává válik. Új együttélési formák jelennek meg. A termékenységi és halandósági változások következtében az érintett népességek gyors öregedésnek indulnak, és több esetben a népességszám tartós csökkenése is megfigyelhető.

13. Fejezet: A Fenntarthatóság Demográfiai Vonatkozásai | Környezetetika

A gyors népességnövekedés előbb-utóbb előidézi a környezeti erőforrások kimerülését, vagyis egy környezeti szempontból fenntarthatatlan állapotot, egy ilyen helyzet pedig kiszámíthatatlan kockázatokkal jár, beleértve a közösség gazdasági és társadalmi összeomlását is. A tipikus kapcsolat a következő: gyors népességnövekedés à erőforrások kizsákmányolása à erőforrások hiánya à gyors népességcsökkenés. Tehát a környezeti fenntarthatóság szempontjából a magas termékenység egyértelműen rossz. 13. 6. Kép - Népességnövekedés és hatása. Forrás: Ennek a hibás körnek a legismertebb példája a húsvét-szigeti összeomlás. Itt a népesség gyors növekedését a természeti erőforrások (erdők) kimerülése követte, ami megakadályozta a tengeri halászásra alkalmas hajók építését, majd a táplálékhiány polgárháborún és kannibalizmuson keresztül csökkentette a népességet (Diamond 2007). A környezetvédők között egyetértés van abban, hogy ez a hibás kör jelenleg az emberiség egésze esetében is fennáll. Tehát a lokális népességrobbanás, globális szempontból is rossz.

A túlnépesedést okozó magas termékenységi arány erkölcsileg rossz, mert fenntarthatatlan folyamatokat generál. A fenntartható etika szempontjából a túlnépesedési (overpopulation) válságra az a helyes válasz, ha a közösség termékenységi aránya csökken. A kérdés az, hogy a közösségi szintű termékenységi arány csökkenése, vagyis a szaporodáshoz való jog korlátozása, az egyes emberek szintjén hogyan legyen elosztva. Az igazságosság elvéből az következik, hogy a reprodukciós jog korlátozása mindenkit egyformán kell hogy érintsen. Azaz egy túlnépesedési válság esetében azt az erkölcsi normát kell megfogalmazni, hogy minden nőnek (és minden férfinak) maximum 2, vagy súlyosabb válság esetében maximum csak 1 gyereket lehet vállalnia. Fő vonásaiban ezt az elosztási gyakorlatot alkalmazta Kína, amikor bevezette az ún. egykepolitikáját. Környezetetikai szempontból ez egy morálisan helyes lépés volt, hiszen így sikerült megállítani Kína exponenciális népességnövekedését. Nyilván egy ilyen erőteljes beavatkozásnak vannak előrelátható hátrányai (népesség elöregedése) és előre nem látható hátrányai (nemi arányok eltolódása) is.

Nem akarnak díszellenzék lenni, garanciákat követelnek. Működik-e a sokadik ellenzéki összefogás-recept? Meggyőző tud-e lenni Márki-Zay Péter? Vagy marad minden a régiben, és győz a Fidesz, legfeljebb kétharmada nem lesz? Fekete-Győr Andrást jelölte frakcióvezetőnek a Momentum elnöksége. Vagy akár az is? Egyáltalán: le lehet győzni ma Magyarországon Orbán Viktort? Belelendült a választási kampány, mi pedig minden pillanatát követjük. Tartsanak velünk! Bojkottálni fogja az Országgyűlés alakuló ülését a Momentum frakciója, ha nem teljesülnek a párt demokratikus garanciát biztosító követelései – közölte Fekete-Győr András, a Momentum alapítója, és Hadházy Ákos parlamenti képviselő közös szombati sajtótájékoztatója után a Momentum.

Fekete Győr András Facebook Like

Fekete-Győr András a Momentum alapítója, majd 2016-tól a Momentum Mozgalom elnöke volt. 2017-ben – az ő vezetése alatt – alakult párttá a Momentum, amelynek 2021-ig volt az elnöke. 2022-es parlamenti választásokon a párt listavezetője volt – írta meg a Telex. Az elnöki tisztségétől azután fosztotta meg a Momentum tagsága bizalmi szavazás keretében, hogy az ellenzéki miniszterelnöki-jelölti előválasztáson nagyon alulteljesített a párt általános támogatottságához képest: a szavazatok mindössze 3, 5 százalékát szerezte meg. A pártelnöki székben Fekete-Győrt Donáth Anna váltotta. Fekete győr andrás facebook like. A Momentumnak lesz a második legnagyobb ellenzéki frakciója a parlamentben, 11 képviselővel: 6 listás mandátum mellett 5 egyénit is szereztek (Hadházy Ákos, Hajnal Miklós, Orosz Anna, Szabó Szabolcs, Tóth Endre), ezt a csapatot vezetheti Fekete-Győr András, amennyiben a frakciótagok megszavazzák.

Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: [email protected]