Magyar Posta Zrt. Uat - 100 Éves A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye / Osztatlan Közös Tulajdon Kimérése
A IV. Lateráni zsinat után a bizánci kereszténység háttérbe szorult, de a XVII. századból fennmaradt imádságok és énekek is tanúsítják a folytatólagos továbbélést. 1868. április 16-án ötvenkét magyar görögkatolikus egyházközség képviselői országos kongresszust tartottak, ahol kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és önálló egyházmegye felállítását. Ennek eredményeként I. Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Külhelynökséget és 1898. június 8-án megalakult a Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Az Egyházmegyét 1912. május 6-án I. Ferenc József alapította, Christifideles Graeci kezdetű bullájával Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta, a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az egyházmegyéhez 162 parókia tartozott, ami a trianoni békekötést követően kevesebb, mint felére csökkent. Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye. 1968-ban a Szentszék engedé-lyével az egyházmegye joghatóságát kiterjeszthette a területén kívül eső parókiákra is. II. János Pál pápa, a Summis Pontificibus kezdetű bullájával 1980. július 17-én a Hajdúdorogi Egyházmegye joghatóságát - a Miskolci Apostoli Kormányzóság kivételével – minden Magyarországon élő görögkatolikus hivőre kiterjesztette.
- Görögkatolikus Püspöki Levéltár | Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete
- Új szabályok jönnek a termőföld öröklésénél - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!
Görögkatolikus Püspöki Levéltár | Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete
◊ 2009. 1. 22 A Hajdúdorogi Egyházmegye története A 17. századtól nyomon követhetően az Alföld keleti részén bizánci szertartású, de magyar nyelvet használó keresztények is éltek, akik fölé a katolikus egyházzal 1646-ban egyesült munkácsi püspökök igyekeztek joghatóságukat kiterjeszteni. A magyar görögkatolikusok számára a 18. század végén magyar nyelvű liturgikus könyvek is készültek, de azok használatára Róma nem adott engedélyt. Görögkatolikus Püspöki Levéltár | Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete. 1868-ban emiatt 52 magyar egyházközség képviselői ismét kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és egy önálló magyar bizánci rítusú egyházmegye felállítását is. Kérésük nyomán 1875-ben megalakult a Munkácsi Egyházmegye 33 magyar ajkú parókiáját magában foglaló Hajdúdorogi Külhelynökség, bár a magyar liturgikus nyelv használatát a Szentszék 1896-ban kifejezetten megtiltotta. Az 1898-ban létrehozott Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának azonban sikerült elérnie, hogy I. Ferenc József király, illetve X. Szent Piusz pápa létrehozta számukra a Hajdúdorogi Egyházmegyét.
Vidékünkön az Árpád-korban jelentős bizánci szertartású keresztény közösségek éltek. Számos régészeti és kulturális emlék őrzi elődeink nyomát. Az 1054-es keleti egyházszakadás az Árpád-ház erős és bölcs hatalma miatt nemigen éreztette hatását. Bizánc 1204-es elfoglalása után néhány évtizeddel viszont a keleti kereszténység szerepe erősen lecsökkent. A 14. században kezdett ugyanakkor megerősödni északkelet felől a ruszinok betelepedése a Kárpát-medencébe. Két évszázaddal később, a reformáció 16. századi elterjedése és az Erdély felől jövő vallási türelem és türelmetlenség gyakorlata egyaránt kifejtette hatását. A 17-18. században ‒ a Bocskai szabadságharc után, valamint a dombvidékes erdőségek meghódítása kapcsán – újra megélénkült a keleti szertartású keresztények betelepedése. 1646-49-ben a keleti szertartás papjainak és híveinek túlnyomó többsége egyesült Rómával, s kialakult a görögkatolikus egyház: megtartva szertartásunkat és egyházfegyelmi előírásainkat, de Róma püspökének főségét elismerve.
Számos kérdést is felvet a használati megállapodásban foglaltakkal ellentétes kimérés. Ilyen például, hogy mivel az önálló helyrajzi számra került földrészlet új tulajdonosa, illetve a bérlő között nincs szerződéses jogviszony, ebben az esetben a földhasználat legalizálásához kell-e bérleti szerződést kötniük? Új szabályok jönnek a termőföld öröklésénél - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. Ha kell, az jóváhagyás köteles-e, továbbá ki kell-e függeszteni? Támogatás igénylésénél hogyan tudja a bérlő igazolni a jogszerű földhasználatot, ha az új tulajdonos nem hajlandó vele bérleti szerződést kötni, esetleg a tulajdonos támogatást igényel erre a területre? A minisztérium válaszáról tájékoztatni fogjuk a tagjainkat. Készítette: Halmai Olga
Új Szabályok Jönnek A Termőföld Öröklésénél - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!
Fontos, hogy törpeparcella esetén (amennyiben a föld nagysága nem éri el a területi minimumot), úgy elsősorban az az örökös szerezheti meg "bekebelezéssel "a többiek tulajdoni hányadát, aki a mezőgazdasági termeléssel hivatásszerűen foglalkozik, ilyen hiányában az, aki a legtöbbet ígéri a területért. A harmadik verzió, hogy a területet értékesítik és a vételár kerül felosztásra az örökösök között. Melyiket érdemes választani a három megoldás közül? Amiért én egyértelműenaz osztályos egyezség megkötését javaslom, az elsősorban az illetékterhekkel van összefüggésben. A jogszabály tartalmaz ugyanis egy olyan rendelkezést, miszerint ha az örököstársak a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül nem viszik végig a három alternatíva egyikét, akkor elesnek az egyenesági rokonoknak és a túlélő házastársnak járó illetékmentességtől, tehát 9 százalékos illetéket kötelesek megfizetni a föld értéke után. Tekintve, hogy a kimérés illetve az értékesítés (tehát a 2. és a 3. lehetőség) időigényes folyamat, egy esetleges jogi hiba könnyen az illetékmentesség és súlyos milliók elvesztésével járhat.
Nyitókép: