London Típusú Szmog – Bíró László Golyóstoll

A koncentrációk megállapítása önmagában még nem definiálja az intézkedések elrendelését. A koncentrációknak meghatározott nagyságú területen és meghatározott időtartamig kell fennállniuk. A területi követelés teljesítése - a budapesti mérőállomások sűrűségét tekintetbe véve - akkor reális, ha két állomáson egyidejűleg jelentkező határérték-túllépést vesznek figyelembe. A rövid ideig tartó szennyeződések a szmog szempontjából nem jellemzőek, ezért a szmogriadó tervében a szakemberek kikötötték, hogy minimálisan három óra időtartamig kell fennállnia a határértékeket meghaladó koncentrációnak. A szmogriadóval kapcsolatos intézkedések fontos részét képezi az időjárás-előrejelzés. A szmogriadó elrendelése teljesen indokolatlan, ha néhány órán belül időjárási front várható. A Fővárosi Önkormányzat illetékesei rendelik el a szmogriadót, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Fővárosi Intézete, és az OMSZ javaslata alapján. Szmog és ami mögötte van… - Future of Debrecen. Korlátozást rendelhetnek el a közlekedésben, vagy az ipari kibocsátókat (pl.

1. Los Angeles típusú füstköd - Tisztajövő
2. Szmog és ami mögötte van… - Future of Debrecen
3. Egy véletlennek volt köszönhető a golyóstoll feltalálása » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
4. A golyóstoll sikere - Cultura.hu
5. Bíró László, a golyóstoll feltalálójának halála (1985) | 24.hu

Los Angeles Típusú Füstköd - Tisztajövő

Ezeknek a környezetbarát energiarendszereknek az üzemeltetéséhez villamos áramot használunk, így közvetve, kis mértékben mégis környezetszennyezést okoznak. Beszélni kell azonban a biomassza eltüzeléssel járó porszennyezésről. A KSH szerint a szilárd légszennyező kibocsátás rohamosan nő: 2008-ban 6 kg/fő volt, 2009-ben már 8 kg/fő, 2010-ben pedig 17 kg/fő, ma már 20 kg/fő felett járhatunk. Az ipari tüzelőrendszereken a por megfogása kötelező. Megfigyelhető viszont, hogy a szmog leggyakrabban azokban a városokban alakul ki, ahol a földrajzi fekvés miatt a szmogra jellemző légköri viszonyok könnyen kialakulhatnak (völgyek, szokásos légjárásra merőlegesen elhelyezkedő települések), és a lakosság körében elterjedt a szén- illetve fatüzelés. Los Angeles típusú füstköd - Tisztajövő. Megfigyelhető ez Budapest kertvárosi kerületeiben is. Mit tehetünk a szmog kialakulása ellen? A légköri tényezőkkel (légáramlat, hőmérséklet, páratartalom) semmit. Sokat tehetünk viszont a szmog kialakulását lehetővé tevő meteorológiai helyzetben, a légkör porszennyezése csökkentésével.

Szmog És Ami Mögötte Van… - Future Of Debrecen

Fontos tudni, hogy a PM minimális mértékben is egészségkárosító. A PM koncentráció megemelkedése a városok levegőjében fokozottan irritálja a nyálkahártyákat, köhögést, nehézlégzést, asztmás rohamot okozhat, súlyosbítja a légzőszervi betegek állapotát, a tüdőrák kialakulásának rizikóját növeli, így csökkenti a várható élettartamot. A szálló por által leginkább veszélyeztetettebbek a még fejlődésben lévő, 14 év alatti gyermekek. Kén-dioxid (SO2): A kén tartalmú tüzelőanyagok (szén és olaj) elégetésével kerül a légtérbe. A műtrágyagyártás és az alumínium ipar is jelentős mennyiségben juttatja a kén-dioxidot a levegőbe. Az élő szervezetekre mérgező hatású, savas kémhatása révén izgatja a nyálkahártyát. A véráramba kerülve, a hemoglobinhoz kötődve azt szulf-hemoglobinná alakítja, így az nem képes oxigént szállítani. Akut mérgezés vagy tartós expozíció esetén irritálja az orr- és toroknyálkahártyát, a tüdőt. Fokozott váladéktermelődés indul meg, köhögést és asztmás rohamokat provokálhat. London típusú szmog. Krónikus esetben légzőszervi betegségekhez, krónikus bronchitis kialakulásához vezethet.

Összehasonlításképpen nézzük meg az előbb említett Los Angeles-típusú szmog kialakulási körülményeit is.

A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp néven hozták forgalomba, a franciák BIC néven árusították, az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották. A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég 1954-es színrelépése jelentette. Ők egy év alatt három és félmillió darabot adtak el a (Moholy-Nagy László által tervezett és még ma is kapható) Jotter golyóstollból, amivel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A legnagyobb golyóstollgyártó a szabadalmat 1950-ben megszerző Bic francia konszern lett, napjainkra már százmilliárdnál több golyóstollat adtak el. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke. Bíró László József választott hazájában, Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésének napja, szeptember 29. az argentin feltalálók ünnepe lett.

Egy Véletlennek Volt Köszönhető A Golyóstoll Feltalálása » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

2013. június 10. 11:36 MTI Hetven éve, 1943. június 10-én kapott Argentínában szabadalmi oltalmat a magyar származású Bíró László József golyóstolla, amelyet a köznyelv Argentínában ma is birónak, angol nyelvterületen biro pennek, röviden bironnak hív. A golyóstoll elterjedése előtt töltőtollat használtak, ami a mártogatós tollat, az pedig még korábban a lúdtollat tette elavulttá; az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, s Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát és függőlegesen kellett tartani őket, ami nem túl kényelmes írás közben. A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén forgó golyó, ami ír - ennek technológiáját tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László. A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Bíró 1921 és 1938 között számtalan foglalkozást űzött, egyebek közt szerkesztette a Hongrie-Magyarország-Hungary című lapot, s az 1920-as években olyan nagy nevű lapok munkatársa volt, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap.

A Golyóstoll Sikere - Cultura.Hu

Mígnem jött Bíró László József, aki hivatalosan 1938-ban jelentette be szabadalmát. A golyóstoll továbbfejlesztésére irányuló kísérleteit már külföldön folytatta. Ennek egyik legfőbb oka az akkor életbe lépő, zsidókat korlátozó intézkedések voltak. Bíró is érintett lévén Franciaországba emigrált. Feltételezések szerint itt ismerkedett meg egy argentin úriemberrel, akinek tanácsára Argentínában telepedett le. Ez az úriember Agustín P. Justo argentin elnök volt. 1940-ben érkezett meg új hazájába. Kísérleteit folytatva öntvényrepedést jelző festéket használt golyóstolla feltöltéséhez. Argentínában benyújtott találmánya 1943-ban kapott szabadalmat – írja Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében, – a golyóstoll tömeggyártása pedig két évvel később kezdődött el. A megbízható és karbantartást nem igénylő golyóstollak egykettőre átvették a töltőtollak helyét, s az 1960-as évektől a világ minden táján, a Föld minden országában használatos eszközzé váltak. Világhírű találmánya mellett említsünk meg még egyet, mely kevesebb sikert hozott megalkotójának.

Bíró László, A Golyóstoll Feltalálójának Halála (1985) | 24.Hu

Szabadalmát Bíró – töltőtoll elnevezéssel – 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál, s 1938 júniusában Nagy-Britanniában is. A németeknek Goy Andor adta el 1939-ben a gyártási jogot, itt Exakt illetve Stratos néven hoztak forgalomba tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta rövid idő alatt beszáradt. (Bíró és Goy állítólag felosztotta az európai és a tengerentúli piacot. A háború után Goy pereket indított Bíró ellen, mert csak az kapta a licencdíjakat, de a bíróságon sorra vesztett, idehaza viszont licencköltség nélkül gyárthatták a golyóstollakat. ) A fasizmus előretörése, a zsidótörvények miatt Bíró László kénytelen volt külföldre menekülni: először Párizsba ment, majd Spanyolországon keresztül Argentínába. Vegyész testvérével ott tökéletesítette az íróeszközt, a legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék kikísérletezése jelentette. Végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert az gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt.

Ez volt az a toll, amely nagyon gyorsan elterjedt az egész világon. Bíró gyárat is alapított, hogy pénzt is keressen találmányával. A golyóstoll hamar hatalmas siker lett, még abban az évben az angol légierő a pilótáknak vett tollakat, mert ez a fajta toll a repülőkön is működött, viszonylag nagy magasságokban. Az Eberhard Faber Company ötszázezer dollárt fizetett a Bíró testvéreknek a szabadalmakért, majd később továbbadta azokat az Eversharp társaságnak, de egyik gyártó sem igyekezett piacra dobni a terméket, mert azért még voltak hibái: tökéletesíteni kellett a tollakat, hogy egyenletesen vigye a golyó a tintát a papírra. Egy chicagói üzletember látta meg az üzletet a golyóstoll mögött, Milton Reynolds Argentínában nyaralva látta meg a Bíró-féle tollakat a boltokban és egyből arra gondolt, mekkora siker lenne az Egyesült Államokban. Lemásolta a terméket, és első nap eladott tízezer darabot a Gimbels üzletházban. A tollakat 12, 5 dollárért adta, ez mai áron 150 dollárnak felelne meg – ennyi pénzből ma nagyjából 550 BIC Cristal tollat lehetne vásárolni A következő hónapokban tollak millióit adta el, és jócskán meggazdagodott belőle.

Bíró 1943. június 10-én szabadalmaztatta Argentínában golyóstollát, és megkezdte gyártását is. Először a brit királyi légierő számára készült Bíró-féle golyóstoll, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként. A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp, majd Eversharp néven hozták forgalomba, a franciák BIC néven (Biro Crayon, de utalás a cégalapító Marcel Bich nevére is) kezdtek gyártásába, az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották. A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég színrelépése jelentette 1954-ben. A vállalat kevesebb mint egy év alatt három és félmillió olyan golyóstollat adott el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A ma is kapható Jottert Moholy-Nagy László tervezte. 1957-ben az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parkernek.