Nemzeti Emlékhely Mohács | Csodalatosmagyarorszag.Hu — Debrecen Déri Múzeum
Az emlékhely 2011-ben jelentős megújuláson esett át, ekkor avatták fel az új, Szent Koronát mintázó fogadóépületet. Az emlékhely gótikus ívű, majd az ív közepén megtörő kapuja szimbolizálja a törést, mely az ország fejlődésében a csatavesztés eredményeként bekövetkezett. Pölöskei József ötvösművész bronzból készült alkotása 14000 csontra emlékeztető alkotóelemből áll, ami a csata és a környékbeli települések 14000 keresztény áldozatának művészi megjelenítése. A Vadász György által tervezett, impozáns megjelenésű fogadóépületbe Bencsik István szobrászművész Térképkő című alkotása mellett elhaladva léphetünk be. A föld alatti szinten kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. A kiállítás egyszerre hagyományos és formabontó, a régészeti leletek és a magyar, valamint török történelmi források együttes bemutatása során a látogatók számára kézzel fogható valósággá, átélhető történeti élménnyé válik a mohácsi csata. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, melyek igazodnak a látogatók életkorához, szakmai felkészültségéhez: külön film készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, továbbá a történelemmel foglalkozó szakemberek számára.
- Feltárják a mohácsi csatateret » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Déri múzeum debrecen
- Debrecen déri múzeum egyiptomi koporsó
- Debrecen dr múzeum
Feltárják A Mohácsi Csatateret » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Ebből százhúszat már kiemeltek, további nyolcvanat pedig a helyszínen szemrevételeztek. Az összegyűjtött adatok szerint az elhunytak 90 százaléka ifjú vagy viszonylag fiatal felnőtt, 18-40 éves férfi, kisebb részük 14-16 éves fiú volt, de temettek a tömegsírba egy-két kamaszt, idősebb férfit, valamint feltehetően néhány nőt is. Az egyértelműen látszik, hogy barbár mészárlás történhetett, lenyakazott emberek tömegsírjáról van szó. Rengeteg olyan esetet azonosítottak, amikor a vágásnyomból egyértelmű, hogy a letérdeltetett, lehajtott fejű embert hátulról ölték meg, nyakazással. Arra, hogy a mohácsi csata után több mint kétezer hadifoglyot végeztek ki, I. Szulejmán archívumában is találtak írásos adatokat. A legfontosabb cél, hogy a megalázó módon eltemetett mártírok maradványait a mohácsi csata 500. évfordulójára szétválogassák, majd egyéni sírokba temethessék. A szimbólumok sokaságát rejtő sírkertet a Kárpát-medencében őshonos növényekből álló erdő veszi körül. Bódi Ágnes Forrás: azutazó
A rendezvények tematikája: idegenvezetések a sírkertben, előadások hadtörténész közreműködésével, korhű fegyverek másolatainak bemutatója, történelmi játszóházak gyerekeknek, íjászat, rendhagyó idegenvezetések a Múzeumok Éjszakáján. Az emlékhely rövid bemutatása 1526 augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására.
Eseménynaptár 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 Déri Múzeum - Debrecen Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1. Telefonszám: (52) 322-207 Nyitva tartás: K-V 10-18 Válassz nyelvet: magyar
Déri Múzeum Debrecen
Déri Múzeum 4026 Debrecen, Déri tér 1. pályázatot hirdet textil-restaurátor munkakör betöltésére. A munkaviszony időtartama: határozatlan idejű munkaviszony Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő, heti 40 óra A munkavégzés helye: Déri Múzeum székhelye (4026 Debrecen, Déri tér 1. )
A bibliai történések sorrendjében az első a Krisztus Pilátus előtt képet festette meg először Munkácsy. A 417×636 cm-e művet 1881-ben fejezte be. A sorozat történés szerinti második darabja, a 403×650 cm-es Ecce Homo, harmadikként 1896-ban készült el. Ez a Déri Múzeum tulajdonában van. A történet szerint harmadik mű, a Golgota 1884-ben készült el. A 460×712 cm-es kép 1905-ben megsérült, amikor a Golgota első tulajdonosának, John Wanamaker multimilliomos amerikai kereskedő és reklámszakembernek a háza leégett. Debrecen dr múzeum . A festményt úgy mentették meg a lángoktól, hogy kivágták a keretből. Néhány évvel később pótolták a hiányzó részeket. 2019-ben a magyar állam 3 milliárd forintért megvásárolta Pákh Imretől a képet. Déri Múzeum aktualitásai Újraindulnak a múzeumban a népszerű fényjátékok a Munkácsy Teremben az alábbi időpontokban: Kedd 13:30 Bibliai fényjáték Szerda 13:30 Zenekísérettel egybekötött fényjáték Csütörtök 13:30 Bibliai fényjáték Péntek 13:30 Zenekísérettel egybekötött fényjáték Szombat 13:30 Bibliai fényjáték Vasárnap 13:30 Zenekísérettel egybekötött fényjáték A fényjáték ideje alatt a Munkácsy Terem nem látogatható.
Debrecen Déri Múzeum Egyiptomi Koporsó
A Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum épülete Az épület az egykori városgazda háza egyébként nagyon hasonló ahhoz az épülethez, amelyben Medgyessy Ferenc született és nincs is messze a művész szülőházától. Az épület még az átalakítások után is hűen megmutatja a hajdani debreceni polgárházakra jellemző építészeti stílust, az árkádsorral és a zárdaboltozatos szobákkal. A múzeum állandó kiállítása: Medgyessy Ferenc életműve Az Emlékmúzeum gyűjteménye Medgyessy Ferenc hagyatékából áll, melyet a művész özvegyénak halála után 1977-ben örökölte meg Debrecen városa. A múzeum állandó kiállítás ának címe Medgyessy Ferenc életműve, amely egyértelműen az alföldi iskola szobrászművészének pályáját mutatja be, legfőképpen a kisplasztikai alkotásait. A 20. század egyik legjelentősebb magyar szobrász művésze. Szobrász, Kossuth-díjas (1948, 1957), kiváló művész (1955). Debrecen déri múzeum egyiptomi koporsó. 1905-1907 között Párizsban festeni és mintázni tanult. Nagy hatással volt rá az ógörög, az egyiptomi, sumér és asszír plasztika. 1908-ban Firenzében járt, itt Michelangelót és az etruszkokat tanulmányozta.
Tóth Árpád a Nyugatban közölt, a holnapos antológiáról szóló műbírálatával került be a válogatásba. A Bihari Lant egy 1920-ban Budapesten megjelent, feledésbe merült versgyűjtemény a Trianon utáni hangulatban. A Kosztolányi Dezső előadásával megrendezett nagyváradi Arany-centenárium a háborús helyzet miatt elmaradt országos nagyszalontai ünnepséget pótolta.
Debrecen Dr Múzeum
13. 14. "A hangadó" – Tudományos konferencia Tar Sándor írásművészetéről 2022. 20. 19:00 Debreceni Irodalom Háza programok, kiállítások 2022 A szépíró olvas - irodalmi beszélgetéssorozat - Németh Zoltán költő, irodalomtörténésszel Juhász Tibor költő, író beszélget 2022. 27. 17:00 Tárlatvezetés Láposi Terkával az Elefántfogó című időszaki kiállításban 2022. 28. 17:00 "A mester és tanítványai" Az In Memoriam Borbély Szilárd című időszaki kiállítás finisszázsa Kiállítás finisszázs, Az In Memoriam Borbély Szilárd című időszaki kiállítás záróeseménye 2022. Textil-restaurátor - Déri Múzeum. 29. 17:00 A CÍVISVÁROS RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGE - Középkori téglaégetők Debrecen határában - Jakab Attila muzeológus vetített képes előadása 2022. 19:00 A szépíró olvas - irodalmi beszélgetéssorozat - Szécsi Noémi íróval Bódi Katalin irodalomtörténész, kritikus beszélget 2022. 06. 01. 19:00 A szépíró olvas - irodalmi beszélgetéssorozat - Kiss Tibor Noé íróval Gregor Lilla kritikus beszélget 2022. 15. 19:00 A szépíró olvas - irodalmi beszélgetéssorozat - Szilasi László író, irodalomtörténésszel Béres Norbert irodalomtörténész, kritikus beszélget 2022.