Gyöngyös Augusztus 20 2017 / A Helytartótanács Székhelye
- Gyöngyös augusztus 20 juin
- Gyöngyös augusztus 20 clark
- A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története, 1724-1848 (Budapest, 1940) | Könyvtár | Hungaricana
- A budai Vár 1848-49-ben
Gyöngyös Augusztus 20 Juin
22 - 12. 20. között Páratlan vidéki lazítás Sirokon! 3 nap/2 éj 2 fő részére Magyarország egyetlen barlangszállásán félpanziós ellátással, kincsvadászat kalanddal, akár nyáron is, EXTRA HOSSZÚ... Sirocave Barlang Apartmanok, Sirok Felhasználható: 2022. 01 - 12. között Páratlan hétköznapok Demjénben! 3 nap/2 éj 2 fő részére reggelis ellátással, Piramis Fürdő használattal, HOSSZÚ ÉRVÉNYESSÉGGEL Demjén Piramis Fürdő és Üdülőpark, Demjén Felhasználható: 2022. 22. között Természetközeli pihenés a Bükk szívében! Gyöngyös augusztus 20 2019. 3 nap/2 éj 2 fő részére félpanziós ellátással, üdvözlőitallal, 5 tételes borkóstolóval, kedvezményes fürdőbelépővel, akár nyáron is, EXTRA... Öko-Park Panzió, Szarvaskő Felhasználható: 2021. 10. 22 - 2022. között Wellness kikapcsolódás a Mátrában! 3 nap/2 éj 2 fő részére félpanziós ellátással, korlátlan WELLNESS használattal, sóbarlang használattal, további extrákkal, EXTRA HOSSZÚ... Sástó Hotel***, Gyöngyös-Sástó Felhasználható: 2022. között Borkaland a festői Mátrai borvidéken! 3 nap/2 éj 2 fő részére reggelis ellátással, 6 tételes borkóstolóval, pincelátogatással, egész nyáron, EXTRA HOSSZÚ ÉRVÉNYESSÉGGEL Dominium Pincészet és Panzió, Gyöngyös Felhasználható: 2021.
Gyöngyös Augusztus 20 Clark
Csodálatos természeti környezetben várjuk mi is a hozzánk látogatókat minden évszakban. Családi vállalkozásunk 1994 óta... Ákos Pince Gyöngyös Ákos Pince 1996-ban alakult az 1950-es évek előtti családi tradíciót folytatva, ugyanis a család több generációra visszamenőleg foglalkozott szőlő- és bortermeléssel. Gyöngyös augusztus 20 juin. 5Dudás Borászat Gyöngyös Családi borászat vagyunk, 5 Dudás van egy pincében. Éppen ezért tudunk izgalmas íz- és élményvilágot csempészni a magyar borkultúrába. Tudjuk, hogy mi folyik itt Gyöngyösön, csupa finom illatos fehérbor és a Mátra vulkanikussága is felsejlik egy-egy tételünkben és van ám testes vörösborunk is. Egy-egy... Aranypince Vendéglő Gyöngyös `Ahol a hegy és a nap összeér`, a Mátraalján, Gyöngyös városában, családi vállalkozásként nyitottuk meg éttermünket, az ARANYPINCE VENDÉGLŐT. Gyöngyös Fő terétől néhány percre, a Kékes téren, a magyaros ételek mellett- melyek az étterem fő specialitásai közé tartoznak - wellness, vegetáriánus és más... Bori Mami Gyöngyös A városban egyedülálló étterem Gyöngyös patinás központjában nyitotta meg kapuit.
Itt a mátraaljai...
A Magyar Királyi Helytartótanács felállításáról az 1722-23. évi országgyűlés intézkedett. Tényleges működését azonban csak a következő évben, 1724-ben kezdte meg. Magyarország legfelső kormányzati szerveként működött egészen 1848-ig. A Helytartótanács elnöke, mint erre a neve is utal, az uralkodó magyarországi helytartója volt. Ha a nádori méltóságot betöltötték, akkor a nádor egyben helytartó (elnök) is. Ha viszont nem volt nádora az országnak (például 1765 és 1790 között), akkor az uralkodó, a rendek megkérdezése nélkül, maga nevezett ki helytartót. Ilyen helytartó volt az 1730-as években Mária Terézia jegyese, a későbbi császár, Lotharingiai Ferenc István. (Utóbb Bécs úgy egyszerűsítette le a dolgot, hogy 1790-től valamelyik főherceget választotta nádorrá. ) A Helytartótanács tagjai, szám szerint huszonketten, majd később huszonöten, arisztokraták, főpapok és köznemesek közül kerültek ki, de a tanácsosok többsége mindig főnemes volt. A Helytartótanács székhelye az ország akkori fővárosa, Pozsony volt.
A M. Kir. Helytartótanács Ügyintézésének Története, 1724-1848 (Budapest, 1940) | Könyvtár | Hungaricana
Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961) ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai kiadta számára III. Károly. (Az utasítás másolatban megtalálható a Helytartótanácsi lvt. -ban, a Kézikönyvtár No. 5. jelzetű kötetében. ) Az országos biztosság közvetlenül a helytartótanács felügyelete alatt állott s igazgatóját (director) is mindig a helytartótanács főúri tanácsosai közül nevezte ki a király. Tagjai a kerületi biztosok (commissarii districtuales) voltak, -akik az igazgató irányítása alatt kerületük központjában — amely egyúttal a kerületben működő hadbiztosnak is székhelye volt — végezték munkájukat. Az 1724. évi utasítás 8 kerületre (pozsonyi, besztercebányai, soproni, budai, kassai, eszéki, debreceni, szerémi kerületre) osztotta az országot.
A Budai Vár 1848-49-Ben
A kerületek beosztásában azután bizonyos változások történtek. A szerémi kerülethez később Szerem, Verőce és Pozsega megye tartozott, Arad, Csanád és Békés megyét pedig átsorolták a budai, Bihar és Ugocsa megyét a debreceni kerülethez. Bereg megye a kassai kerületből a debrecenibe került. Az eszéki kerületi biztosság megszűnt, helyébe a pécsi lépett, amelybe a korábban az eszéki kerületbe tartozó Baranya, Tolna, Bács és Bodrog megyén kívül Somogy megyét is beosztották. (Ez korábban a soproni kerületbe tartozott. ) Ezenkívül 1781-ben megszervezték a horvát (másként zágrábi) kerületet (Várasd, Kőrös, Zágráb megyével és a fiumei tengerparttal) és a temesvári kerületet (Temes, Krassó és Torontál megyével). A kerületi biztosok s rajtuk keresztül a biztossági igazgató, illetve a helytartótanács ellenőrizte a vármegyéktől függő megyei biztosok munkáját. Az országos biztosság munkájának megértéséhez tudnunk kell azt, hogy az országban tartózkodó kisebb részben magyar, nagyobb részben idegen ezredekből álló hadsereg ellátása az I. Lipót korában bevezetett porció-rendszer szerint történt: a megyéknek és a városoknak a területükre beosztott katonaság számára meghatározott mennyiségű szállást, élelmet, takarmányt, fuvart és pénzt kellett szolgáltatniuk.